//Merre tart az orosz nyelv?
„Miközben az orosz nyelv úgymond a nemzetközivé válás ösvényére lépett, lokális szinten, vagyis az egyes országok oktatási rendszerében többnyire veszített korábbi, kiérdemelt pozíciójából” #moszkvater

Merre tart az orosz nyelv?

MEGOSZTÁS

Az orosz nyelv státusza a rendszerváltozás után gyökeresen változott meg hazánkban és számos külföldi országban egyaránt. A kilencvenes évek elején-közepén tapasztalt súlyos visszaesés és népszerűségvesztés ellenére is az orosz nyelvi képzésben dolgozó hazai szakemberek jelentős része az orosz nyelv további sorsát illetően az ezredfordulóhoz közeledve optimista véleményeket fogalmazott meg. Az új évezred azonban újabb váratlan nehézségek és kihívások elé állította a szakmát.

Viczai Péter írása a #moszkvater.com számára

„Miközben az orosz nyelv úgymond a nemzetközivé válás ösvényére lépett, lokális szinten, vagyis az egyes országok oktatási rendszerében többnyire veszített korábbi, kiérdemelt pozíciójából” #moszkvater
„Miközben az orosz nyelv úgymond a nemzetközivé válás ösvényére lépett, lokális szinten, vagyis az egyes országok oktatási rendszerében többnyire veszített korábbi, kiérdemelt pozíciójából”
Fotó:EUROPRESS/Vitaliy Ankov/Sputnik
A múlt

Amikor 1992-ben diplomát szereztem orosz nyelv és irodalom szakon, az intézmény főigazgatója a következőket mondta, miközben átadta számomra az oklevelet: piacképes papír lesz ez, becsülje meg nagyon. Teltek-múltak az évek, és újabb meg újabb oroszos diplomákkal gazdagodva, egyre többször jutottak eszembe egykori főigazgatóm szavai. Annál is inkább, mert mások is hasonló véleményeknek adtak hangot.

„A rendszerváltást követően a kilencvenes évek közepe-vége felé már az újságok is arról kezdtek cikkezni, hogy az orosz hamarosan visszanyeri méltó helyét az idegen nyelvi képzés rendszerében”

Akkoriban talán az egyik legnagyobb formátumú magyar ruszista, Szvák Gyula írása – Innen már csak felfelé mehetünk a lejtőn –, mély nyomokat hagyott bennem. A cikket olvasva titokban reménykedni kezdtem abban, hogy tényleg minden úgy van, ahogy azt mondják. A győri Kisalföld napilap külső munkatársaként jómagam is közöltem cikkeket a témában, például Az orosztudás hasznos lehet, Az orosz világnyelv marad, vagy Az orosz nyelv a demokratizálódás útján címmel.

„Az ezredfordulót követően már úgy nézett ki a helyzet, hogy talán igazuk lesz azoknak, akik az orosz nyelv országhatárokat is átívelő sikeres felemelkedésében és reneszánszában bíztak”

A különböző szervezeti formákban, szakmai műhelyekben végzett, olykor áldozatokat sem nélkülöző tevékenység és kölcsönös együttműködés kétségkívül meghozta a gyümölcsét. A hirtelen megváltozott körülményekhez és az újfajta hallgatói igényekhez alkalmazkodva hiánypótló nyelvkönyvek, újszerű módszertani segédanyagok, valamint a gazdag orosz kultúrát és irodalmat népszerűsítő tudományos-ismeretterjesztő kiadványok egész sora látott napvilágot viszonylag rövid időn belül. Több hazai felsőoktatási intézményben, ha nem is emelkedett, de stabilizálódni látszott és némileg állandósult az orosz nyelvet választók, illetve tanulók száma.

„Az orosz nyelv átmeneti térvesztését követően az ezredforduló után mintha kimozdultunk volna a holtpontról, és megindultunk volna felfelé a lejtőn”

Ez természetesen köszönhető volt a józanul gondolkodó magyar emberek többségének tudatában végbement pozitív szemléletváltásnak is, miszerint már készen álltunk a múltbéli történelmi rárakódások által megbélyegzett orosz nyelvet az angollal, a némettel vagy a franciával egyenrangúnak tekinteni. Szinte történelmi pillanatként hatott, amikor a rendszerváltást követően e sokak által szükségesnek ítélt szemléletváltás is megvalósulhatott a magyar társadalom jelentős részének körében.

A jelen

Az időutazást folytatva ugorjunk át a jelenbe, és vizsgáljuk meg, hogy is nézünk ki most, mintegy harminc évvel a változások után. Az összkép korántsem oly rózsás, mint amire jóhiszeműen számíthattunk. Számos szakmai szervezet vagy műhely, amelyek korábban szép sikereket értek el, és ezáltal komoly ismertségre tettek szert a ruszisztikában, mára vagy megszűntek, vagy súlytalanná váltak. Itt emelném ki, hogy természetesen jöttek létre új kezdeményezések is, mint például a moszkvai Russzkij Mir (Orosz Világ) Alapítvány, amely széles körű oktatási és ismeretterjesztő tevékenységet folytat világszerte, így többek között hazánkban is, ösztönözve az orosz nyelv és kultúra jobb megismerését.

„A szakma súlypontja az Orosz Világ Alapítvány által a nemzetközi színtereken létrehozott mesterséges végpontok, úgymond kabinetek, orosz elnevezésük szerint Russzkij Centrek vagyis Orosz Központok felé kezd eltolódni”

Közben az egyes felsőoktatási intézmények orosz nyelvi tanszékei (mai szóhasználattal munkaközösségei) egyre csak zsugorodnak, problémákkal küszködnek, vagy éppen kényszerű szervezeti átalakítás előtti kínos pillanataikat élik. Ezáltal természetesen a különböző szakmai műhelyekben folyó oktatási-kutatási tevékenység színvonala is érezhetően csökken.

Azok az intézmények némileg szerencsésnek mondhatják magukat, amelyek infrastruktúráján az Orosz Világ Alapítvány kihelyezett kabinetet hozott létre, ami persze nem mindenhol jellemző. Ez annyit jelent, hogy az egyetem épületében vagy bázisán alakítják ki az orosz központot, ami kölcsönösen előnyös, mivel mindkét félnek bizonyos értelemben menedéket jelent. Hazánkban ilyen az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Debreceni és a Pécsi Tudományegyetem.

Külföldi példaként felhozhatjuk a közelünkben található Belgrádi Egyetemet. Az alaphelyzet ugyanis kísértetiesen hasonló nálunk meg például Szerbiában, és valószínűleg még jónéhány más országban.

„Miközben az orosz nyelv úgymond a nemzetközivé válás ösvényére lépett, lokális szinten, vagyis az egyes országok oktatási rendszerében többnyire veszített korábbi, kiérdemelt pozíciójából”

A közoktatás viszonylatában elmondható, hogy mára alig maradt Budapesten olyan általános- vagy középiskola, ahol komoly szintű orosz nyelvi képzés valósulhat meg, vagy egyáltalán tanítanak oroszt. Ugyanez természetesen Belgrádra is igaz lehet, ami bennünket, cseppet sem vigasztal. Bojana Szabó-Trifkovics, az Orosz Világ Alapítvány belgrádi kihelyezett tagozatának igazgatója elmondta, hogy mindössze 15-20 iskolában tanítják az oroszt a szerb fővárosban. Ezért értelemszerűen az ottani kabinet egyik fő feladata az orosz nyelv népszerűsítése és státuszának rendezése, amihez a Belgrádi Egyetem megfelelő hátteret nyújt.

Az ELTE Orosz Központjának igazgatója, Gyimesi Zsuzsanna e témához kapcsolódó szavait idézve elmondható, hogy az orosz kultúra népszerűsítésén túl a budapesti központ különlegessége abban rejlik, hogy egyedülálló módon ruszisztikai mesterképzést is biztosít a magyar felsőoktatásban. Az Orosz Világ Alapítvány szerteágazó tevékenysége és kabinet hálózata mellett ugyancsak meg kell említeni a nagyobb városokban működő Orosz Kulturális Központokat, amelyek orosz nyelvi tanfolyamoknak és különféle kulturális rendezvényeknek adnak helyet a különböző országokban.

„Ezek valamilyen szinten az értékmérő szerepét is betöltik az egyes országok ruszisztikai életében. De a mai rohanó világunkban, a megváltozott fogyasztói, felhasználói szokások ismeretében talán az internet lehet az egyik legjobb értékmérő”

E cikk megírása előtt próbáltam tájékozódni, hogy milyen anyagok találhatók e témában a világhálón. Az orosz nyelvi képzés vagy orosznyelv-oktatás, valamint az orosz nyelv helyzete címszavak alatt a Google keresőben főként nyelviskolák, vállalatok tanfolyamai, magántanárok hirdetései, bizonyos intézmények oroszos rendezvényei láthatók. Találhatunk általános ismertetéseket a hazai idegen nyelvi képzésről, az orosz nyelv főként rendszerváltás előtti helyzetéről és oktatásáról, vagy egy-egy kisebb sikertörténetet valamelyik iskola oroszul tanuló lelkes diákjáról, esetleg osztályáról.

Elvétve ráakadunk azért néhány kósza hírre is az orosz nyelv vélt népszerűségéről, vagy éppen népszerűtlenné válásáról. Olvashatunk Paksról, és végül, de nem utolsó sorban olvashatunk gyászhíreket is régi neves ruszista kollégákról, akiket én is személyesen ismertem és világ életemben nagyra becsültem.

„Viszont nemigen található friss és átfogó szakmai ismertetés, aktuális elemzés vagy helyzetjelentés az orosz nyelv mai státuszára, jelenlegi helyzetére vonatkozóan, a jövőbeni továbbélés esélyeiről, lehetőségeiről nem is beszélve”

Talán az egyik legátfogóbb írás, ami frissnek semmiképpen sem mondható, Dancz Péter ruszista és vezető gimnáziumi tanár 2007-es cikke az orosz nyelv hazai közoktatásban betöltött szerepéről a Szvák Gyula nevével fémjelzett budapesti Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ honlapján. Ugyanitt egy gyorsjelentés is található ugyancsak 2007-es datálással az orosz nyelv magyarországi helyzetéről.

Lehet, hogy valami elkerülte a figyelmemet, de az embernek kicsit olyan érzése támad, mintha megálltunk volna az időben az ezredfordulót követően. Mintha felhígult volna a szakma, vagy manapság már nem lennének olyan szakemberek, akik mindezt szakszerűen, hitelt érdemlően megírhatnák és közkinccsé tehetnék a megfelelő fórumokon.

„Mielőtt még Puskin forogni kezdene a sírjában, joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon merre tart az orosz nyelv napjainkban”

A jövő

Az utóbbi időben mindig bajban vagyok, ha az orosz nyelv magyarországi helyzetéről kérdeznek. Bár csak ne lenne igazam, de a múlt és főleg a jelen történéseiből kiindulva, objektív és szubjektív tényezőket egyaránt figyelembe véve belátható időn belül túl sok jóra nemigen számíthatunk a magyar ruszisztikában. Kissé diszkrétebben fogalmazva úgy is mondhatnánk, hogy a közeljövőben aligha képzelhető el az orosz nyelv felzárkózása a népszerűbb nyugati nyelvek mögé. (Zárójelben jegyezném meg, hogy bár nehéz elképzelni, de a statisztikák szerint az orosz nyelv és kultúra népszerűségének alakulása pozitív tendenciát mutat a magyarországi felsőoktatásban az elmúlt évtizedben).

Jóslatokba bocsátkozni vagy valamire való útmutatást, esetleg konkrét javaslatokat a jövőre nézve megfogalmazni nehéz lenne, és nem is célja e cikknek.

„Egy azonban biztos, a jövőre való tekintettel érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy mit szeretnénk kezdeni az orosszal és valójában mit jelent számunkra Puskin nyelve”

A jelenlegi erőtlen, illetve ötletszegény kreatív koncepció nélküli próbálkozások az orosz nyelv sorsát, magyarországi helyzetét és a hazai idegen nyelvi képzés rendszerében betöltendő helyét valamilyen szinten ugyan alakíthatják, csak éppen győzzük kivárni, hogy a mostani stagnáló helyzetünkből majd merre indulunk meg a Szvák professzor által egykoron felvázolt képzeletbeli lejtőn.

Legyünk optimisták, kis szerencsével talán kezdetét veheti egy példás szakmai és gondolkodásmódbeli szemléletváltással egybekötött új fejezet a hazai orosz nyelvi oktatás történetében. Valahol tán számítunk is rá, és reménykedünk a lelkünk mélyén, de e sorsdöntő fordulat várható időpontját pontosan azért nem tudhatjuk, hiszen azt már tudjuk és megtapasztaltuk, hogy bármikor bármi megtörténhet…

MEGOSZTÁS