//Mikor a vírus is „politizál”
Egy közmunkás fertőtleníti az utcát Szkopje központjában 2020. március 21-én #noszkvater

Mikor a vírus is „politizál”

Átrajzolhatja a Balkán politikai térképét a koronavírus. A választások halasztása akár el is tolhatja az erőviszonyokat az ellenzéki pártok irányába. E tekintetben a legnagyobb a tét Észak-Macedóniában.

Egy közmunkás fertőtleníti az utcát Szkopje központjában 2020. március 21-én #noszkvater
Egy közmunkás fertőtleníti az utcát Szkopje központjában 2020. március 21-én
Fotó:EUROPRESS/Robert ATANASOVSKI/AFP

Sorra halasztják el a választásokat azokban a balkáni országokban, ahová az elmúlt begyűrűzött a koronavírus-járvány. Ezekben az országokban azonban egyáltalán nem kicsi a tét, milyen következményekkel jár majd ez a halasztás. Így könnyen előfordulhat, hogy ha a jelenleg regnáló kormányok nem kezelik megfelelően a helyzetet, a járvány lecsengésével egészen más színezetű erő győzhet a választásokon, amelyek geopolitikailag gyökeresen más irányba vinnék az országukat.

„Kitűnő példa erre Észak-Macedónia”

 Zoran Zaev szociáldemokrata kormányfő azért mondott le idén januárban, mert múlt évben a párizsi csúcson az Európai Unió (ismét) elhalasztotta a csatlakozás megkezdését Szkopjéval. Így előrehozott választásokat tűztek ki az országban, ami jelen pillanatban erősen kétesélyesnek látszik.

Észak-Macedónia politikai élete alapvetően kétosztatú, amelyben a jobboldali-konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) és a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) verseng egymással már hosszú ideje. Habár a VMRO népszerűsége az utóbbi időszakban hullámzott, vitathatatlan, hogy az ország legerősebb pártjáról van szó, amelynek teljesen más elképzelései vannak az ország jövőjéről, mint a szociáldemokratáknak.

„A nemzetiek például korántsem annyira elhivatottak a nyugati integráció irányába. Hrisztijan Mickoszki pártja megfelelő támogatottság birtokában még vissza is hozná az ország régi nevét”

Ez természetesen ismét hosszú évekre tolná ki az uniós csatlakozást, ami arra sarkallhatja a kis balkáni országot, hogy más szövetségesek után nézzen. A képlet azonban mégsem ennyire egyszerű. A kis albán nemzetiségi pártok is beleszólhatnak a kormányalakításba. Így történt ez 2017 elején is, amikor végül az SDSM-mel léptek koalícióra. Ha viszont a szociáldemokraták támogatottsága még jobban megroggyanna a járvány hatására, még az is előfordulhat, hogy a VMRO tovább erősödik az elkövetkező választásokig.

„Szkopjéhoz hasonlóan most Belgrád is lefújta az április végén esedékes köztársasági, vajdasági és önkormányzati választásokat”

Ez cseppet sem volt meglepő azok után, hogy a járvány miatt egyre szigorúbb intézkedéseket – többek között éjszakai kijárási tilalmat – vezettek be az országban. Szerbiában az izmosnak korántsem nevezhető ellenzék lassan már másfél éve tüntet a jogállamiság csorbítása és a sajtószabadság semmibe vétele miatt, a Szövetség Szerbiáért (SzS) nevű politikai ernyőszervezet pártjai pedig választási bojkottot hirdettek.

Habár a közvélemény-kutatások szerint egyértelműen Alekszandar Vucsics pártjának, a Szerb Haladó Pártnak (SNS) áll a zászló, az ország vezetése számára nagyon fontos lesz a járvány okozta közegészségügyi helyzet kezelése, mivel ezzel az államfő maga is vizsgázik a választói előtt. Ez pedig egyenes következménye annak, hogy Vucsics mostanra a „rendszer arca” lett, így ha hibák csúsznának a számításba, könnyen előfordulhat, hogy végül ez politikailag az államfőn csapódna le, aki így természetesen magával ránthatná a pártját is.

És bár az SNS támogatottsága ma továbbra is nagyon stabil, nem nehéz elképzelni, hogy a választást bojkottáló pártok mögé más szervezetek is beállhatnak majd, ha a szerb haladók félrekezelnék a válságot. Ez pedig újra felvetné a kérdést, hogy mennyire lehetnek legitimek az elkövetkező választások, amelyeknek az időpontjáról egyelőre semmit nem tudunk.

„Nem feledkezhetünk meg Koszovóról sem, amelyről a koronavírus-járvány idején most jóval kevesebbet hallani. Pedig Európa legfiatalabb államában napok óta kormányválság van”

Albin Kurti ultranacionalista miniszterelnök pártjával, az Önrendelkezéssel majdnem felmondta a koalíciós megegyezést Isa Mustafa pártja, a Koszovói Demokratikus Liga (LDK). Mégpedig arra hivatkozva, hogy a kormányfőnek a szerb és boszniai árukkal szembeni büntetővámok fenntartása miatti makacssága veszélyezteti az amerikaiakkal fenntartott kapcsolatokat. Mustafa ezért felvetette a bizalmatlansági indítvány ötletét, amit szinte biztosan megszavaznának a koszovói parlamentben, amennyiben a kiábrándult koalíciós partner is benne lenne.

„Ha ezután ismét választási helyzet állna elő, egyáltalán nem lenne könnyű megmondani, mely pártok kerülnének ki erősebben”

Annyi viszont bizonyos, hogy a koszovói államfő, Hashim Thaci Koszovói Demokrata Pártja (PDK) jóval inkább hajlik a megegyezésre Belgráddal, mint az Önrendelkezés, legyen szó akár a tartomány felosztásáról vagy területcseréről. Így nem nehéz kitalálni, melyik párt lenne egy esetleges választáson a Nyugat favoritja, amely mégis csak elhozhatja a szerbekkel való megegyezést, ami elvezethet ahhoz, hogy Szerbia elismerje déli tartományának függetlenségét.

A koronavírus-járvány idején így nem meglepő, hogy a balkáni országok ellenzéki pártjai nagy lehetőség előtt állnak. A végeredmény – mint a balkáni politikában oly sokszor – most is kiszámíthatatlan.

Koronavírusos megbetegedések a Balkánon

Mostanra minden balkáni országot elért a koronavírus. A pillanatnyi statisztikák jelenleg a következők (előbb a megbetegedések, zárójelben a halálesetek száma)

Szlovénia: 383 (1)
Horvátország: 206 (1)
Bosznia-Hercegovina: 93 (0)
Montenegró: 14 (0)
Szerbia: 149 (1)
Észak-Macedónia: 85 (0)
Görögország: 495 (13)
Bulgária: 163 (3)
Románia:  367 (0)

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.