
Horányi László Fotó:Lauró Árpád
– A Különc gitár című zenei összeállításnak Viszockij válogatott dalaiból több sikeres bemutatója is volt. Budapesten, Aradon és Nagyváradon is voltak koncertek. Honnan jött az emlékműsor ötlete?
– A Különc gitár verses-zenés műsor gerincét a korábban Farkasvadászat címmel játszott zenei előadás anyaga adja. Horányi László Magyarországon elsőként, nem sokkal Viszockij halálát követően, már 1986-ban énekelte a műsort alkotó balladák többségét. Ezek a dalok keltek új életre nemrég az általam megálmodott „különc gitár” képzeletbeli húrjain. Megkeresésemre, hogy kíséreljünk meg egy újszerű Viszockij emlékműsort összeállítani a művész halálának 45. évfordulója alkalmából, Horányi László örömmel mondott igent.
Mikor és hogyan indult útjára a közös Viszockij projekt?
– A történet 2025 nyarán vette kezdetét, amikor a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság szervezésében, külön kiemelve Gilyán György elnök úr segítségét, Szilaj Húrok, Tűnt Idők címmel egy szűkebb körben rendezett teltházas zenés irodalmi est keretében Vlagyimir Viszockij halálának 45. évfordulójáról emlékeztünk meg az egyik ismert, patinás budapesti borszaküzlet hangulatos pincehelyiségében. Akkor még senki nem gondolta volna, hogy a nagy sikerű első rendezvény, Horányi László Jászai Mari díjas színművésszel történő közös munkánk gyümölcseként további lehetőségeket rejt magában. A közönség reakcióit látva döntöttünk úgy, hogy újabb helyszíneken is szeretnénk kipróbálni a nem éppen szokványos stílusú és hangulatú zenés produkciót. A rendezvény kapcsán ismételten tanúbizonyságot nyert, hogy Viszockij népszerű költészete ma is időtálló, amit az alkotó egyik korai verse is szemléltető módon juttat kifejezésre Cseh Károly fordításában.
Halott bomlása most sivár létünk,
Mely érintésre mindenütt gennyezik
Feledni a rosszat, és hogy félünk:
Üvöltöz fent is, lent is mindenki itt.
Apáink múltja szárnyszegetté tett,
Káros örökség nyomta ránk billogát
És rítusát mind – s egy nemzedéket
Vakít, őrjít és veszejt e korcs világ.
(Cseh Károly fordítása)
– A mostani Viszockij-emlékműsor miben különbözik a korábbiaktól?
– Horányi korábban a debreceni Hangfogó együttessel játszotta Viszockij dalait, most azonban igazi orosz bárd módjára, egy szál gitárral énekli a művek nagy részét. Ez a koncert teljesen más képet mutat, mivel a címen túlmenően a zenei anyag tartalmi összeállítása ugyancsak változott. A válogatott dalok és versek sorrendje különös egységet alkot, és olykor talán olyan érzése támadhat a hallgatónak, mintha Viszockij sajátos, rögös életútját követné nyomon a művek hallatán. A műsor a Ballada a gyermekkorról című dallal indul, majd az érett költő legerőteljesebb műveivel folytatódik, mint például a Dal a mikrofonról vagy a Farkasvadászat költemények, a koncertet pedig a Torkig vagyok című alkotás zárja, amelyben a megfáradt művész hangja szólal meg. A korábbiakhoz képest változásként említhető meg az is, hogy a zenei előadás két részből áll. Az első és második rész között egy laza, kötetlen beszélgetés hallható Horányi Lászlóval, amelynek témáját Vlagyimir Viszockij kalandos életútja és sokoldalú művészete szolgáltatja.
– Az előadás címe igazán figyelemfelkeltő és ötletes. Honnan sikerült kölcsönözni a különc gitár címet?
– A koncert, illetve az est elnevezése Vlagyimir Viszockij Gitár című költeménye alapján született. A dal arról szól, hogy a gitár ideje már lejárt, és nála sokkal modernebb, elektromos hangszerek fogják felváltani, vagy éppenséggel leváltani az idejétmúlt és talán már ki is öregedett héthúros gitárt. Viszont egyáltalán nem biztos, hogy a gitár is így gondolja ezt. Szüntelenül csak dalol, és csak azért is dalol… Nem adja könnyen magát, és hét húrján továbbra is lelkesen zengi sajátos szólamait. Akárcsak régen, most is játssza a különc dallamokat holdas éjeken át. Nem hallgat, nem nyughat, és nem bír nyugovóra térni… A különc szó Viszockijnál nem jelenik meg a dalban, ez inkább csak a sorok között olvasva érezhető ki a mű hangulatából. Eme hangulati hatás hívta életre a Gitár című Viszockij-dal alapján a Különc gitár elnevezést. A címadó dal refrénje az alkotó gondolatain túlmenően az egész koncert hangulatát is hűen tükrözi:
Gitárom újra
Fakad a dalra,
Zengi holdas éjeken át.
Hét húrja szépen
Úgy, ahogy régen,
Játssza holdfénylő dallamát.
Hét húrja szépen
Akárcsak régen,
Zengi ezüstlő dallamát,
Szűnni nem szűnő szólamát.
(Viczai Péter fordítása)
– Mitől sajátos, illetve egyedi ez az előadás?
– A megszokottól kissé eltérő művészi felfogásmód szerint állítottuk össze a műsort, ami egy dramaturg szakember szemszögéből nézve talán meg sem állná a helyét. Egy színházi, művészi jegyekkel is felruházott, sajátos produkciót láthat a közönség, amelyet többek között néhány különböző műfaji elem együttes hatása tesz egyedivé. A Viszockij-emlékműsor ugyanis három teljesen különböző tevékenységi forma sajátos társítására épül egy szakmai előadás, egy zenei koncert és egy kötetlen, népszerűsítő rövid beszélgetés formájában, amelyek szervesen egészítik ki egymást. E három teljesen különböző műfaj komplex egységgé olvadása, illetve együttes megjelenése a színpadon egyfajta szokatlan dinamikát, valamint érdekes és változatos hangulatot kölcsönöz a műsornak. Önkéntelenül is az orosz szerzői dal története jut eszembe, amely Viszockij és kortársai idején, mint sajátos jelenség, illetve egyedi műfaji irányzat a szakértők által nehezen értelmezhető művészi tevékenységnek számított.
– Milyen forgatókönyv szerint, hogyan épül fel pontosan az emlékműsor?
– Egy szakmai bevezetővel, egy rövid ismeretterjesztő előadással indítjuk a műsort, amely időben és térben egyaránt elhelyezi a brezsnyevi korszak ikonikus, gitáros önpusztító fenegyerekének sajátos stílusú művészetét és igen gazdag szellemi hagyatékát, ráhangolva az érdeklődő hallgatóságot az előadás utáni komoly zenei, illetve művészi produkcióra. A fő műsorszám, Horányi László verses-dalos válogatása ennek megfelelően két részből áll. A koncert első részében a Jászai Mari díjas művész akárcsak egy orosz bárd, gitárkísérettel énekli Viszockij szerzői dalait, míg a beszélgetést követő második részben zenei alap segítségével, félplayback formában adja elő a műveket. A zenés-verses művészi előadást megszakító ismeretterjesztő beszélgetés azon túl, hogy elválasztja egymástól a koncert első és második felét, valamelyest talán fel is készíti a hallgatóságot a következő rész könnyebb befogadására. Viszockij dalszövegeinek, verseinek jelentős része ugyanis igényli azt, hogy valamilyen formában elősegítsék a megértésüket a közönség számára. Ahogy Sipos Mihály hazai előadóművész a koncertjein mondani szokta, „Viszockij izzik ezerrel”. Éppen ezért, a nézőt muszáj felkészíteni valahogy erre a hatalmas fordulatszámra, mert különben bezárkózik, egyszerűen becsukja a fülét, és nem fogja tudni befogadni vagy élvezni azt, amit hall. Mindezt jól példázza Horányi László mély átéléssel és magas színvonalon előadott „Viszockijos” gitáros művészi produkciója, ahol a közönség nagyrésze többnyire pihentető, üdítő kikapcsolódásként éli meg a zenei műsor folyamába ékelt spontán és kötetlen beszélgetés élményét. A koncert előadás olyan, igen komoly jelentőségű és erőteljes Viszockij-dalokat is tartalmaz, mint például a Telt fényben, a Költőkhöz, a Farkasvadászat, vagy éppen a művész ars poeticájaként is nevezett Nem szeretem című költemény. E költői hitvallás rövid részlete önmagáért beszél Veress Miklós bravúros fordításában:
Nem szeretem a hájas biztonságot,
Mert jobb, ha féktelenség csak a vád.
És bosszant, ha csak rágalmat találok,
Hol elvetettük a „becsület” szavát.
Ha szárnyakat találok összetörten,
Nincs bennem részvét, tudom biztosan.
Nem szeretek erőszakot, s erőtlent,
Csak szánom megfeszített Krisztusom.
(Veress Miklós fordítása)
– Milyen volt az aradi és nagyváradi fellépések fogadtatása, és mennyire ismerik Viszockijt arrafelé?
– Az Aradi Kamaraszínház, valamint a nagyváradi Léda-ház meghívásának és meleg fogadtatásának köszönhetően 2025 októberében Magyarország határain túlra is eljutott Viszockij „szelleme”, ami a jól sikerült fellépéseken túlmenően külön is jóleső érzés számunkra. A közönség soraiban több helyi színész, illetve rendező és színház igazgató foglalt helyet, mint például Melegh Vilmos, Földes Bathó Ida vagy Tapasztó Ernő. A nagyváradi előadáson újságírók is jelen voltak, és pozitív véleményt fogalmaztak meg az emlékműsor után. Ennek is köszönhető, hogy a műsor kapcsán cikk is megjelenhetett a Várad című folyóirat internetes oldalán A gitáros költő vallomásai – Viszockij emlékére címmel. Az Aradi Kamaraszínház igazgatója, Tapasztó Ernő elmondta, hogy nem ez volt az első Viszockijról szóló előadás Erdélyben, de még csak Aradon sem, és éppen ezért a téma nem is minősül kuriózumnak, viszont a mostani fellépés az ő érdeklődését is felkeltette az emlékest sajátos, kissé rendhagyó felépítésének köszönhetően. Az aradi bemutató ékes példája annak, hogy ez a fajta Viszockij-műsor színházi körülmények között is ugyanúgy megállja a helyét, akárcsak egy színvonalas előadóteremben vagy éppenséggel egy hangulatos borospincében.
– Milyen további tervek, illetve elképzelések körvonalazódnak a 2026-os évben?
– Horányi Lászlóval már közel húsz éve ismerjük egymást, és nem most először dolgozunk együtt. 2008-ban Esztergomban, 2013-ban pedig Budapesten is volt közös szervezésű Viszockij-műsorunk. Ezek egyszeri rendezvények voltak, amelyek idővel a feledés homályába merültek. A mostani előadással némi folytonosságot szeretnénk elérni, hogy hosszabb ideig, rendszeresen a figyelem középpontjában legyen a Különc gitár története. Folyamatosan keressük az újabb és újabb fellépési lehetőségeket. Már van egy lekötött rendezvényünk márciusra az egyik hazai vidéki művelődési ház jóvoltából, de egy megismételt aradi vagy nagyváradi előadás sem kizárt ebben az évben. Úgy tervezzük, hogy az erdélyi turné idén is folytatódni fog.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater