Viczai Péter
– Mikor és hogyan ismerkedett meg Viszockij dalaival, munkásságával?
– Vlagyimir Viszockij dalaival a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg, amikor a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tanultam, és tanulmányaim alatt több ízben vehettem részt a moszkvai Puskin Állami Orosz Nyelvi Intézet részképzésein. Az orosz fővárosban hallottam először a bárd dalait, aki különböző utcai kioszkok recsegő hangszóróiból üvöltötte tanait. Figyelmemet az énekes-költő érdes, rekedtes hangja és korántsem szokványos, sajátos előadásmódja keltette fel. Miután több dalát is megismertem, ezt követően kezdtem el komolyabban érdeklődni munkássága iránt. A költő szellemi hagyatékának mélyebb megismerésében sokat segítettek akkori orosz barátaim, akik a Viszockij dalokban megjelenő furcsa élethelyzetek, cselekmények értelmezéséhez nyújtottak szakmai magyarázatot.
– Ön Viszockij munkásságának egyik legnagyobb Magyarországi szakértője. Több munkája, kötete is megjelent a szovjet-orosz bárdról. Miről szól pontosan legújabb könyve?
– Mintegy 10 Viszockijról szóló könyvnek, illetve fordításkötetnek vagyok szerzője vagy szerkesztője. Ezekben elsősorban a gitáros művész költői, dalszerzői munkásságát vizsgálom. Az 1996-ban Moszkvában készített doktori disszertációm is erre a témára irányul „A szerzői dal feldolgozásának alkalmazása az orosz nyelvi foglalkozásokon a magyarországi filológus képzésben (Vlagyimir Viszockij művei alapján)” címmel. Az első, Viszockijról szóló könyvem 2000-ben jelent meg a budapesti Orosz Kulturális Központ támogatásával. Ezt követően 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben, 2013-ban, 2018-ban és 2020-ban sikerült a témában újabb könyvekkel jelentkeznem. Ezek közül a legjelentősebbek: „Tilalmakat szegve”, „Farkasösvényen”, „A végzet dalai”, „Tizenöt év Viszockijjal”, „Vlagyimir Viszockij életének és költészetének magyar vonatkozásai”, „Viszockij-tanulmányok – 2013”, „Viszockij nyomában, avagy a Nord-jelenség”. Említést érdemel, hogy két könyvhöz is az előszót a költő kisebbik fia, Nyikita Viszockij írta, akit az 1990-es években ismerem meg személyesen. Az említett művekért 2006-ban a kiváló orosz költőnő, Rimma Kazakova jóvoltából felvételt nyertem a Moszkvai Írószövetségbe, előzőleg pedig emlék oklevéllel tüntetett ki a művésznő, mint a szervezet elnöke. Az oklevél az alábbi tanulságos és máig aktuális érvényű gondolatokat tartalmazta: „Az irodalom, a művészet jóval erősebben, szilárdabban és hatékonyabban köt össze embereket, mint bármely politikai hatalom és erő.” Legújabb könyvem, „Viszockij nyomában, avagy a Nord-jelenség” két kortárs szovjet-orosz művész, Vlagyimir Viszockij és Gennagyij Nord költői munkásságát vizsgálja és veti össze.
– Vlagyimir Viszockij költő, bárd, zeneszerző, színházi, illetve filmszínész. Az alkotó melyik művészi tevékenysége áll Önhöz leginkább közel?
– Számomra Viszockij elsősorban költő és gitáros dalnok. Nálunk azonban a hetvenes években sokan a Hamlet szerepében színészként ismerték meg, amikor több ízben hazánkban járt a Jurij Ljubimov vezette Taganka Színház társulatával, valamint Mészáros Márta rendezőnő „Ők ketten” című filmjének forgatása kapcsán. Vannak, akik a híres francia színésznő, Marina Vlady férjeként ismerik. Könyveimben és doktori disszertációmban is elsősorban költői és dalszerzői munkásságát vizsgálom, valamint több balladáját is lefordítottam magyarra. Így munkásságának ezen szelete áll hozzám legközelebb. Szokatlanul összetett és erőteljes költészetét a huszadik század második felének szovjet-orosz enciklopédiájaként is szokták említeni. Kutatóként ez számomra felettébb érdekes, valamint motivációként szolgál életének, illetve munkásságának tanulmányozása során.
– Mit gondol Viszockij munkásságának aktualitásáról napjainkban?
– Viszockij egy bizonyos történelmi korszak ikonikus alakja. Ezért gondolják egyesek, hogy művészete mára elavult és idejétmúlt lett. Sok dala azonban napjainkban is releváns témákat érint. Gondoljunk például a háborús költeményekre, amelyek Viszockij költészetének igen jelentős részét teszik ki. A művész életével vagy munkásságával, illetve egyes verseivel egyre gyakrabban lehet találkozni a különböző tankönyvekben. Költészete máig népszerű számos országban, így nálunk is. Viszockij rajongói hazánkban főként az idősebb generációhoz tartoznak. Művészetének kedvelői máig fordítják magyarra dalait, és publikálják őket különböző kiadványokban, vagy verseskötetek formájában jelentetik meg. Előadóművészek, énekesek elő is adják a magyar nyelvű fordításokat. A költő emlékére koncerteket, irodalmi esteket, konferenciákat, kerekasztal beszélgetéseket szerveznek életéről és munkásságáról.
– Milyen indíttatásból kezdett el érdeklődni az orosz irodalom iránt?
– Viszonylag korán, az általános iskola harmadik osztályában kezdtem el oroszul tanulni. Akkoriban Magyarországon mindenkinek kötelező volt tanulnia ezt a nyelvet. Így nem is volt kérdés, hogy melyik idegen nyelvvel ismerkedjek. A gimnáziumban folytattam az orosz nyelvi tanulmányaimat, majd felvételt nyertem a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola orosz nyelv és irodalom szakára. Itt kezdtem el igazán komolyan foglalkozni az orosz irodalommal, amely kötelező tárgyként jelent meg a tantervben. Akkoriban ismertem meg Viszockij dalait, ami hihetetlenül nagy motivációt adott további tanulmányaimhoz, amelyeket később Moszkvában folytattam. Az orosz fővárosban először az egyetemi kiegészítő képzést végeztem el, folytatva az orosz irodalomi ismereteim elmélyítését, amiben nagy szerepe volt Vlagyimir Viszockij költői munkásságának is. A moszkvai Puskin Állami Orosz Nyelvi Intézetben védett doktori disszertációm és a tudományos fokozat megszerzése után már nem merült fel bennem kérdés afelől, hogy milyen irányban induljak el a jövőben. Hazatérésemet követően állást ajánlottak a Budapesti Gazdasági Egyetem Orosz Nyelvi Tanszékén, ahol 27 éven át oktattam az orosz nyelvet.
– Beszéljen egy kicsit a fordításairól.
– Nem tartom magam hivatásos fordítónak, ez a tevékenység számomra másodlagos, illetve hobbi jellegű. Még a főiskolai, egyetemi tanulmányaim alatt, ifjú ruszista és oroszos kutatóként olyannyira lenyűgöztek Viszockij dalai, hogy néhányat lefordítottam azok közül, amelyek leginkább tetszettek. Ezek a fordítások adták az ötletet, hogy készítsek egy fordításkötetet Viszockij balladáinak magyar nyelvű változataiból, ami akkoriban hiánypótlónak számított. Így jelenhetett meg szerkesztésemben 2003-ban az első Viszockij fordításkötet Magyarországon „Tilalmakat szegve” címmel, amely saját fordításaim mellett más magyar költők vagy művészek munkáit is tartalmazza. Később napvilágot látott a második „Farkasosvényen” (2005), valamint a harmadik kötet is „A végzet dalai” (2007) címmel. E három ritka és hiánypótló kiadványon egy egész szerzői csapat dolgozott, olyan ismert fordítók és művészek, mint Földes Hobó László, Bereményi Géza, Marosi Lajos, Cseh Károly vagy Veress Miklós. Valamennyi kötet szerkesztési munkálatait magamra vállaltam.
– Ön a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság vezetőségi tagja. Hogyan viseli a szervezet a jelenlegi nehéz időket, és milyen tevékenységet folytat ma az MOMBT?
– A Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság 2025-ben ünnepli fennállásának 80. évfordulóját, ugyanis egy hónappal a második világháború befejezését követően, 1945. június 9-én a magyar haladó szellemű értelmiség jeles képviselői megalapították a társaságot. A MOMBT elsősorban az említett jubileumi rendezvény megszervezésén dolgozik, amelynek keretében az előzetes tervek szerint Vlagyimir Viszockij egyes dalai is elhangozhatnak majd. A társaság elnöke, Gilyan György a „Russzkij Mir” Alapítvány nemrégiben tartott XVI. közgyűlésén is hangsúlyozta, hogy a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság – Magyarország legrégebbi és legnagyobb ilyen jellegű civil szervezete – célja az orosz kultúra klasszikus és modern értékeinek megismertetése a magyar emberekkel, de különösen a fiatalabb generációk képviselőivel. A Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság évente mintegy 15-20 különböző rendezvényt is szervez, amelyek többsége kulturális témájú esemény, irodalmi estek, könyvbemutatók, olvasóklub és filmklub találkozók, koncertek, kulturális városnéző séták. De lehetőséget kapnak olyan előadók is, akik tudományos, politikai vagy geopolitikai témákkal rendelkeznek. A társaság rendezvényei nyilvánosak, így a tagságon túlmenően mások részvételére is lehetőség nyílik valamennyi eseményen. A geopolitikai és regionális politikai helyzet változásai természetesen érintik a magyar társadalmi közeget, de ez lényegében nemigen korlátozza az MOMBT működését, amelynek népszerűsége nem csökken még a fiatalok körében sem. 2024-ben például nőtt a szervezet taglétszáma, amely mintegy 15 kulturális rendezvényt szervezett. Általában véve elmondható, hogy nem mutatkozik érezhető csökkenés hazánkban az orosz irodalom és az orosz zene igénye iránt. A nem éppen kedvező körülmények ellenére is elég sok fordítást adnak ki klasszikus és modern szerzők műveiből, továbbá orosz komolyzenei koncerteket is szerveznek orosz zenészek, illetve előadóművészek fellépésével.
(Az interjú eredetileg a russkiymir.ru portálon jelent meg, itt olvasható. Az írás szerzője Szergej Vinogradov, a „Russzkij Mir” Alapítvány újságírója)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater