Kezdőlap » x-demokrata » Mitől lesz erős Európa?
Andrzej Duda és Volodimir Zelenszkij találkozója Varsóban 2019. augusztus 31-én #moszkvater

Mitől lesz erős Európa?

A modern technológiáktól a migráción át a globális biztonságig Európa, benne a régiónk előtt álló legfontosabb kihívások állnak a 29. krynicai fórum témáinak a középpontjában. – A konferencia médiapartnere a #moszkvatér.

Andrzej Duda és Volodimir Zelenszkij találkozója Varsóban 2019. augusztus 31-én #moszkvater
Andrzej Duda és Volodimir Zelenszkij találkozója Varsóban 2019. augusztus 31-én
Fotó:EUROPRESS/Janek SKARZYNSKI/AFP

Izgalmas világpolitikai helyzetben kezdődik szerdán a 29. krynicai gazdasági fórum. Ez egyben újabb alkalom arra is, hogy a válságoktól sújtott, átalakuló világban Lengyelország megjelenítse egyértelműen középhatalmi ambícióit tükröző elképzeléseit. Geopolitikai irányultságát Varsó a napokban több alkalommal is demonstrálta. A II. világháború kirobbanásának 80. évfordulójára emlékezve 40 ország küldöttségét fogadta a hét végén a lengyel fővárosban. Az első számú vendég Donald Trump lett volna, aki az országát végül lényegében elkerülő hurrikánra hivatkozva az utolsó pillanatban mondta le az utazást. Vlagyimir Putyint ugyanakkor a szervezők üzenet értékűen nem hívták meg.

Krynica átlátszó #moszkvater

Az ukrán államfő viszont már az évforduló előtti napon befutott hivatalos látogatásra. Andrzej Duda és Volodimir Zelenszkij egymásra licitálva követelték az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítását, keltek ki az Északi Áramlat bővítése ellen. Kiderült az is, hogy az Egyesült Államok és Lengyelország az amerikai cseppfolyósított gáz exportjával választaná le Ukrajnát teljesen az orosz gázról.

„Ebben a szellemben, az átalakuló világ aktuális kihívásaira, az orosz veszélyre, Európa orosz energiafüggőségének csökkentése, és az ukrán konfliktusra, a keleti szomszéd jövőjére koncentrálva kezdődik a krynicai fórum is”

A „lengyel Davosnak” is nevezett krynicai gazdasági fórum Közép- és Kelet-Európa egyik legrangosabb eseménye. A krynicai fórumot a varsói Keleti Kutatások Intézete szervezi, amely a találkozón elhangzott viták terjedelmesebb kifejtése végett meghatározott kérdésekkel foglalkozó, tematikus konferenciákat is rendez. Ilyenek a teljesség igénye nélkül az Ukrajna euroatlanti integrációját, az energiabiztonságot, vagy legutóbb a magyar-lengyel kapcsolatok alakulásának a középpontba helyező fórumok. A súlypontot jelentős mértékben a gazdasági kérdésekre helyező fórum célja, hogy kedvező légkört teremtsen az EU-tagállamok és szomszédaik közötti politikai és gazdasági együttműködés fejlesztéséhez.

„A fórum a politikától az üzleten át a sportig és a kultúráig kiváló platformot kínál a vélemények ütköztetéséhez, cseréjéhez”

Az 1992 óta évenként hagyományosan szeptember elején a délkelet-lengyelországi üdülőhelyen, Krynicában megrendezett fórumok népszerűsége folyamatosan nő. Az idei, szeptember 3. és 5. között zajló fórumra mintegy 60 országból közel 5000 vendég érkezik, köztük vezető politikusok, valamint a gazdasági és közéleti elit képviselői. Magyarországról például mások mellett ott lesz Szijjártó Péter külügyminiszter. Az eseményről mintegy 600 újságíró tudósít, és a konferencia médiapartnerei között Magyarországról a Magyar Nemzet mellett ott van a #moszkvatér is. Idén is kiadják a fórum díjait is. „Az év embere” elismerést tavaly Saulius Skvernelis, Litvánia miniszterelnöke kapta.

Az idei év 6 plenáris ülése és több mint 200 panelbeszélgetése Európa jövője, az erős Európa témája köré szerveződik.

„A konferencia napirendje számos kérdést körbejár a Lengyelország és Európa előtt álló legsürgetőbb problémákkal és kihívásokkal kapcsolatban. Nagy figyelmet szentel az új kommunikációs eszközöknek, a legmodernebb technológiáknak, a migrációnak és a nemzetközi biztonságnak”

De szó lesz üzleti élet és a menedzsment aktuális trendjeiről, a beruházásokról és a fejlesztésről, a makroökonómiáról, az új gazdaságról, valamint az állam és a reformok kérdéséről, az Európa és a világ előtt álló kihívásokról, a társadalom, a nemzetközi politika átalakulásáról, az energetikáról és az innovációról.

„Európa – mindenekelőtt a brexit miatt – hosszú ideje nem volt képes kezelni a belső problémáit. Közép- és Kelet-Közép-Európában az együttműködés a V4-ek csoportján belül virágzik. Hasonlóképpen tovább fejlődik a Nyugat-Európában ferde szemmel nézett Három Tenger Kezdeményezés. A globális politikában kitört a kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között, valamint megnövekedett a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Ezek olyan események, amelyek a közeljövőben óriási hatással lehetnek a világpolitikára és a gazdaságra, és következményeik évekig is fennmaradhatnak”- mondta Zygmunt Berdychowski, a konferencia alapítója és a programtanácsának elnöke.

„Csak közös hangon beszélve mutathatja meg Európa az erejét. Az alapvető kérdésekben mutatkozó nézeteltérések szétaprózódáshoz vezetnek, miközben a legerősebb globális szereplők érvényesítik érdekeiket”

– fogalmazott a fórum alapítója.

„Jó példa az európai közös nevező megtalálására, a Szkopje és Athén között évekig tartó konfliktus rendezése. Csak az az egyéni történelmi tapasztalatokat tiszteletben tartó közös jövőkép biztosíthatja Európa globális pólusként maradásához az erőt, és a versenyelőnyt. Az egoizmus sehova sem vezet. Noha Európa gazdaságilag erős, gyorsan öregszik, és fennáll annak a kockázata, hogy lemarad a globális pozíciókért zajló versenyben”- tette hozzá Berdychowski.

Már az előzetes program és nem utolsó sorban a világ, benne a régiónk előtt álló kihívások komolysága alapján állítható tehát, hogy szeptember eleje Krynicában minden bizonnyal forró lesz még akkor is, ha a hegyvidéki időjárás szeszélyesebb, mint tavaly.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.