„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Jelenleg mindent, ami Moldovát érinti, azt Szergej Kirijenko, egy teljesen cinikus ember koordinálja”
Fotó:EUROPRESS/Kirill KUDRYAVTSEV/AFP
Maia Sandu elnök a közelmúltban beszélt a következő hónapok veszélyeiről, és kifejtette, a Legfelsőbb Biztonsági Tanácsot (BT) úgy kell átalakítani, hogy annak a döntései kötelező érvényűek legyenek, nem pedig ajánlások, mint eddig. „Szeptemberben bonyolultabb lesz a helyzet, mint 2024-ben, mert ezúttal Oroszország célja nem csak Moldova belső folyamataira irányul. Oroszország számára a tét az, hogy Moldovában hatalomra juttassa az orosz pártiakat, ezzel ellenőrizni akarja az Ukrajnával közös határszakaszt, hogy még nagyobb kárt tudjon okozni Ukrajnának. Ezért fogunk olyan beavatkozási kísérleteket látni a Kreml részéről, amilyeneket még soha nem láttunk. Ébernek kell lennünk, legyünk mindannyian óvatosak, nehogy beleessünk ezekbe a csapdákba. Az állami intézmények felelőssége óriási. Létfontosságú, hogy a következő Parlamentben Európa-párti többség legyen. Lényeges, hogy a moldovaiak Oroszország hibrid háborújának befolyása nélkül, maguk döntsenek ezeken a választásokon. A Kremlnek sokféle eszköz áll majd rendelkezésére, így szavazatvásárlás, propaganda, dezinformáció, kiber támadások, félelemkeltés, több párt és kampányok illegális finanszírozása” – fogalmazott Maia Sandu elnök.
A közösségi oldalakon közzétett bejegyzésében Stanislav Secrieru, Maia Sandu elnök védelmi és nemzetbiztonsági tanácsadója arra figyelmeztetett, hogy
„Oroszországnak nincs szüksége tankokra a határon vagy egyenruhás katonákra Moldova destabilizálásához. Szerinte a hibrid hadviselés korában a veszély más formában, farmeres katonák és az online propaganda képében jelentkezik”
A megjegyzéseket Dorin Recean miniszterelnök közelmúltbeli kijelentésének hátterében tette, miszerint Oroszország lojális kormányt akar felállítani Kisinyovban, és ezen keresztül 10 ezer főre növelné katonai jelenlétét Dnyeszteren túli területen, ami megnövelné a katonai nyomást Délnyugat-Ukrajnában és a NATO határokon.
Secrieru elmondta, hogy Oroszországnak egy egész kézikönyve van a hibrid hadviselésről, és azt javasolta a témával kapcsolatban a hozzászólóknak, hogy elemezzék a közelmúlt valóságát és a múlt tanulságait is. Szerinte Moldovának éber és jól felkészült intézményekre, szilárd nemzetközi partnerségekre, és világos európai irányra van szüksége, ez az egyetlen, amely képes garantálni számunkra a békét, a biztonságot és a szabadságot.
A Kreml vezetője új kurátort nevezett ki Moldovába, Szergej Kirijenko személyében. Ő Putyin egyik leghűségesebb embere.
„A chisinaui sajtó szerint Kirijenko feladata az, hogy a szeptemberi parlamenti választásokra készülve koordinálja az összes orosz politikai és befolyásos szereplő tevékenységét Moldovában”
Kirijenko, aki az orosz elnöki adminisztráció első helyettese, a dezinformációs, manipulációs és destabilizációs kampányok koordinátora azokban a régiókban, amelyeket Oroszország a befolyási övezetébe akar vonni. Ő koordinálta az adminisztráció átvételét a kelet-ukrajnai megszállt területeken, ezért a „Donbassz királyának” becézik.
Moldovában Oroszország Transznisztriát akarja majd felhasználni a destabilizáció kiváltó okaként. A Kreml ellenőrzése alatt tartja az ottani szeparatista rezsimet. Több mint 1500 orosz katona állomásozik illegálisan a Dnyeszter bal partján, és további közel 7000 gárdista van az úgynevezett „Dnyeszteren túli hadseregben”.
Ezen kívül egy hatalmas fegyver raktárat is ellenőriznek Cobasnában az oroszok, mindössze 2 kilométerre az ukrán határtól.
„Jelenleg mindent, ami Moldovát érinti, azt Szergej Kirijenko, egy teljesen cinikus ember koordinálja”
– figyelmeztet Valeriu Pașa, a WatchDog Moldova közösség vezetője. Szerinte a hibrid agresszió, amelyet Moldova eddig átélt, „csak egy próba” volt ahhoz képest, ami júniusban kezdődik és a szeptemberi parlamenti választásokig tart. „Nagy kihívások várnak ránk. Transznisztria időzített bomba. A Kreml stratégiája szerint a moldovai választóknak aggódniuk kell, idegesnek és bizonytalannak kell lenniük a holnapot illetően, mert csak egy ilyen társadalom könnyen megosztható, manipulálható, és terelhető a Kreml által választott irányba” – állítja Pașa.
Kisinyov figyelemmel követi a Kreml lépéseit, és ehhez igazítja döntéseit. Az oroszbarát ellenzék eközben lázong, és azzal vádolja a kormányt, hogy tekintélyelvű rendszert vezet be az SSC (Legfelsőbb Biztonsági Tanács) és a Maia Sandu vezette elnökség megerősítésével. A múlt héten a parlament első olvasatban elfogadta az új nemzetbiztonsági törvényt, amely kiterjeszti az SSC hatáskörét. Az SSC így tanácsadó testületből végrehajtó testületté alakul át, és döntései kötelező érvényűek lesznek. Végrehajtásuk elmulasztása börtönbüntetést is von maga után.
„Instabil régióban élünk, ahol olyan hibrid fenyegetések terjednek el, mint az energiazsarolás, a szeparatizmus, a propaganda. Moldova az orosz befolyás és az európai törekvések közé szorult. Moldova nem engedheti meg magának, hogy gyenge maradjon. Az SSC, amelyet a nép által megválasztott elnök vezet, egy stratégiai platform, ahol döntéseket hoznak az ország védelme érdekében. A válságok közepette a tétovázás elfogadhatatlan”
– mondta a tervezet szerzője, Andrian Cheptonar, a PAS (Partidul Acțiune și Solidaritate, Akció és Szolidaritás Párt) képviselője. A chisinaui parlament elnöke, Igor Grosu elmondta, hogy erős Legfelsőbb Biztonsági Tanács nélkül Moldova továbbra is rendkívül sebezhető az orosz fenyegetésekkel szemben: „Elmondhatom önöknek, amit eddig az SSC tagjaként láttam. Órákig beszélgettünk ezeken a találkozókon, ajánlásokat adunk ki, és utána nem történik semmi. Egy hónap múlva újra találkoztunk, és ugyanazt láttuk. Ez így nem működik! A francia modellt vesszük alapul. Ott az ország Védelmi Tanácsának döntései kötelező érvényűek. Az érintett intézmény megkapja a feladatot és végrehajtja azt. Mert az állam biztonságához kapcsolódik. Különösen most, amikor Oroszország mindenhova – Romániában, Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Lengyelországban – beteszi a lábát. Szeptemberben ismét rajtunk a sor, és rendelkeznünk kell ezzel az eszközzel, hogy megvédhessük országunkat” – mondta Grosu.
A chisinaui parlament által jóváhagyott másik döntés a Stratégiai Kommunikációs és Dezinformációellenes Központot (STRATCOM) érinti. A képviselők szavazatával ez az intézmény az államfő alá kerül. Az intézmény vezetését a jövőben a parlament helyett az elnök nevezi ki és vonja vissza.
„Maia Sandu szerint a STRATCOM feladata, hogy segítse az állami intézményeknek megérteni az orosz propaganda támadási vonalait, céljait, a külföldi ellenség működését, és hogy világossá tegye annak hibrid taktikáját. Az államfő szerint az elnöknek szüksége van erre az eszközre, hogy biztosítani tudja az állam biztonságát”
A STRATCOM Moldova Maia Sandu kezdeményezésére jött létre 2023-ban azzal a céllal, hogy koordinálja az állami intézmények erőfeszítéseit a dezinformáció, a manipuláció és a nemzeti érdekeket érintő kampányok ellensúlyozása érdekében.
(Forrás: DW.com)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
brüsszelita says:
Ne aggódjon a Deutsche Welle, a német globalolibsik szócsöve, ha Moldovában oroszpárti elnököt választanak, majd megfúrják mint Romániában a demokráciára hivatkozva, vagy ha nem megy, puccsot szerveznek ellene, van már gyakorlatuk benne Kijevben és Tbilisziben, persze azt is a demokrácia nevében.
Viszont azt is közzé kéne tenni, mit tesz Románia, hogy Moldovát annektálja, és az EU az érdekszférájába vonja, ha már arra hivatkoznak, hogy a Donbaszban orosz útlevelet osztogattak. Csak mert Moldovában a lakosság fele (!) már román állampolgár is, ami felpörgött az utóbbi években, de az Moldovában nem nemzetbiztonsági probléma, a Deutsche Wellének pedig még annyira se, egyedül az orosz medve jelent veszélyt az országra.
Többek közt ezért nem szólt be a román külügy Magyarországnak, amikor az állampolgárságot adott az erdélyi magyaroknak, nem úgy mint Szlovákia vagy Ukrajna. A különbség annyi, hogy az erdélyi magyarok Románia összlakosságának mintegy hat-hét százalékát teszik ki, de aki közülük magyar állampolgár is az ennél kevesebb, viszont ha Románia Moldovát annektálja, ez az arányszám a béka segge alá süllyedhet.
Persze hogy Románia nagy része már kint él Olaszországban az a dolgon segíthet, viszont amikor Bukarest hátán a moldovai románok is EU polgárok lesznek, akkor Európa egyik legszegényebb országa, Moldova kiürülhet, lásd Ukrajna. Persze az sem nemzetbiztonsági probléma, mint ahogy Ukrajnában sem, hogy a hadseregbe már nincs kit besoroznia, bár végül is igazuk van, hisz ha nem lesz országuk, megszűnnek a biztonságával kapcsolatos aggodalmak.