Meglepően sokan követték a „Querdenken” mozgalom (Másként gondolkodni) felhívását egy tüntetésre és nagygyűlésre Berlinben. Becslések szerint 20 ezer ember gyűlt össze szombaton a német fővárosban, sokan hosszú utazást vállaltak érte. Békésen vonultak át 5,5 kilométeren keresztül a belvároson, hogy a béke és szabadság iránti követeléseiket az utcára vigyék. A cél a „Großer Stern”(„Nagy Csillag” nevű emlékmű) volt a Tiergartenben, ahol a záró gyűlést tartották.

Péli Éva írása a #moszkvater.com-on

Az ukrajnai és közel-keleti háborúval kapcsolatos követelések és a „jelzőlámpa” kormány kritikája mellett a koronavírus elleni intézkedések, és azok következményeinek feldolgozására is felszólítottak a tüntetők. A tiltakozó akcióra az ország több részéről érkeztek, de beszélgettünk hollandiai, svédországi, több osztrák és az egykori Csehszlovákiából érkezett emberekkel is.

Egyikük Matthias Katze volt, egy grafikus Erfurtból, Türingia fővárosából (3-4 órás autóút Berlintől). Egy orosz zászlót tekert maga köré, s azzal hívta fel magára a figyelmet:

„Hat hetet mindig Németországban töltök, hat hetet pedig Oroszországban”, mondta, „mert a hölgy, akit feleségül akarok venni, Moszkvában él. Katyusa és én tapasztalatból tudjuk, hogy a béke és a szabadság a legjobb mind az orosz, mind a német népnek, és nem szabad megfeledkeznünk az ukrán népről sem. Tulajdonképpen a világ minden népének“.

Matthias beszámolt arról, hogy Erfurtban minden héfőn részt vesz a tiltakozó sétán a „békéért, a szabadságért, a szuverenitásért, a demokráciáért”.

Az akciót a koronavírus-járvány időszakában hívták életre, tiltakozásul a nagyon szigorú és sokszor megalapozatlan intézkedések miatt. Minden csütörtökön tábla-akciót is szerveznek Türingia fővárosában, közölte a grafikus. Nála (elmondása szerint) mindig a „Nem a háborúra, Nem a fegyverszállításokra, Nem a szankciókra” tábla van. „Csak állunk ott, és az emberek odajönnek hozzánk, és beszélgetnek velünk. Így mutatjuk meg, hogy kiállunk a békéért“, tette hozzá Matthias.

Berlinbe egy egyszerű okból jött: „Itt sokkal többen vagyunk. Ez az érzés, hogy nemcsak egy kis csoport tagjai vagyunk, hanem sokan, ez erőt ad.” Így tiltakozik a 70 év körüli férfi a társaival az ellen, hogy Boris Pistorius szövetségi védelmi miniszter az országot „háborúra alkalmassá” akarja tenni. „De az velünk nem fog menni.”

Régebben nem volt kapcsolata Oroszországgal, mondta. De az utóbbi években kidolgozta a saját túlélő taktikáját ebben a kritikus helyzetben: „Meg kell próbálnunk megérteni egymást, egymás történelmét, kultúráját, hagyományait, mentalitását“. Nem átvenni, hangsúlyozta, hanem megérteni. Ez szerinte a kulcs.

„Művész vagyok, festő és grafikus, és Oroszországban is kiállítok”, folytatta. „Ez zökkenőmentesen működik.” A kultúrát a népek közötti megértés hídjának tartja. „Politikai elméletből van elég. És ami ma aktuális, az holnap már elavult lesz. De a kultúra az, ami összeköti az embereket. Annak mindig köze van a tisztelethez, és ahhoz, hogy megpróbáljuk megérteni egymást. Ezért vagyok ma itt.”

Hannah szintén Oroszország iránti barátságáról tanúskodott, egy „Druzsba” (Barátság) transzparenst tartott a kezében, s büszkén mutatta azt. A 72 éves hölgy csehszlovákiai származású, amit kifejezetten hangsúlyozott. Már Berlinben élt, amikor hazáját felosztották. A csehországi és szlovákiai emberek ezt egyáltalán nem akarták – lmondása szerint –, hiszen jól kijöttek egymással. De a kormányok így döntöttek. A két ország lakói továbbra is támogatják egymást – mondta, s nagyon szeretnék, ha az országaik újra egyesülnének. „Hiszen mi testvérek vagyunk“, állítják. S azt Hannah is megerősítette.

Hannah azt szeretné, hogy „a háborúnak végre vége legyen. És hogy ne legyen annyi uszítás Oroszország ellen, mint 2015 óta.“ 2016-ban indította el Rainer Rothfuß professzor a „Drúzsba“-kezdeményezést, melynek keretében utazásokat szerveznek Németországból Oroszország különböző pontjaira. Az idős hölgy először 2017-ben csatlakozott hozzájuk. „Hét útvonal volt, nem tudtam, hogy melyiket válasszam. Aztán gondoltam: A Krím, ott nagy baj volt, ezért ott kell lennem‘“. Így odautazott a csoporttal, és elmentek a parlamentbe is. Ott megköszönték nekik a bátorságukat. Azóta minden évben utazik a „Drúzsbával“.

A 72 éves hölgy márciusban Magyarországon járt. „Szerbiába látogattunk a jugoszláviai NATO-bombázás 25. évfordulójára“ – folytatta. Ez egy körülbelül 30 fős békecsoport volt. „Megálltunk Magyarországon, meglátogattuk a Parlamentet, és gyűlést tartottunk a Parlament előtt”.

Benjamin 47 éves, és a koronavírus válság idején költözött családjával Dániába. Előtte Schleswig-Holsteinben élt, Észak-Németországban. A berlini „Querdenken“ tüntetésen, annak 2020-es kezdete óta szinte minden évben részt vesz.

„Azért vagyok ma itt Berlinben, mert ki akarok állni a béke mellett, és fel akarok szólalni a médiában megjelenő egyoldalú tudósítások ellen”. Egy transzparenst vitt, amelyen az újságírókat és az újságírást bírálta.

„Az elmúlt években többször is láthattuk, hogy Németországban teljesen egyoldalú a tudósítás, különösen a mainstream médiában. Azt jól lehetett érzékelni a járvány idején. Szerinte az egy kizárólag a kormányzati intézkedések érdekében történő propaganda-akció volt. S most pedig mindez megismétlődik a háborús tudósításokban.”  Ez Benjamint nagyon elszomorítja.

Sok más plakát is volt, amelyekkel a tüntetők a fősodor elleni tiltakozásukat fejezték ki:

Benjaminnak és a hozzá hasonlóan gondolkodóknak most már megvannak az alternatív információforrásaik, „akár barátokon, ismerősökön keresztül, de természetesen az interneten vagy Telegram-csatornákon keresztül is. Vannak bizonyos oldalak is, mint például a Nachdenkseiten”. Ez utóbbi az egyik legismertebb alternatív portál Németországban.

A 47 éves férfi azok közé a Németországból kivándoroltak közé sorolja magát, „akik azért mentek el, mert itt már nem, vagy csak nehezen elviselhető volt a helyzet”. Legalábbis ez volt a fő ok. „Három gyermekünk van, és a korona-járvány elleni intézkedések annyira romboló hatásúak voltak a családi életünkre nézve, hogy azt már nem tudtuk tovább tűrni. Amikor egy alkalom adódott, Dániába költöztünk.”

Az, hogy ez a mozgalom ilyen kitartó, reményt ad neki, hogy nem hiábavaló, amit tesznek. „Már mindenkinek rá kellett jönnie arra, hogy itt hatalmas hazugságok történtek, és hogy ezek a vad intézkedések teljesen alaptalanok voltak”.

Corina a Lipcse melletti Halle nevű városból először vett részt a berlini „Querdenken“-tüntetéseken.  Az 51 éves hölgy otthon rendszeresen jár a „hétfői sétákra”.

Berlinbe azért jött, mert szeretné, ha helyreállna a béke. „És az összes koronavírus elleni intézkedést még nem dolgozták fel. Többek között azért van nálam a német és a magyar zászló“ – magyarázta –, „mert 1989-ben Magyarországnak köszönhetően megnyílt a határ, és mi az NDK-ból egyszerűen szabadságot kaptunk. Soha nem gondoltam volna, hogy újra utcára kell majd vonulnunk a szabadságért”. Sokan elfelejtik, hogy Magyarországnak köszönhetően nyílt meg a kerítés – mondta Corina. Fontosnak tartja, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök sok emberrel beszélt a békéért tett körútján. „Folytatni kell, ez a kezdet. Persze ez még nem eredmény, de ha megszakítjuk a párbeszédet, akkor háború vagy konfliktus van.”

Corina gyakran jár Magyarországon, és „nagyon szívesen”, ahogy arról beszámolt. Legközelebb augusztus 24-én utazik oda.

Egy másik tüntető is vitte a piros-fehér-zöld zászlót, „hálából”, mint mondta, azért, amit Orbán Viktor a békéért tesz. Lánya két évig Budapesten tanult, és ő is szívesen utazik Magyarországra. S nem ők voltak az egyetlenek, akik magyar zászlóval tüntettek a német fővárosban.

Egy férfi a rózsaszín pólóján lévő felirattal fejezte ki elismerését a magyar miniszterelnök iránt: „Nagyszerű ember!” – kommentálta.

A tüntetésen részt vett az 1950-es születésű Ide is Hollandiából. Elmondása szerint évek óta Németországban él, Alsó-Szászországban, ahol minden hétfőn egy órát sétálnak a békéért.

„Nagyon elszomorító, hogy nincs békemozgalom. Csak a háborúért van egy mozgalom. Most valami elkezdődött, Orbánnal. De ő az egyetlen, aki kilép a sorból, és megpróbál más utat találni. Ez még túl kevés. Én mindig azt mondom, hogy ha nem a béke a legfontosabb, akkor háború van. Ez érvényes a házasságra meg a barátságra is“. A béke „itt belül kezdődik” – mondta a mellkasára mutatva.

Ide hiányolja a 80-es években elindult békemozgalmat. Pedig szerinte a harmadik világháború veszélye még nagyobb, mint korábban. Ezt megdöbbentőnek tartja, és fogalma sincs, miért van ez így. „Régebben az emberek az egyházból hirdették a békét, de most már őket sem hallani”. Biztosan a korszellem az oka.

„73 évem alatt ez az első nagy tüntetés, amin részt veszek” – állította.

Ő is dicsérő szavakat talált Orbánhoz, még ha nem is rajong érte. De most a magyar miniszterelnök azt teszi, „amit tennie kell”. Szerinte Orbán politikája ésszerű. „Már azt hittem, hogy teljesen el fogják nyomni, de stratégiailag nagyon jól felépítette a missziót. Nagyon ravaszan.” Ez örömmel tölti el, és reméli, hogy lesz ennek még folytatása.

Az 1974-es születésű Dánielt – aki Torgauból (Szászország) érkezett – is megkérdeztük, miért volt ott Berlinben augusztus 3-án. Daniel hét gyermek édesapja, „akik közül háromnak háborúba kellene mennie, ha arra kerülne a sor”. Neki egy fontos témája a béke, „mint ahogy eddig is az volt”. Torgau az a város, ahol 1945 áprilisában amerikai és szovjet katonák találkoztak. „Nem sokkal az újraegyesítés utánig a veteránok oda látogattak,és kezet fogtak egymással. Mostanra ennek nyoma sincs“, – fejezte ki a férfi sajnálatát.

„Van egy kezdeményezésünk, amelyben Torgau történelmi hátterét újra feldolgoztuk” – magyarázta a nagycsaládos apa. „Őszintén szólva felháborító, hogy mindazt, ami néhány évvel ezelőtt még természetes volt, amire az emberek büszkék voltak, most egyszerűen kihajították az ablakon.”

Daniel „demó karrierje” a „koronával” indult be. „Mi mindig is az ellenállásban voltunk, már az NDK-s időkben is. Akkor is kívülállók voltunk, mert templomba jártunk. Ma pedig azért vagyunk kívülállók, mert a béke mellett vagyunk.”

A „Querdenken 711” mozgalom 2020 tavaszán alakult Stuttgartban a koronavírus politikára reagálva. Támogatói többször nyilvánosan tüntettek a vírus megfékezésére irányuló politikai intézkedések ellen számos német városban. A 2020. augusztus 1-jén és augusztus 29-én Berlinben tartott két nagy tüntetésnek, amelyeken több százezer ember vett részt, nagy visszhangja volt. A „másként gondolkodás” szó (Querdenken) korábban pozitív jelentéssel bírt, és a kreativitás és a képzelőerő jele volt. Ma már egy pecsét lett belőle, amely automatikusan a „szélsőjobboldali” sarokba helyezi azokat, akik nem úsznak együtt a fősodorral.

Fotók: Péli Éva és Tilo Gräser