//Moszkva lezárná a Nyugat dominanciáját
„a Nyugat rögeszmésen törekszik az egypólusú világrend fenntartására, és szemérmetlenül semmibe veszi az országok szuverén egyenlőségének elvét” #moszkvater

Moszkva lezárná a Nyugat dominanciáját

MEGOSZTÁS

Oroszország nem tekinti magát a Nyugat ellenségének, kiemelt stratégiai szövetségese Kína és India, az Egyesült Államok jelenlegi politikáját pedig a biztonságát és a nemzetközi békét fenyegető kockázatok fő forrásának tekinti. Célja a kontinentális hatalom erősítése, az amerikai hegemón szerep leépítése. A Vlagyimir Putyin által aláírt, a világ átalakulásához igazított új külpolitikai koncepció hűen tükrözi, hogy Oroszország a hegemón és a szuperhatalmak nélküli többpólusú világrendben érdekelt.

„a Nyugat rögeszmésen törekszik az egypólusú világrend fenntartására, és szemérmetlenül semmibe veszi az országok szuverén egyenlőségének elvét” #moszkvater
„a Nyugat rögeszmésen törekszik az egypólusú világrend fenntartására, és szemérmetlenül semmibe veszi az országok szuverén egyenlőségének elvét”
Fotó:EUROPRESS/AFP/Russian Foreign Ministry

Már a bemutatása előtt elárulta a dumában tartott kormányóra keretében az aktualizált külpolitikai koncepcióról Szergej Lavrov, hogy az a Nyugat dominanciájának lezárásáról szól. Mint még akkor a külügyminiszter fogalmazott, a frissített külpolitikai koncepció arról fog szólni, hogy véget kell vetni a Nyugat monopóliumának a nemzetközi élet kereteinek alakításában. Ezeket a kereteket ezentúl nem a Nyugat önző érdekei, hanem az érdekek igazságos, egyetemes egyensúlya alapján kell meghatározni, ahogyan azt az ENSZ minden állam szuverén egyenlőségének elvét rögzítő alapokmánya előírja. Lavrov kiemelte, hogy

„a Nyugat rögeszmésen törekszik az egypólusú világrend fenntartására, és szemérmetlenül semmibe veszi az országok szuverén egyenlőségének elvét”

Vlagyimir Putyin most rendeletben hagyta jóvá az aktualizált külpolitikai koncepciót. A Biztonsági Tanács állandó tagjaival tartott ülésén az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a kulcsfontosságú stratégiai dokumentumokat a világban bekövetkezett súlyos változások miatt kellett kiigazítani. A frissített koncepció közép- és hosszabb távon Oroszország gyakorlati lépéseinek, intézkedéseinek az alapjául fog szolgálni, és szilárd doktrinális alap lesz a nemzetközi kapcsolatok terén végzett további munkához.

„A 42 oldalas, hat szakaszból és 76 pontból álló, egyfajta útitervként szolgáló dokumentum kiinduló pontként leszögezi, hogy Oroszország nem tekinti magát a Nyugat ellenségének, nem szigetelődik el tőle, és nincsenek ellenséges szándékai”

Oroszország elvárja, hogy a Nyugat felismerje a konfrontáció hiábavalóságát, és visszatérjen az egyenrangú interakcióhoz. Moszkva az Egyesült Államok politikai irányvonalát tekinti nemcsak a saját biztonságát, de a nemzetközi békét is fenyegető kockázatok fő forrásának. A koncepció értelmében Oroszország prioritásként kezeli az amerikai dominancia maradványainak felszámolását a világban. Ezzel csökkenti Amerika és szövetségesei számára a lehetőséget arra, hogy visszaéljenek a gazdasági pozíciójukkal. Emellett megteremti a feltételeket ahhoz, hogy az országok lemondjanak neokolonialista és hegemón törekvéseiről. Oroszország arra törekszik, hogy a kölcsönösség elve alapján minden ország számára egyformán garantálja a biztonságot. A dokumentum kimondja, hogy az oroszellenes politikáról való lemondás, és az Egyesült Államoktól való függetlenedés kedvező hatással lenne Európa biztonságára és jólétére. A koncepció az orosz-amerikai kapcsolatok alakulását attól teszi függővé, hogy Washington mennyire hajlandó lemondani az erőalapú dominanciájáról, az angolszász államokhoz fűződő kapcsolatokét pedig attól, hogy hajlandóak-e feladni oroszellenes politikájukat.

„A koncepció kiemelten fontosnak tartja a kapcsolatok és az együttműködés átfogó elmélyítését Kínával és Indiával”

Oroszország fontosnak tartja annak elősegítését, hogy Afrika a világ fejlődésének befolyásos központjává váljon, valamint a Latin-Amerikával folyó együttműködés javítását. Támogatásáról biztosította a Sanghaji Együttműködés Szervezet, a BRICS, a FÁK és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) szerepének növelését.

Oroszország 21. századi zászlóshajó-projektjeként nevezi meg a koncepció, hogy Eurázsia a béke, a stabilitás, a bizalom és a jólét térségévé váljon. Az úgynevezett közel külföldön a fő célja, hogy a régió a békéjének, a jó szomszédság erősítésének és a fejlődésnek, a jólétnek az elősegítése. Érdekesség, hogy egyszer sem említi Ukrajnát vagy az ott folyó háborút.

„A dokumentum Oroszországot sajátos ország-civilizációként, nagy kiterjedésű eurázsiai és euro-csendes-óceáni hatalomként, az orosz világ védőbástyájaként határozza meg, amely egyedülálló szerepet játszik a globális erőegyensúly fenntartásában és az emberiség békés fejlődésének biztosításában”

Oroszországnak a többi államhoz való viszonyát a politikájuk – konstruktív, semleges vagy barátságtalan – jellege határozza meg. A dokumentum leszögezi, hogy az ország, tekintettel a második világháborúban aratott győzelemhez való döntő hozzájárulására, a globális fejlődés egyik szuverén központja.

Moszkva humanitárius politikájának prioritásaként határozta meg a ruszofóbia elleni fellépést, az orosz nyelv, kultúra, sport és az orosz ortodox egyház védelmét, valamint a történelmi igazságért folytatott küzdelmet. Továbbá megkülönböztetett figyelmet fordít a média szabályozását és védelmét szolgáló nemzetközi mechanizmusok javítására.

„A dokumentum szerint a bizalomhiány közepette csökkent a diplomácia hatékonysága”

A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban a dokumentum egyebek között kifejezte Moszkva szándékát arra, hogy a semleges politikát folytató államok felé történő átirányítással növelje energetikai exportját. Emellett hozzájáruljon ahhoz, hogy a monetáris és pénzügyi rendszert hozzáigazítsák a többpólusú világ realitásaihoz, valamint javítsa az orosz cégek, befektetések és áruk számára a globális piacokhoz való hozzáférés feltételeit.

Az előző, mostanáig érvényben lévő külpolitikai koncepciót 2016 végén fogadták el. Ebből hiányzott Oroszország önmeghatározása, a koncepció nem osztotta  fel az országokat barátságosakra, semlegesekre és ellenségesekre, szó volt azonban már arról, hogy a világ hatalmas változásokon megy keresztül, amelynek lényege a policentrikus világrend alakulása.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.