//Mikor ér hazánkba a Török Áramlat?
Magyarországon még neki sem kezdtek az építkezésnek #moszkvater Török Áramlat

Mikor ér hazánkba a Török Áramlat?

MEGOSZTÁS

Miközben Szerbiában a munkálatok olyannyira jól haladnak, hogy év végére teljesen elkészülhet a gázvezeték ezen szakasza, addig Bulgáriában és Magyarországon még neki sem kezdtek az építésnek.

Magyarországon még neki sem kezdtek az építkezésnek #moszkvater Török Áramlat
Magyarországon még neki sem kezdtek az építkezésnek
Fotó:EUROPRESS/Isa Terli/Anadolu Agency

Az üzembe helyezési és beállítási munkálatok keretében a tesztelés záró szakaszában megkezdődött a Török Áramlat földgázvezeték tengeri szakaszán a két szál egyikének feltöltése – jelentette a napokban az orosz Interfax hírügynökség, hozzátéve, hogy a vezeték üzleti hasznosítása a tervek szerint még az idén megkezdődik. Csakhogy a Török Áramlaton érkező orosz gázból egyelőre csak a törökök részesülnek, ugyanis a vezeték további szakaszainak kiépítése sok helyütt még el sem kezdődött.

„Oroszország és Törökország 2016-ban állapodott meg a Török Áramlat kiépítéséről azzal a céllal, hogy elkerüljék Ukrajnát, és fennakadásmentes gázellátást biztosítsanak Délkelet- és Közép-Európa érintett országainak”

Minderre azért volt szükség, mert Bulgária 2014-ben (az Európai Bizottság ösztönzésére) visszalépett a Déli Áramlat gázvezeték projektjéből. Ezután az orosz fél egy újabb, de kevésbé ambiciózus tervvel állt elő. Míg az előző gázvezeték éves kapacitása 63 milliárd köbméter lett volna, a Török Áramlat ennél kisebb kapacitással működne. A projekt keretében két vezeték épül meg, az egyik Törökország, a másik pedig a többi a délkelet-európai országok ellátását szolgálja, az ágak egyenként évi 15,75 milliárd köbméteres kapacitásúak lesznek. A gázvezeték teljes hossza 1800 kilométer lesz, amelyből mintegy 930 kilométernyi hosszan a Fekete-tenger fenekén halad a vezeték; a vezeték első, Törökország ellátását szolgáló ága most készült el, de a fogadó terminál építése is a befejezéséhez közeledik.

A délkelet-európai országokat szolgáló vezeték kiépítése azonban jóval lassabban halad. Ennek egyik oka kétségtelenül az, hogy az Európai Unió több esetben is kritizálta a projektet. Az Európai Bizottság múlt év végén jelezte, a fejlesztést csak abban az esetben tudja támogatni, ha a Bulgáriába leágazó vezeték olyan elosztó központon áramoltatja az orosz gázt Európába, amelyen más forrásokból származó gáz is átmegy. Az unió által is támogatott balkáni gázelosztó központon keresztül (ez Várnában létesülne) a Török Áramlaton érkező gáz mellett így azerbajdzsáni és izraeli gázzal is kereskednének a déli gázfolyosó és az EastMed-vezetékek jóvoltából. Sőt, hogy még diverzifikáltabb és így biztonságosabb legyen az ellátás, katari és amerikai cseppfolyósított földgáz is érkezhetne Európába rajta keresztül.

„Ha azonban az elosztó központ csak továbbítaná a gázt az unióba a Török Áramlatból, akkor az Európai Bizottság már nem támogatná a projektet”

Az uniós kifogások miatt így Szófia hosszú ideig bizonytalannak érezte a projektet, ami miatt – tanulva a 2014-es tapasztalatokból – a vezeték kiépítési munkálatait sem sürgették. Pedig az eredeti tervek szerint 2021-ben már a Török Áramlaton keresztül érkezne az orosz gáz Magyarországra. Ugyancsak keresztbe tett Bulgáriának Brüsszel építési tilalma, amely csak akkor válik semmissé, ha Szófia bele tesz a projektbe másfél milliárd euró saját forrást. Ez az összeg viszont túl nagy lenne az ország számára.

Az Európai Unió mellett az Egyesült Államok is mindent megtett annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon az orosz gázvezeték építési projektekben érintett EU-tagországokra. Természetesen Washington esetében már korántsem az energiabiztonság kérdése a legfontosabb tényező, sokkal inkább a saját érdekeinek érvényesítése.

„A tengerentúli cseppfolyós földgáz azonban egyelőre drágább, mint a vezetékes orosz gáz, így Amerikának még Németországot sem sikerült eltántorítania az Északi Áramlat II. gázvezeték megépítésétől”

Ám Bulgáriában más problémák is adódtak. A Bulgartransgaz 1,1 milliárd eurós tenderén több cég (köztük a magyar Mol) is részt vett, melyek közül a nyertes végül a szaúd-arábiai Arkad Engineering lett, mivel ez a konzorcium adta be a legjobb ajánlatot. Mindezek után vita támadt két konzorcium között a gázvezeték építésében való részvétel megosztásáról. Szeptemberben azonban a szófiai Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság háromtagú tanácsa megsemmisítette a bolgár konkurenciavédelmi bizottságnak a munkálatok kivitelezőjére vonatkozó döntése elleni fellebbezést, amivel valójában engedélyezte a Török Áramlat bulgáriai szakaszának megépítését. Ám annak ellenére, hogy ennek a bírósági döntésnek garantálnia kellene azt, hogy a bolgárok hamarosan elindítják a munkálatokat, egyelőre nincs hír arról, hogy valójában mikor kezdik építeni a gázvezetéket Bulgáriában.

Egészen más a helyzet Szerbiában, ahol hónapok óta teljes erővel folynak a vezeték kiépítésének munkálatai. A szerb ág megépítéséről szóló döntés ugyan csak múlt év végén született meg, a munkálatok már ez év áprilisában megkezdődtek. Sőt, a tervek szerint már ez év végére elkészülhet a 403 kilométeres szerbiai szakasz, ami ugyan óriási eredmény a kivitelezők szempontjából, azonban a bolgár szakasz késése miatt a szerbek továbbra sem tudnak belőle orosz gázhoz jutni.

„Októberben az is kiderült, a Szerbián át haladó fő gázvezeték egyik ága a boszniai Szerb Köztársaságba is eljuttatja majd a földgázt, így ezzel a lépéssel Banja Luka még erősebben kapcsolódik majd az orosz gazdasághoz”

És hol tart Magyarország? Az eredeti tervek szerint Bulgáriába és Szerbiába 2020-tól, Magyarországra pedig 2021-től érkezne orosz gáz az új útvonalon. Az ukrán tranzitútvonal kiváltása pedig 2022-től válna lehetővé. Ami a kapacitást illeti, hazánk évente 4,7 milliárd köbméter gázt kaphat majd a vezetéken keresztül, míg Bulgáriába 4,8, Szerbiába 2, Szlovákiába 4,3, Ausztriába pedig 3,8 milliárd köbméter érkezhet 2022 októberétől. Vagyis ezek az országok szinte pontosan azzal megegyező mennyiségű gázhoz juthatnak majd hozzá az új vezetéken keresztül, mint amennyi jelenleg Ukrajna felől érkezik területükre. A magyar kormány ugyan több ízben is támogatásáról biztosította a projektben részt vevő feleket, az építés konkrét terveiről, a kivitelezőről, valamint a határidőkről egyelőre nem sokat tudni. Ezért sokan arra számítanak, hogy Vlagyimir Putyin orosz, illetve Recep Tayyip Erdogan török elnök közelgő Budapesti látogatása áttörést hozhat, így végre a Török Áramlat magyar szakaszának munkálatai is megkezdődhetnek.

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.