Másodszor is Albin Kurti nyert Koszovóban. Az egykori diákvezérből lett politikus változásokat ígérő nemzeti pártja, az „Önrendelkezés” több szavazatot szerzett, mint amennyit a politikai porondot már hosszabb ideje uraló hagyományos pártok együttesen. Ennek ellenére kérdéses, hogy Albin Kurti  lehet-e miniszterelnök.

Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára

Egyelőre még csak az biztos, hogy az egykori diákvezér, Albin Kurti „Önrendelkezés” (Vetëvendosje)  nevű pártja kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi parlamenti választáson Koszovóban. Alkalmasint többet, mint amennyit a politikai porondot már hosszabb ideje uraló hagyományos pártok együttesen.

„Az  előzetes eredmények alapján  a szavazatok 48 százalékát söpörte be, míg az egykori Koszovói Felszabadítási Hadseregből (UÇK) kinőtt,  és sok éven át kormányzati pozíciót betöltő Koszovói Demokrata Párt (PDK) csak 17 százalékot, az ismert író Ibrahim Rugova által alapított Koszovói Demokratikus Liga (LDK) pedig 13 százalékot”

Az utóbbi ezzel fennállása óta a legrosszabb választási eredményét könyvelhette el. Ramush Haradinaj volt UÇK parancsnok az előbbieknél sokkal kevésbé „patinás”  pártjának, a „Szövetség Koszovó Jövőéért” elnevezésű erőnek (AAK)  7 százalékos eredménye szintén szerényebb, mint a 2019-ben elért 12 százalék.

A mostani választást a kampány során Kurti korszakos jelentőségűnek minősítette, „népszavazásnak Koszovóért”. Annyiban mindenképpen korszakváltó volt, hogy a koszovói háború hősei – az egy Haradinaj kivételével – leléptek a színről.

„No, meg annyiban is, hogy a választási eredmény tanúsága szerint a koszovói polgárok többsége a változásra szavazott, amit a jelenlegi kínálatból Kurti baloldali nemzeti pártja jelent a számukra”

Jó eséllyel hozhat is változást, ha sikerül kormányt alakítania. Ám az nem fog sem gyorsan, sem könnyen menni. A most 45 éves politikus 2019-ben már nyert választást, de nehezen összerakott kormányát mindössze 50 napos „uralkodás” után megbuktatták, így az ígért reformokból semmit sem tudott megvalósítani.

Arra viszont ez a rövid idő is elég volt, hogy az Egyesült Államok megérezze, Kurti nem fogja támogatni a Washingtonban kitervelt megállapodást Belgráddal a kapcsolatok rendezéséről. Sugalmazására az LDK kilépett a kormányzó koalícióból, hogy a Kurtinál „szófogadóbb” Avdullah Hoti ülhessen – a nép megkérdezése nélkül – a miniszterelnöki székbe. Egy mandátumnyi többsége azonban decemberben megszűnt, azért kellett a koszovói polgároknak február 14-én, 15 hónapon belül már másodszor az urnákhoz járulniuk.

„Jóllehet Kurti reménykedett abban, hogy most egyedül alakíthat kormányt, ez a jó választási eredmény dacára sem fog sikerülni”

Második lehetőségként a parlamentbe bejutott pártokkal tervezett együttműködést. A PDK csúcsjelöltje Enver Hoxhaj már a választás éjszakáján elhárította az összefogást. Az LDK pedig nem is nyilatkozott. Maradt, tehát, az AAK. Haradinaj felajánlotta együttműködését, de vele közösségben Kurtinak fontos politikai célkitűzéseiről kellene lemondania. Így például arról, hogy az LDK-s Vjosa Osmani legyen az államfő. Osmani most ideiglenesen látja el ezt a feladatot, parlamenti elnöki funkciója mellett.

„Ez a poszt is tavaly ürült meg, amikor az európai szövetségesek, hogy Trump orra alá borsot törjenek,  Hágában vizsgálati fogságba helyeztették Hashim Thaçit, Washington első számú jelöltjét az ominózus megállapodás aláírására”

Haradinaj szintén pályázik rá, hogy Thaçi örökébe lépjen. Kurti dolgát még jobban megnehezíti, hogy a nemzetközi bölcsesség által összehozott koszovói alkotmány 20 mandátumot juttat a kisebbségeknek a 120 fős parlamentben. Ebből 10 a szerb kisebbséget illeti, sőt, a kabinet méretétől függően egy vagy két miniszteri posztra is ők jogosultak.

Az a terve is füstbe ment, hogy mellőzze a közvetlenül Belgrádból, Alekszandar Vucsics, szerb elnök Szerb Haladó Pártjától (SNS) irányított Szerb Listát (Szrpszka liszta), s helyette a másik két kisebb szerb párttal szövetkezzen. A Szerb Lista ugyanis fölényesen maga mögé utasította riválisait, s így mind a 10 mandátum a kezében van. Nem hajlandó Kurtival együttműködni, sőt, Koszovó érdekében tevékenykedni sem, hanem sokkal inkább Szerbiáéban.

„Kurti kormányalakításának az is útjában áll, hogy felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, amiért 2015-ben könnygázzal támadt a parlamentre”

Ezért már pártja választási listájára sem kerülhetett fel. Tény, hogy a vasárnapi voksolásnak egyértelmű győztese az Önrendelkezés, és mint ilyen jogosult a kormányalakításra. Arról azonban, hogy elnöke elfoglalhatja-e a miniszterelnöki posztot, az Alkotmánybíróság dönt.

Kurti már jó ideje a legnépszerűbb Koszovóban, különösen a fiatalok körében. Következetes, a koszovói érdekekért kiálló, de kevéssé kompromisszumkész politikus, ami miatt nem kívánatos partner sem Brüsszelnek, sem Washingtonnak, de legkevésbé Belgrádnak.

„A washingtoni megállapodás aláírását hibának tartja, és ki akar lépni belőle. Nem kér a Brüsszel által szorgalmazott „mini Schengenből” sem, mert abban megint csak Szerbia dirigálna”

Üdvözli viszont a gazdaságfejlesztésnek a magyar bővítési biztos, Várhelyi Olivér által felvezetett tervét, miszerint a végrehajtott reformokért cserébe jár támogatás. Nem hajlandó belemenni a területcserébe Szerbiával, amit – szerinte – Thaçi és Vucsics titokban már megbeszéltek, mert politikájának egyik pillére Koszovó területi egysége. Ezért ellenzi az észak-koszovói többségi szerb lakosságú járások szövetségét is, ami kikövezné az utat Szerbiába való beolvadásukhoz. Perelni akarja Szerbiát háborús jóvátételért, és számon kéri rajta a háborúban eltűnt személyeket, akiket többnyire  jelöletlen szerbiai tömegsírokban földeltek el.

„Ha elfoglalhatja a miniszterelnöki széket, a legnagyobb próba a gazdaságélénkítés, továbbá az lesz számára, hogy ígéretéhez híven kiszabadítsa Koszovót az élet minden területét behálózó korrupció fogságából”

A lakosság fele munkanélküli, kiugróan magas (60 százalékos) körükben a fiatalok aránya. A perspektíva hiánya pedig a korrupció és a bűnözés melegágya.

„De lehet-e egyáltalán miniszterelnök? A geopolitikai érdekek nem szólnak-e ismét bele Európa legfiatalabb országának sorsába?”

Nem akasztanak-e egy újabb kérészéletű kormányt a nyakába, amivel hosszú évekre konzerválják a szegénységet és a kilátástalanságot? A „politikailag korrekt” európai média máris a fejét csóválja, hogy Kurtival Koszovó élén ismét lelassul a rendezési folyamat. Szónoki kérdés: nélküle gyorsabb volt? Nem, a koszovóiaknak viszont rosszabb volt, de egy demokráciában ki törődik a népakarattal?!