Kezdőlap » x-demokrata » Moszkva sikere az Európa Tanácsban
Visszaállították Oroszország szavazati jogát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében, és ez megnyithatja az utat a szankciók enyhítése felé is #moszkvater

Moszkva sikere az Európa Tanácsban

Visszaállították Oroszország szavazati jogát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében, és ez megnyithatja az utat a szankciók enyhítése felé is – A Fidesz képviselői távol maradtak a szavazástól, így nem támogatták a javaslatot

Visszaállították Oroszország szavazati jogát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében, és ez megnyithatja az utat a szankciók enyhítése felé is #moszkvater
Visszaállították Oroszország szavazati jogát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében, és ez megnyithatja az utat a szankciók enyhítése felé is
Fotó:Európa Tanács

Elkeseredett dühvel kommentálják az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) keddre virradóra megszületett döntését Oroszország ellenfelei. A 118 szavazattal 62 ellenében elfogadott határozat értelmében Oroszország visszakapja öt éve megvont szavazati jogát a testületben. A szerdai végszavazás is megerősítette ezt a döntést, így a 18 orosz képviselő az nap már részt vehetett az új főtitkár megválasztásában.

„Sőt, nemcsak a szankciókat függesztették fel, hanem a szabályok úgy változnak, hogy a jövőben ne lehessen ilyen módon szankcionálni tagállami delegációkat”

Az új szabályozás szerint a képviselők a jövőben csak a 47 tagállam külügyminisztereiből álló Miniszteri Bizottsággal egyeztetve dönthetnek szankciók bevezetéséről. Leonyid Szluckij, az alsóház külügyi bizottságának elnöke a döntés kapcsán bejelentette, hogy az orosz szövetségi törvényhozás delegációja visszatér a PACE-ben folytatott munkájához, de további büntetőintézkedéseket nem fog eltűrni. „Az orosz fél nem fog eltűrni többé semmiféle szankciókat, még a legjelentéktelenebbeket sem. Ha megpróbálnak újabb korlátozásokat keresztülvinni, mi ismét elhagyjuk Strasbourgot” – fogalmazott. A szavazati jog helyreállításának feltételéül a PACE illetékes bizottsága az elmaradt tagdíj befizetését, a konstruktív nagatartást, és a 24 ukrán tengerész szabadon bocsájtását szabta.

Persze, Oroszországban sem mindenki lelkes e döntéstől. A határozatot az elmúlt évek legfájdalmasabb csapásának nevezte a Majdan utáni Ukrajna önérzetére az ismert véleményformáló Vlagyimir Szolovjov, aki ugyanakkor nem támogatja Oroszország visszatérését az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe. Mint fogalmazott minek a csinovnyikok utazásait finanszírozni akkor, amikor ezután is csak Oroszország gyalázására lehet számítani. Szkeptikus álláspontot fogalmazott meg még a visszatérés folyamatának kezdeténTimofej Bordacsov a Valdaj Klub programigazgatója. A politológus a kérdésben egyre elterjedtebb konfrontatív véleményeket osztva arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország önálló külpolitikája vált ki csalódást és haragot az európai partnerekben. „Oroszország globális felelősséggel bíró nagyhatalomként próbálja betuszkolni magát az ET intézményi keretei közé, ám ami 2014 óta folyik, az el kell, hogy gondolkoztasson mindenkit Oroszország és Európa jövőbeli kapcsolatait illetően” – fogalmazta meg az elemző a Nyugattal kapcsolatos illúzióvesztésből fakadó orosz álláspontot. A többség ugyanakkor egyértelműen orosz győzelemként értékeli az ET döntését.

A szankciók feloldását korábban Németország és Franciaország vetette fel, míg Ukrajna az utolsó pillanatig ellenállt, és módosító indítványok tömegével próbálta megakadályozni a szavazást. Sikertelenül. Oroszország visszatérése mellett a hétfő éjjeli szavazáson egyhangúan voksolt 12 ország – Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Ciprus, Írország, Norvégia, Szerbia, San Marino, és Törökország – küldöttsége. Örményország, Belgium, Svájc, Csehország, Németország, Horvátország, Olaszország, Moldova, Hollandia, Portugália és Szlovákia delegációjának többbsége támogatta azt. Az Oroszországgal szembeni szankciókat hangosan helytelenítő, Brüsszelben azonban mindig megszavazó magyar kormánypárt  delegációja a hétfő éjjeli szavazástól távol maradt, mert – mint Németh Zsolt fogalmazott – problémásnak találja, hogy Ukrajna helyzete továbbra is rendezetlen. A Jobbik és az MSZP küldötte támogatta a javaslatot. Ukrajna azonnal kivonult az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséből, és az együttműködés teljes felmondásával fenyeget. A ruszofób indulatoktól vezérelt, főképp atlantista és liberális elveket valló elemzők és politikusok szerint fekete nap a mai az emberi jogok számára Európában. A demokratikus szlogenek mögé bújva a geopolitikai és információs háború nyugati oldaláról kifogásolják, hogy Oroszország egyszerűen megzsarolta az Európa Tanácsot, miután 2017-ben felfüggesztette a tagdíj befizetését, ezzel az ET a működésképtelenség szélére sodródott. Valójában azonban az a bajuk, hogy valamelyest lazult az Oroszországra nehezedő euroatlanti nyomás.

„Moszkva folyamatos bírálói kiábrándítónak tartják a francia és a német kormány viselkedését, az ET-n pedig azt kérik számon, hogy két év nemfizetés után ki is zárhatták volna Oroszországot a testületből, ehelyett viszont inkább visszaállították a jogait”

Megdöbbentőnek tartják azt is, hogy az orosz kormánnyal tartott ez ügyben számos orosz emberi jogi szervezet is, arra hivatkozva, hogy ET-tagság nélkül nem vonatkozik rájuk a Strasbourgi Bíróság védőernyője. Moszkva ellenfelei szerint a döntés igazolja azt az orosz külpolitikában uralkodó nézetet, hogy Oroszország joggal követelhet magának méreténél fogva különleges bánásmódot és jogokat, illetve vonhatja ki magát – és ami nekünk is fontos lehet, szövetségeseit – olyan viselkedési szabályok alól, amelyek neki nem tetszenek.

„Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének határozata ezzel szemben az európai politikában erősödő pragmatizmust demonstrálja”

Ezt jelezte már a minap Emmanuel Macron francia elnöknek az a kijelentése is, miszerint fel kell újítani a párbeszédet Oroszországgal. Emellett nagyon is gyakorlatiasan áll Moszkvához Németország is. Miközben Angela Merkel időről időre kiáll a szankciók fenntartása mellett, a washingtoni és brüsszeli tiltakozás ellenére épül az Északi Áramlat újabb két csővezetéke, a német üzleti  körök pedig a szankciók feloldását, vagy legalábbis enyhítését szorgalmazzák. Felértékeli a Kremlt Nyugat-Európában az is, hogy Washington felmondta az INF szerződést. A németek vagy a franciák azonban egyáltalán nem szeretnék, ha ezután amerikai rakétákat telepítenének Európába.  Ezért egyre fontosabbnak tartják a párbeszédet Moszkvával, és ez a politika előbb-utóbb érintheti a szankciókat is.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.