„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„A korábbi felmérések azt mutatták, hogy a román társadalom többsége unionista volt, míg Moldovában az egyesülés hívei mindig kisebbségben voltak”
Fotó:EUROPRESS/Daniel MIHAILESCU/AFP
Nem mondanám, hogy Romániában irredenta volt a hangulat, ám ha az elmúlt években megkérdezték a lakosságot, hogy támogatja-e az egyesülést Moldovával, a többség igennel felelt. Tegyük hozzá, ezeknek a válaszoknak nem igazán volt eddig tétjük. A helyzet azonban megváltozott, és a térségben ugyancsak elkezdtek mozogni a határok, méghozzá véres háború közepette.
„Talán ezzel magyarázható, hogy Avangarde Intézet friss felmérése alapján évek óta először a románok többsége nem támogatja az egyesülést Moldovával. Pedig ott már a moldovaiból üzenet értékűen a román lett a hivatalos nyelv is”
A Digi24.ro portálon közölt telefonos közvélemény-kutatás eredménye szerint csupán a megkérdezettek 33 százaléka támogatja a kér „románajkú” állam egyesülését. Ez az arány már csak azért is meglepő, mert volt az már 54 százalék is.
„A korábbi felmérések azt mutatták, hogy a román társadalom többsége unionista volt, míg Moldovában az egyesülés hívei mindig kisebbségben voltak”
Az INSCOP Poll 2020-as felmérése például a két ország egyesülésének 73,7 százalékos támogatottságáról árulkodott, ami öt százalékkal meghaladta a 2019-es 68 százalékos eredményt. De már az Avangarde korábbi körkérdésére is a megszólítottak 50 százalék felelt volna nemmel, míg csupán 31 százalékuk támogatta volna az egyesítést egy esetleges népszavazáson. Még meglepőbb, hogy a nyugati média hisztéria ellenére csupán 31 százalék volt Moldova gyorsított NATO csatlakozása mellett, míg 40 százalék ezt nem támogatta volna. Ezzel szemben Moldova gyorsított elvételét az Európai Unióba 41 százalék támogatta, és 30 százalék volt ellene.
„A többség – 56 százalék – nemmel felelet arra is, hogy Romániának támogatnia kellene-e Moldovát abban az esetben, ha Oroszország fegyveresen rátámad, és csupán a megkérdezettek 29 százaléka sietne a szomszédok segítségére”
Katonai technikát ugyanakkor 48 százalék küldene Chisinaunak, míg 35 százalék még azt sem. Az egyébként kettős, moldovai-román állampolgár, erősen nyugatos beállítottságú moldovai elnökről, Maia Sanduról a megkérdezett románok 38 százaléka volt jó véleménnyel, 36 százalék semlegesen nyilatkozott, míg 19 százalék negatívan nyilatkozott róla.
Az eredmény egyértelműen azt tükrözi, hogy amennyiben egy ilyen lépésnek tétje van, és az egyesülésért jó eséllyel háborút kellene vívni, akkor a románok is óvatosabban, úgy is fogalmazhatnánk, hogy realistábban nyilatkoznak. No, meg azért az is eszükbe juthat, hogy a határok ilyen radikális mozgása Erdély kérdését is felvetheti, ennyi pedig már nem ér a szegény Besszarábia.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
HandaBandy says:
Csak a szokásos nóta: Nyugati döntés alapján ki kell űzni a kelet-európai fejecskékből a
határrevízió gondolatát s a kezdéshez a legjobb a román-moldáv helyzet.
Ataxx says:
Az egy dolog, hogy mit szeretne a romániai társadalom, de annál fontosabb a moldáviai lakosság hozzáállása. Tavaly decemberben 35% támogatta volna az egyesítést, 47,4% ellene szavazott volna egy felmérés szerint.
https://deschide.md/ro/stiri/politic/119235/BOP–O-treime-din-cet%C4%83%C8%9Benii-RMoldova-ar-vota-Unirea-cu-Rom%C3%A2nia.htm
csakafidesz says:
Ez a kérdés is világpolitikai vetületbe helyezhető. Anno egy Adolf Hitler nevű fiatalember aki Braunau-ban lakott időnként felpattant a biciklire és átkarikázott Németországba. Soha nem ment a fejébe, hogy miért is kell a németeknek két államban élni, és szívből utálta Ferenc Józsefet. Nézetei testet öltöttek és 1938 március 12.-én megtörtént az Anschluss, ezzel a Versailles-i békerendszer összeomlott. A Habsburg háéz bukása után semmi sem indokolta az önálló Ausztriát, csakis a németek túlzott megerősödésétől való félelem. Mind a mai napig ezért van (ma már virtuálisan) határ a két németnyelvű ország között. A hirtelen jött egyesülésnek az osztrákok is örültek és a Heldenplatzon egymillió ember üvöltötte boldogan a náci köszöntést: Heil Hitler.
(Családi vonatkozás: Apám érettségi után Bécsben, a nagynénjénél élt. Részben német tanulás miatt, részben, mert jól fizetett munkája volt. Anschluss után kirakták az ott élő külföldiekkel együtt. Az osztrákok pedig kötelezően német állampolgárok lettek.)