Kezdőlap » Politika » Nyugdíjreform a foci vb árnyékában
A nyugdíjkorhatár emelése ellen tiltakozók Ivanovóban, 2018. július 1-én #moszkvater

Nyugdíjreform a foci vb árnyékában

Vlagyimir Putyin népszerűségét is megrángatta a korhatár emeléséről hozott, sokakat sokkoló döntés

 

Az oroszok több mint fele (56 százalék) a foci világbajnokságot nevezte az elmúlt hónap legnagyobb eseményének, míg a sokakat félelemmel eltöltő nyugdíj-reformról a Levada Központ felmérésében ezt csupán 31 százalék állította. Oroszországban járva azonban a foci mellett bizony kérdés nélkül is felmerült a beszélgetésekben a nyugdíjkorhatár felemeléséről hozott döntés.

A nyugdíjkorhatár emelése ellen tiltakozók Ivanovóban, 2018. július 1-én #moszkvater
A nyugdíjkorhatár emelése ellen tiltakozók Ivanovóban, 2018. július 1-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Varvara Gert’e/Sputnik

Előszeretettel kezdeményeznek beszélgetést ezekben a napokban az oroszok a világbajnokságra érkezőkkel. Útbaigazítást, tanácsokat adnak, s ha a közös nyelvet is megtalálják a vendéggel, akkor hamar megnyílnak. Így volt Olga is, aki az elővárosi vasúton figyelmeztetett, hogy vigyázzak, mert a vagonban erős a légkondicionálás és könnyen megfázhatok. Pár perc múlva már az orosz mindennapokról folyt a diskurzus, s nem telt bele újabb két perc, a foci után már a vb nyitányára beterjesztett nyugdíjreformra terelődött a szó, amelynek értelmében a nők korhatárát 55-ről fokozatosan 63 évre, a férfiakét pedig 60-ról 65 évre emelnék fel.

A változás már csak azért is sokkolt sokakat, mert a nyugdíjkorhatárt még 1932-ben állapították meg, s ehhez azóta nem nyúltak. A férfiak esetében a tervezett emelést 2028-ig, a nőkében pedig 2034-ig hajtanák végre. Különösen azokban a városokban, amelyeket nem kapott el a fociláz, már tüntettek is. A reformot megérezte Vlagyimir Putyin népszerűsége is. Noha még mindig messze az elnök a legnépszerűbb, támogatottsága Levada Független Elemzőközpont friss felmérése alapján egy év alatt 58-ról 48 százalékra csökkent. De esést mutat az állami VCIOM is. A szociológiai intézet mérése szerint míg az államfő munkáját két hete még 76,5 százalék értékelte összességében pozitívan, addig ez az arány most 64,1 százalék, míg Putyin bizalmi indexe 42-ről 38,3 százalékra csökkent.

–  Félünk a jövőtől. Mindenek előtt attól, hogy nem lesz munkánk – magyarázza Olga, hozzátéve, hogy az idősebbeket már ma sem szívesen foglalkoztatják. – A fiatal munkaerő olcsóbb, s a probléma is kevesebb vele. Könnyebben alakítható – teszi hozzá.

Olgát az sem vigasztalja, mikor elmondom, hogy Európában mindenütt, így Magyarországon is emelik a korhatárt. S hogy a félelmei nem alaptalanok, arra az elemzők is felhívják a figyelmet. Mint rámutatnak, a korhatár emelésével párhuzamosan nincs olyan állami program, amely garantálná a 60 éven felüliek foglalkoztatottságát. Az elengedhetetlen modernizáció előre haladtával ez a helyzet csak rosszabb lest, s komoly válság alakulhat így ki a munkaerő piacán. Egy tavalyi kormány közeli elemzés például azzal számolt, hogy a nyugdíjkorhatár felemelésével a munkanélküliek száma 12,5 millióval fog nőni. Ezzel párhuzamosan a piacra ráömlő munkaerő lenyomja a jelenleg átlagosan 180 ezer forintnak megfelelő béreket is. Jobban árnyalja azonban a képet, hogy a minimálbér idén emelkedett 11 163 rubelre, amely nagyjából 50 ezer forintnak felel meg. 

– Moszkvában még csak jók a bérek, de vidéken nagyon alacsonyak. Nem véletlen, hogy az összes ismerősöm külföldön próbál meg boldogulni. Egy bolti eladó úgy 20-30 ezer rubelt keres, egy jó könyvelő azonban 100 ezret is megkap. A férjem egy logisztikai cégnél 150 ezret hoz haza, de alig látom – utal Olga arra a trendre, hogy a versenyszférában egy ember egyre inkább ötét végzi el ugyanazért a bérért. – Így sokan kipukkadnak, míg az alacsonyabban kvalifikáltak csak tengődnek. Sokan csak a minimálbért keresik meg. Főleg vidéken, ahol azért az élet is olcsóbb – árnyalja a képet a középkorú, kozmetikai üzletben dolgozó és az átlag körül kereső hölgy, megjegyezve, hogy míg egy konyhabútor Moszkvában 100 ezer (430 ezer forint), addig a krasznodari területen csak 40 ezer rubel.

A beszélgetésbe bekapcsolódó, szintén ’40-esnek kinéző Násztya már azt sorolja, hogy ez az egész reform csak rablás, s idézi azokat a lapokban megjelent számításokat, miszerint a jelenleg 14,4 ezer rubeles, nagyjából 65 ezer forintnak megfelelő átlagnyugdíjjal számolva az állam az korhatár emelésével ki nem fizetett járadékokkal személyenként mintegy egymillió rubelt takarít meg.

Arról nem is beszélve, hogy hiába a mostaninál szebb demográfiai perspektívákat felvázoló előrejelzések, a mostani középgenerációból sokan meg sem fogják érni a nyugdíjat.

– Értem én, hogy fogy a pénz az államkasszában, de inkább a gazdagok adóját kellene növelni! – bírálja az egységesen 13 százalékos adókulcsot Násztya.

A hölgy nem kertel, s rablásnak nevezi az egészet. Nem érdekli, hogy Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes közben a nyugdíjasok jövedelmének ugrásszerű növekedéséről beszélt. Golikova szerint a reform következtében 12 ezer rubellel, mintegy 56 ezer forinttal nőne a nyugdíjasok jövedelme. Jelenleg a valóság azonban az, hogy Topilin  munkaügyi miniszter jövőre átlagosan ezer rubeles emelést ígért.

– Moszkvában jelenleg egy átlagnyugdíj 18 ezer rubel körül van, de az országban sokaknak ennek a felével kell beérnie. S bár a közüzemi díjak Oroszországban alacsonyak, ebből az összegből megélni nagyon nehéz. Ezért az idősek a gyerekeikre támaszkodnak – meséli Olga.

Ám nemcsak a nyugdíjkorhatár, hanem az ÁFA emelése is borzolja a kedélyeket. A duma által első olvasatban már elfogadott törvény értelmében ez az adónem 18-ról 20 százalékra növekszik, amely már hatással lesz a jövő évi jövedelmi viszonyokra. A gazdasági minisztérium előrejelzése szerint 2019-ben az infláció 4,3 százalékig emelkedhet, miközben a GDP csupán 1,4 százalékkal nő majd. Mindez a reálbérek mindössze egy százalékos emelkedését eredményezheti. Ez már csak azért is érzékenyen érinti a lakosságot, mert a reálbérek csak az idén kezdtek el emelkedni – májusig ez az arány 3,2 százalékos volt -, azt megelőzően 2014-ben 0,7, 2015-ben 3,2, 2016-ban 5,8, míg tavaly 1,7 százalékkal csökkentek.

 

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.