„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Messze ér a „vojenkorok” hangja

2022. okt. 14.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

Egy háborúban természetes, hogy fontos szerep jut a haditudósítóknak, akik a frontvonalakról vagy közvetlenül mögülük számolnak be a hadi események alakulásáról. Különösen igaz ez az Oroszország és Ukrajna közt zajló háborúra, amely talán soha nem látott mértékben zajlik a nyilvánosság előtt, nem kis részben az online közösségi platformoknak köszönhetően. A haditudósítók (vojennij korreszpondent, vagy röviden vojenkor) így nem csak gyorsabban, de közvetlenül érhetik el a hírfogyasztókat, és a háború iránt érdeklődőket, így pedig a súlyuk és jelentőségük is megnő. A vezérkari és szerkesztőségi cenzúra szempontokat megkerülve politikai tényezővé válhatnak.

Kosztur András írása a #moszkvater.com számára

„Gyakran egyébként az orosz hadsereg ellátottságának hiányosságaira, a parancsnoki döntések hibáira vagy késlekedéseire, a leselkedő veszélyekre is a haditudósítók mutatnak rá, nem titkolván elégedetlenségüket az események oroszok számára nem kedvező alakulása esetén” #moszkvater

„Gyakran egyébként az orosz hadsereg ellátottságának hiányosságaira, a parancsnoki döntések hibáira vagy késlekedéseire, a leselkedő veszélyekre is a haditudósítók mutatnak rá, nem titkolván elégedetlenségüket az események oroszok számára nem kedvező alakulása esetén”
(a kép illusztráció)
Fotó:EUROPRESS/Anatolii Stepanov/AFP

A haditudósítók jelentőségére több szempontból is az ukrán hadsereg Harkiv megyei offenzívája világított rá. Ukrán részről hírzárlatot rendeltek el a herszoni támadási kísérletek első napjai után – részben a magas veszteségek miatt –, az orosz védelmi minisztérium kommunikációja pedig a háború alatt hagyományosan az események után kullog. A nemzetközi, és benne a magyar sajtó jelentős része is „leleplezte” forráshasználatát, hiszen mindössze foszlányokban számolt be az ukrán ellentámadás megindulásáról – miközben a herszoni támadási kísérletek a tulajdonképpeni megindulásuk előtt egy hónappal is már „felpörögtek” és „berobbantak” -, az ukrán források hallgatagsága miatt. Pedig az eseményekről, az orosz hadsereg szorult helyzetéről, és a frontvonal megroppanásáról akkor már részletesen beszámoltak, éspedig az orosz (!) haditudósítók.

„Az eleinte félénk, majd annál diadalittasabb ukrán hivatalos bejelentések után persze a világsajtót is bejárták az orosz kudarc hírei, a balaklijai és izjumi frontvonal kiürítésének krónikásai azonban így is a visszavonuló csapatokkal tartó haditudósítók lettek”

Őket általában propagandistának nevezik, és azt semmiképpen sem lehet állítani, hogy minden ok nélkül. Egyértelműen elkötelezettek, többen közülük nem nélkülözik a sértő szavakat sem, ha az ukrán katonákról van szó, és enyhén szólva is szívesebben számolnak be az oroszok számára kedvezőbb hírekről, mégis úgy alakult, hogy nélkülük még többé-kevésbé hiteles képet sem lehet kapni a front eseményeiről. Ugyanez igaz persze az ukrán oldalra is. Természetes, hogy úgymond semleges, és főképp ellenséges tudósítókat nem szívesen engednek a frontvonalak mögé, ezek az elfogult közvetítések is fontos információforrások.

„Gyakran egyébként az orosz hadsereg ellátottságának hiányosságaira, a parancsnoki döntések hibáira vagy késlekedéseire, a leselkedő veszélyekre is a haditudósítók mutatnak rá, nem titkolván elégedetlenségüket az események oroszok számára nem kedvező alakulása esetén”

Ez persze ukrán oldalon is jellemző. A kijevi vezetés egyik elsőszámú kritikusa éppen egy haditudósító és hírportál-főszerkesztő, Jurij Butuszov lett, aki nyáron főképp a Szeverodonyeck és Liszicsanszk környékén kialakult helyzet miatt kelt ki élesen az Elnöki Iroda ellen. Butuszov persze nem most vált ismertté. A háború előtt néhány nappal például azzal került a hírekbe, hogy egy tévéműsorban összeverekedett Nesztor Sufrics parlamenti képviselővel. De már azelőtt is aktív volt, 2004 óta vezeti a Cenzor.NET portált, és a Majdan, majd a kirobbanó donbaszi harcok közvetítésében is aktív volt. 2020-ban pedig ő volt az egyik első, aki ukrán részről a Wagner-ügy ukrán Elnöki Irodához vezető szálairól beszélt, és azóta is az Elnöki Iroda, és annak vezetője, Andrij Jermak kritikusa.

„Egyes haditudósítóktól tehát ukrán oldalon is érkezik kritika a vezetés felé, az azonban inkább illeszthető be a háború előtti politikai játszmák körébe, és érdekes módon éppen az orosz környezetben váltak a háború alatt új kollektív politikai és médiatényezővé a katonai riporterek”

Olyan közeg alakult ki, amely elsősorban a Telegramon, kisebb részben pedig a szövetségi tévék talk-show-iban egyrészt radikálisan támogatja a hadsereget, másrészt olykor szintén radikálisan bírálja annak hiányosságait, harmadrészt pedig folyamatosan a hátország és a társadalom fokozottabb mozgósításának szükségessége mellett érvelnek. Ennek a közegnek a magját képviselik az egykori és jelenlegi haditudósítók. A haditudósítók saját Telegram- és YouTube-csatornáiknak köszönhetően a hagyományos médiánál gyorsabban tudják elérni közönségüket, olyan tartalmakat is közvetíthetnek, amelyek a televízióba nem férnek be, ráadásul gyakran megelőzik a védelmi minisztériumot az események közvetítésében és értelmezésében, így egyfajta tűzoltókként is funkcionálnak a döcögő orosz információs gépezet mellett.

„A haditudósítói csatornákat nagyjából több szempontból is osztályozhatjuk: vannak közvetlenül a frontról tudósítók, és olyanok, akik a begyűjtött információk alapján elemzik a helyzetet; vannak anonim, vannak névvel vállalt, és vannak álnéven írt, de ismert szerzőjű csatornák is”

A frontról tudósítók közül a legismertebbek talán Alekszandr Koc (633 ezer Telegram-követő), Jevgenyij Poddubnij (861 ezer), Alekszandr Szladkov (939 ezer), Szemjon Pegov (WarGonzo csatorna, 1,2 millió követő), míg a hátországból elemzők közül a legtöbben az egyébként Ukrajnában felnőtt, videó elemzéseivel elhíresült Jurij Podoljaka csatornáját követik (2,6 millió), de népszerűnek számít a szintén egykor ukrán állampolgár Borisz Rozsin (Colonel Cassad, 790 ezer) és a moszkvater.com olvasói számára már ismerős anonim csatorna, a Rybar (954 ezer). Külön kategóriát képeznek azok, akik a harcok résztvevőiként tudósítanak az eseményekről, közülük két donbaszi szakadárt, Alekszandr Hodakovszkij egykori SZBU-tisztet (518 ezer) és a Vladlen Tatarszkij néven futó Makszim Fomint (484 ezer) lehet megemlíteni.

A fentiek közül Alekszandr Koc a Komszomolszkaja Pravda újságírója, aki pedig anno orosz szemszögből írta le részletesen a 2020-as Wagner-ügy ukrán kormányzati és titkosszolgálati szálainak történetét.

„Koc régi motoros, nem csak az ukrajnai eseményeket kíséri figyelemmel a kezdetektől – azaz 2014-től, sőt, azelőttről –, de tudósított az arab tavasz eseményeiről, a balkáni és afganisztáni konfliktusokról, az oroszok szíriai szerepvállalásáról”

De már az ezredforduló utáni években ott volt az események sűrűjében, így jelen volt a Ramzan Kadirov apja, Ahmat elleni bombamerényletkor, és a beszlani iskolában történt tragikus túszdráma végkifejletekor is.

„Beszlanban egyébként ott volt Margarita Szimonjan, az RT mára világszerte ismert főszerkesztője, aki pályáját szintén haditudósítóként kezdte Csecsenföldön”

Szimonjan főképp azzal szokott a hírekbe kerülni, hogy más orosz „megmondóembereknél” is radikálisabban fogalmazza meg álláspontját, a nyugati média pedig előszeretettel veszi át az ilyen kijelentéseket. Persze, Oroszországon belül is a radikálisak közé tartozik, azonban ez a tábor éppen hogy sok szempontból kritikus a jelenlegi helyzettel kapcsolatban. Így a részleges mozgósítás kezdetekor Szimonjan és Koc is arra kérte követőit, küldjék el a mozgósítás során történt visszaélések részleteit, hogy azokat továbbíthassák az illetékeseknek. Egy másik haditudósító, Jevgenyij Poddubnij pedig egyenesen büntetőjogi felelősségre vonással fenyegette meg a szabálytalankodó hadkiegészítő parancsnokokat. Nem mintha az ex-haditudósító Szimonjan, a napjainkban is a fronton tevékenykedő Koc, és a többi haditudósító, akik szintén csatlakoztak a kezdeményezéshez, elleneznék a mozgósítást. Sőt, éppen ellenkezőleg, a kezdeményezés célja éppen az, hogy az orosz katonai bürokráciára is jellemző „tudjuk le” hozzáállás helyett a részleges mozgósítás a lehető legnagyobb effektivitással járjon, és a megfelelő személyeket hívják be.

„A haditudósítók szava pedig ma már messzire elér”

Koc a Telegram-csatornáján ismertette egy sebész történetét, aki nem sokkal korábban felajánlotta, hogy ingyen kezeli magánklinikáján a különleges hadműveletben résztvevőket, és akit a mozgósítás első napjaiban behívtak a hadseregbe – egy gépesített lövészhadosztály közlegényeként. Koc bejegyzését Telegram-csatornáján 3,4 millióan látták, és a híre Vlagyimir Putyinhoz is elért, hiszen az elnök egy felszólalásában, amiben a mozgósítás során elkövetett hibákra hívta fel a figyelmet, és azok korrigálására szólította fel az illetékeseket, arra is kitért, hogy többéves tapasztalattal rendelkező sebészeket lövészként soroznak be.

„A haditudósítói csatornáknak a mozgósítás szabálytalanságaival szembeni fellépése olyan jelentős volt, hogy ezzel kapcsolatban már többen is a sokat emlegetett civil társadalom megszületéséről beszélnek az orosz közösségi médiában”

Tény, hogy a tulajdonképpen alulról jövő – bár a szövetségi média által is részben megtámogatott – kezdeményezéseik segítenek az orosz hadsereg ellátási hiányosságainak a leküzdésében is, ellenben gyakran okoznak fejtörést a problémákat eltussolni kívánó katonai bürokráciának. Máskor viszont védelmére kelnek a tábornokoknak. Amikor például Ramzan Kadirov csecsen vezető bírálta Alekszandr Lapin tábornokot, több haditudósítói csatorna is a védelmére kelt. A haditudósítók egyébként szinte mindig közel állnak egyik vagy másik fegyveres szervezethez – a hadsereghez vagy éppen a szolgálatokhoz –, amit szintén érdemes figyelembe venni közléseik kapcsán.

„A haditudósítók tehát a háború alatt politikai jelentőséggel bíró tényezővé léptek elő, a különleges hadművelet támogatóinak körében népszerűek, munkájukat kiemelt figyelem kíséri, és befolyással vannak hadműveletek állapotára is”

Ezzel párhuzamosan a Telegram jelentősége is megnőtt ennek a társadalmi rétegnek az elérésében, amit jól mutat az is, hogy a rendszerliberálisként elkönyvelt Dmitrij Medvegyev ex-elnök is itt vált igazán héjává, és ezen a platformon közli egyre radikálisabb véleményeit a Nyugattal kapcsolatban, ahogy Ramzan Kadirov is rendkívül aktívnak, és népszerűnek számít.

(A szerző a XXI. Század Intézet vezető kutatója)

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Ki tervezhetett gleiwitzi típusú provokációt Kalinyingrádban?

    2026. nov. 22.
    Ha feltételezzük, hogy Lengyelország valóban olyan hírszerzési információkhoz jutott, amelyek szerint ukránok beszivárgást terveztek Kalinyi...

    Sencsen nem Jalta, de nem marad következmények nélkül

    2026. nov. 21.
    A sencseni hármas találkozónak szimbolikus jelentősége van. Egy olyan korszak végét jelzi, amikor a világnak csak egyetlen domináns hatalma ...

    Sencsenben visszatért a nagyhatalmi diplomácia

    2026. nov. 21.
    A világ újrafelosztása elmaradt, nagy egyezmények sem születtek, ettől azonban Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin első hármas ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater