//Milyen volt élni a terrorkalifátusban?
„Kapetanovic sorozatának így kétségtelenül az a legnagyobb érdeme, hogy elsőként próbálta olyan részletességgel megrajzolni az Iszlám Állam világát, amennyire az csak lehetséges 8 epizódban” #moszkvater

Milyen volt élni a terrorkalifátusban?

MEGOSZTÁS

Kevés olyan film készült eddig az Iszlám Államról, ami annyira megrázó lenne, mint a Kalifátus című sorozat. Goran Kapetanovic bosnyák rendező filmje a terrorizmus lélektanába is betekintést nyújt.

„Kapetanovic sorozatának így kétségtelenül az a legnagyobb érdeme, hogy elsőként próbálta olyan részletességgel megrajzolni az Iszlám Állam világát, amennyire az csak lehetséges 8 epizódban” #moszkvater
„Kapetanovic sorozatának így kétségtelenül az a legnagyobb érdeme, hogy elsőként próbálta olyan részletességgel megrajzolni az Iszlám Állam világát, amennyire az csak lehetséges 8 epizódban”

Mit tennénk, ha a fiunkat vagy lányunkat egyszer csak megkörnyékeznék vallási szélsőségesek? Mit tennénk, ha azt vennénk rajtuk észre, hogy maguk is vonzódni kezdenek ezekhez az eszmékhez? És ha rájönnénk, hogy maguk is harcolni akarnak egy terrorszervezetben? Mit tennénk, ha rájönnénk, hogy a barátunk egy veszélyes terrorista? Hol a határ a vallás és a fundamentalizmus között? Olyan kérdések ezek, amelyek rengeteg emberben felmerültek az elmúlt években, amikor is az Iszlám Állam nem csak a Közel-Keleten hódított, hanem itt, Európában is. A világ ekkor a kegyetlenségnek és a vallási őrületnek olyan megnyilvánulásaival találkozott, amire csak évszázadokkal korábban volt példa a kontinensünkön.

„Éppen ezért az Iszlám Állam megjelenése valóságos sokként hatott Európában, amivel mintha továbbra sem tudnánk mit kezdeni”

Igaz ez a filmművészetre is, amelyből – érthetetlen módon – kimaradt ennek a kimeríthetetlen témának a feldolgozása. Pedig mostanra már rengeteg beszámoló, tanúvallomás, sőt videó áll a rendelkezésünkre, amelyek alapján nagyon pontosan rekonstruálni tudjuk, mi is történt Irakban és Szíriában az Iszlám Állam által elfoglalt területeken. De az Európában elkövetett terrorcselekményekről is meglehetősen sokat tudunk már ma. Különösen arról, hogyan toborozta harcosait minden idők legveszélyesebb terrorszervezete, hogyan szervezte meg a támadásait Európában. Nagyjából van már elképzelésünk is arról, hogyan fülelik ma le a titkosszolgálatok a merényletre készülő szélsőséges elemeket.

„Ezt az óriási űrt igyekszik betölteni Goran Kapetanovic Kalifátus című sorozata, amely részben valóban megtörtént esetekből áll össze”

A helyszín Rakka, az észak-szíriai város, amely 2014 és 2017 között szolgált az Iszlám Állam nem hivatalos fővárosaként. Az utcán hirtelen nagy tumultus támad, éppen megbüntetnek egy „árulót” a terrorkalifátus emberei. S nem is akárhogyan, hiszen a kezét egy asztalhoz rögzítik, majd egy bárddal és vascsővel levágják a kézfejét. Ez a sokkoló jelenet adja meg a sorozat alaphangját, amely innentől kezdve sem lesz nyugodtabb.

A sorozat középpontjában egyrészt egy svédországi nyomozó, Fatima Zukic (aki alakítja: Aliette Opheim) áll, akivel már meglehetősen gyorsan azonosulni tud a néző. Ő ugyanis az a rendőr, aki minden erejét bedobja, hogy kézre kerítse a rosszfiúkat, még olyan áron is, hogy ezért dacolnia kell a feletteseivel.

„De a nyomozóról mást is megtudunk. Ő maga bosnyák, a családja a srebrenicai mészárlás után költözött ki Svédországba, amikor ő még csak öt éves volt”

Ebből egyenesen adódhatna a következtetés, hogy Fatima muszlim, azonban ez nem derül ki egyértelműen a sorozatból. Ami biztos, a nyomozónő svédországi hozzátartozói Josip Broz Tito nagy tisztelői, párja pedig egy svéd nyomozó – ebből csak arra következtethetünk, hogy Fatima már elhagyta a vallását (az iszlám vallásban muszlim nő nem házasodhat nem muszlim férfival, fordítva viszont ez lehetséges).

Rakkában találkozhatunk a film másik központi szereplőjével. Ő Pervin (Gizem Erdogan), egy fiatalasszony, akinek még csecsemője van, férje, Husszam pedig az Iszlám Állam harcosa, akivel együtt költöztek ki ide Svédországból. A fiatal házasok élete már önmagában rendkívül érdekes. Különösen azután, hogy már az elején megtudjuk, Husszamot rémes álmok gyötrik. A sorozat közben csak apró információ-morzsákból sejthetjük, valóban mi is történhetett. A férfi valószínűleg elnézett valamilyen célpontot, így gyerekekkel végzett, a lelkiismeret-furdalás már kezdi őrületbe kergetni a férfit, aki retteg a pokol kínjaitól.

„Pervin azonban egyáltalán nem elvakult, ő a rakkai tapasztalatai alapján már menekülne a városból”

Erre viszont halvány esélye sincs egy olyan városban, ahol ha éjszaka kimegy az utcára, azonnal el akarják vinni az Iszlám Állam fegyveresei. Mégis, a fiatalasszony hozzájut egy mobiltelefonhoz, ami számára az egyetlen kapcsolatot jelenti a külvilággal.

 

A svéd rendőrség – ahogy Fatimától is elhangzik – nem utazási iroda, nem menekítenek valakit csak úgy ki Rakkából, ha annak kedve támad hazautazni. Ezért Pervinnek fizetnie kell. Meg kell szereznie a következő európai terrortámadás tervét, amit éppen az a brigád készít, amelynek a férje is tagja. Ám egy zsarnoki dzsihadista férjjel egyáltalán nem könnyű. Husszam nem csak veri Pervint, hanem kilátásba helyezte már neki, hogy öngyilkos lesz, előtte viszont megöli a kis csecsemőjüket és a feleségét is. Pervin kémkedése pedig egyáltalán nem könnyű. Miután a férje harcostársa megerőszakolja őt a konyhájukban, egy késsel leszúrja a támadóját, akit el kell tüntetnie. Most már ez az ügy is Pervin nyakába szakadt.

„A harmadik központi szereplő nem más, mint Ibrahim Haddad (Lancelot Ncube), becenevén Ibbe, aki az Iszlám Állam svédországi sejtjének koordinátora”

Az „Utazó” álnéven emlegetett férfi itt nem csak az ifjú terroristákat tanítja be merényletek elkövetésére, hanem maga is toboroz fiatalokat. Elsősorban lányokat, akiket természetesen terrorista-feleségnek vinne Szíriába. Ibbe belső motivációiról már jóval kevesebbet tudhatunk meg a filmből. Csupán annyi derül ki, hogy korábban Egyiptomban élt, majd korán megözvegyült. Ami viszont bizonyos, hogy rendkívül hatékonyan dolgozik, ami nem csak a szüleik ellen lázadó fiatalok beszervezésében mutatkozik meg, hanem abban is, hogyan csúszik ki mindig a svéd rendőrség kezéből.

A három történet aztán összeáll. Fatima egy terrortámadás megelőzésén dolgozik, amelyről Pervin révén értesül. A merénylet svédországi koordinátora pedig Ibbe, aki szemmel láthatóan rendkívül eltökélt, hogy egy egyidejűleg végrehajtott támadássorozattal bosszút álljon Svédországon, amiért szerinte diszkriminálják a muszlimokat. Anélkül, hogy többet árulnánk el, már itt rögzíthetjük, rendkívül szövevényes és izgalmas történet részesei lehetünk, melynek során megrázó képet kapunk a háborús Rakkáról is.

„Kapetanovic sorozatának így kétségtelenül az a legnagyobb érdeme, hogy elsőként próbálta olyan részletességgel megrajzolni az Iszlám Állam világát, amennyire az csak lehetséges 8 epizódban”

Óriási pozitívuma a filmnek, hogy a lelki folyamatokat is nyomon követhetjük benne. Nemcsak Pervin félelmét érezhetjük így a zsigereinkben, hanem azoknak a szülőknek az életébe is beleláthatunk, akiknek a gyerekei az Iszlám Államba akarnak szökni. Ezt a rendező olyan érzékletesen teszi, hogy a néző sem menekül a kérdés elől: vajon ő mit tenne egy ilyen helyzetben? Büntetné a lányait? Vagy inkább a rendőrséghez fordulna? Ezek a kérdések számunkra mind nyitottak maradnak, mert a film egyáltalán nem igyekszik szájbarágósan tudtunkra adni, mi ilyenkor a teendő. Ez csak még tovább erősíti bennünk a feszültséget.

„De nem nehéz észrevenni a filmben a finom valláskritikát. Nevezetesen azt, hogy még a mérsékelten vallásos, mentálisan viszont labilis személyeket is könnyen magukkal tudják ragadni a vallásuk képviselői, hogy felhasználják őket a céljaikra”

A sorozatnak – amely nagyon pozitív kritikát kapott, miután megjelent – természetesen gyenge pontjai is akadnak, ilyen például az, hogy a 7. és a 8. részben túlságosan felgyorsulnak az események. A történet ugyan így is érthető marad, azonban nincs kibontva jól, hogy az Ibbe által terroristának beszervezett fiatal lány miért robbantja fel magát egy fiatal lányoknak szánt koncerten. Ibbe iránti szerelme viszi erre rá, vagy ő is agymosott lett?

A két utolsó rész felgyorsítása az oka annak, hogy Husszam személyisége kissé hiteltelenné válik. Az őrült terrorista, aki a film elején meggyilkolt gyermekekről álmodik és mindenhol vért lát, aki végezni akar a családjával és európai merényleteket szervez, túl gyorsan válik így gondoskodó családapává, aki menteni akarja a sajátjait még olyan áron is, hogy dezertál az Iszlám Állam soraiból. Viszont ne feledjük, ez a 8 epizód még csak a sorozat első évadja, így a jövőben még többet is megtudhatunk például Ibbéről, akit továbbra sem tudott elkapni a rendőrség. Aki így végignézi a Kalifátust, bizonyosan alig várja majd, a sorozat második évadát.

A Kalifátus című film előzetesét itt tekintheti meg.

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.