„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Katona László írása a #moszkvater.com számára
„Ha Moldova 2027-ig nem csatlakozik az EU-hoz, és Oroszország Odessza felé halad, akkor Moldova túlélése érdekében szükségessé válik az egyesülés Romániával”
Fotó:EUROPRESS/Daniel MIHAILESCU/AFP
Az orosz-ukrán háború minden lehetséges forgatókönyvét, taktikai és stratégiai, lokális és globális vonatkozásait alaposan kielemezték már a szakértők. A globális tényezőket legalábbis elég mélységben. Mit gondol, lép Trump, Putyin, vagy éppen az európai szabadon garázdálkodó zárt osztály. Jómagam a háború első pillanatától úgy véltem, nem attól kell tartani, hogy a „nagyok” elveszítik a józan eszüket és az atom bevetéséig élezik a helyzetet. Talán annyira nem őrültek! Sokkal veszélyesebbnek, nagyobb veszélyforrásnak gondoltam, és gondolom ma is a kis közép-kelet-európai nemzetek néha elmebeteg módon megnyilvánuló nacionalizmusát, oroszgyűlöletét. Mintha leragadtak volna valahol a XX. század elején, derekán. Mindennek persze alaposan megágyaz a neoliberális média.
A háború menetét, végkifejletét sok minden befolyásolja. Katonai, gazdasági erő, külső és belső erőviszonyok, hatások. Vajon az mennyiben befolyásoló, meghatározó tényező, hogy a környező, ma még csak periférikusan, áttételesen érintett országok lakossága hogyan gondolkodik a jelenről, és saját jövőképéről, helyzetéről a mások mozgatta sakktáblán?
Befolyásolhatja-e még a politikai döntéseket a közvélemény? Milyen hatással lehet a közgondolkodás az események alakulására?
„Az úgynevezett <népakarat> azonban – ha érvényesül – viheti jó, vagy rossz irányba is a történéseket. A hatvanas-hetvenes években a tömegnek Nyugaton még volt látható, érzékelhető eseményalakító véleménye a háborúkról. Ma önálló véleménykifejezése szinte semmi nincs a társadalmaknak. Sem Nyugaton, sem Keleten”
Az a hatvanas évekbeli véleménykifejezés, ami befolyásolni tudta a politikai döntéseket, mára a közösségi médiák kényelmes, kockázatmentes felületein véli érvényesíteni „demokratikus”, beleszólási jogait a politika világába. Ám ez korántsem jelenti azt, hogy adott esetben ez a passzív cselekvés – vélemény, komment, poszt, stb. – ne válthatna ki olyan hatást, amely átrendezheti a politika terveit, lehetőségeit, céljait.
Sokan és sokszor latolgatják, hogy meddig tűri az ukrán közvélemény a háború okozta szörnyűségeket. Amikor rácsodálkozunk összességében az ukrán nép magas, eddig mindent elviselő tűrőképességére, ezt a rácsodálkozást alapvetően a mi, Európában megszokott, pacifista, kényelmes gondolkodásmódunk alapján tesszük.
„Amit itt mi már régóta nem ismerünk, az a mindennapi félelem, a kiszolgáltatottság, valamint – az akár meggyőződéses, akár manipulált – szélsőséges nacionalizmus”
A minap belefutottam egy moldovai Facebook oldalba, ami felkeltette a figyelmemet. A szerző egy moldovai, ahogy manapság mondani szokás véleményvezérnek tűnik a reakciók alapján. Ám ha nem is az, mindenképpen kitapintható Grigore ADAM oldalának bejegyzéseiből, hogyan gondolkodik valaki, aki nem a mi álláspontunkból nézi a világot. Íme, gondolatainak lényegi esszenciája:
„Ha Moldova 2027-ig nem csatlakozik az EU-hoz, és Oroszország Odessza felé halad, akkor Moldova túlélése érdekében szükségessé válik az egyesülés Romániával”
Miután Trump elnök különleges megbízottjai, Steve Witkoff és veje, Jared Kushner a hét elején Moszkvából anélkül távoztak, hogy bármit is mondtak volna a sajtónak, Vlagyimir Putyin felfedte, amit eddig titokban tartott. Az orosz elnök kijelentette, hogy valójában Ukrajna egész déli részét, az úgynevezett Novorossziját akarja elfoglalni.
Vessünk egy közelebbi pillantást arra, hogy mit tudunk eddig – és mit nem – Novorosszija elképzeléséről, Vlagyimir Putyin nyilatkozatairól, valamint arról, hogy a Moldovai Köztársaság tekinthető-e e terület részének.
Mit mondott Putyin nemrég Novorosszijáról?
Nemrég (2025 decemberében) Putyin kijelentette, hogy Oroszország nemcsak a Donyeck és Luhanszk tartományokból álló Donbassz régiót, hanem Novorosszija régiót is „felszabadítani” szándékozik. A „felszabadítás” itt katonai erővel vagy más eszközökkel történő felszabadítást jelent. ….
„Ez a hozzáállás megerősíti azokat a félelmeket, hogy Oroszország kelet-ukrajnai céljai mellett a Fekete-tengerig terjedő partvidék ellenőrzését is megcélozza, ami – elemzők szerint – jelentős stratégiai következményekkel járna”
Mi is Novorossia történelmileg, és mit mond erről a dokumentáció?
Novorosszija eredetileg egy történelmi kifejezés, 1764 és 1917 között létezett egy „Novorosszija kormányzóság” az Orosz Birodalomban. Területe a Fekete-tenger északi partjának felelt meg a mai Ukrajna déli részén. A „Novorosszija” modern fogalma 2014 után, különösen az ukrajnai háború kirobbanásával éledt újjá. …
Moldova is szerepel Putyin Novorosszija-tervében?
A nyilvánosan ismert információkból – és a Novorosszija 2025-ről szóló legfrissebb forrásokból – kitűnik, hogy a Moszkva által újjáélesztett „Novorosszija zóna” Ukrajna délkeleti részeit jelenti, nem pedig a Moldovai Köztársaságot.
De nézzük meg ezeket az állításokat egy másik perspektívából. Mint tudjuk, a Moldovához tartozó Dnyeszteren túli területet, amelyet, de facto a Szovjetunió egykori 14. hadserege foglalt el, Oroszország ellenőrzi. Mivel a Dnyeszteren túli terület határos Odessza régióval, egyértelmű, hogy Oroszország automatikusan belép a Dnyeszteren túli területre. Ami a Dnyeszter és a Prut folyók közötti moldovai területet illeti, amelyet 1812 és 1918 között az Orosz Birodalom, majd 1940-ben Sztálin foglalt el, feltételezhetjük, hogy Putyin a korábbi birodalom részének tekinti, és megpróbálja helyreállítani azt… Sőt, ha egész Moldovát megszállja, akkor nemcsak Ukrajna megszállás alatt nem álló részére, hanem Romániára is erős hatást fog gyakorolni…
„Ahogy a történelemből tudjuk, az Oroszország által az Oszmán Birodalom ellen vívott összes háborúban az orosz hadjáratok a történelmi Moldován keresztül haladtak a Balkán és a Duna torkolata felé”
Nézzük meg, mit mondanak a régió elemzői, köztük a romániai, ukrán és moldovaiak, a fent leírt forgatókönyvről.
Mit sugall Oroszország történelme, stratégiai érdekei és viselkedése?
A Dnyeszteren túli terület orosz hídfő. Oroszország katonai, politikai és információs ellenőrzése alatt tartja a Dnyeszteren túli területet. Ez egy orosz előőrs Moldova és Ukrajna között.
„Ha Oroszország teljes ellenőrzése alá vonná Odesszát, akkor közvetlen szárazföldi útvonalat biztosítana a Dnyeszteren túli területhez”
Ezt a forgatókönyvet orosz tábornokok 2022–2024-ben kifejezetten megvitatták (például Rusztam Minnekajev azt mondta, hogy „a hadsereg célja egy folyosó létrehozása Transznisztria felé”). Tehát Transznisztria + Odessza = közvetlen nyomás Moldovára.
Bugeac, a történelmi határ Moldovával
Az Odessza régióhoz tartozik Bugeac (korábban Dél-Besszarábia) is. Ha Oroszország ellenőrzése alá kerülne Bugeac, Moldova szinte teljesen bekerülne, mint enklávé a megszállt Ukrajna és Románia közé.
Moldova, mint „a Balkán kapuja”
Az Oszmán Birodalom ellen indított összes orosz hadjárat (18-19. század) Moldován és Besszarábián keresztül vezetett. A Duna-delta ellenőrzése fontos stratégiai cél volt. A Fekete-tenger és a Duna torkolata elengedhetetlen a kereskedelem, a flotta és a Romániára, Bulgáriára és Szerbiára gyakorolt nyomás szempontjából.
„Ezért Oroszország számára Moldova stratégiai jelentősége nagyobb, mint amilyennek első pillantásra tűnik”
Mint tudjuk, Putyin nem hirdet meg hivatalosan olyan célokat, amelyeket nem tud azonnal megvalósítani, így, ha Oroszország nem hirdeti meg Moldovát célpontként, az nem jelenti azt, hogy ez nem szerepel a közvetlen terveikben… Putyin eddig nem mondott semmit Novorosszijáról, még akkor sem, amikor Trump 28 pontos béketervét vitatták. Véleményem szerint, ha Ukrajna elfogadja ezt a tervet, Putyin legfeljebb egy-két éven belül meghódítaná az úgynevezett Novorossziját, mivel Ukrajna a béketerv megvalósulása után meggyengülne. …
„Moldova geopolitikailag valóban sebezhető, egyedülálló és veszélyes helyzetben van”
Nincs nagy hadserege, nincs NATO biztonsági garanciája, Oroszország által ellenőrzött szeparatista terület (Dnyeszteren túli Moldávia), az orosz befolyásnak kitett autonóm régió (Gagauzia), nagyfokú energiafüggőség, törékeny gazdaság, hatalmas nyomás a hibrid háború, a propaganda, a korrupció és a destabilizáció miatt. Katonai szempontból Moldova nem képes megvédeni magát egy súlyos forgatókönyv esetén (pl. ha Oroszország eléri Odesszát). …
Mi történik, ha Oroszországnak sikerül megvalósítania a „Novorosszija” tervét?
Ha egy-két éven belül Oroszországnak sikerül teljes ellenőrzése alá vonni Ukrajna déli részét, eljutni Odesszába, folyosót létrehozni Transznisztriába, akkor Moldova keletről, délről és északkeletről hatalmas katonai, politikai és energetikai nyomás alá kerülne, sebezhetővé válna a belső destabilizációval szemben, közvetlen fenyegetésnek lenne kitéve az orosz titkosszolgálatok, a Wagner, a szeparatisták és a beépített ügynökök részéről. Ha Moldova NEM rendelkezik nagyon erős külső támaszokkal, a kockázat hatalmas mértékben megnő.
A LEGJOBB védelem: integráció az Európai Unióba
Mit jelentene az Európai Unió? Politikai, gazdasági védelmet, jogi védelmet, részvételt az európai védelmi struktúrákban. Az pedig (gyakorlati) lehetetlensége annak, hogy Oroszország 27 állammal a konfliktus kockázatát vállalva támadjon. Románia, Lengyelország, a balti államok – mindannyian hatalmas védelmet élveznek az uniós tagságuknak köszönhetően.
„Moldova számára a csatlakozás az EU-hoz 2026–2027-ben a következőket jelentené: az annexió kockázatának megszüntetése, intézményi védelem, beruházások, pénz, infrastruktúra, energiafüggetlenség, ellenállás a hibrid háborúval szemben”
Az EU tehát a legjobb megoldás.
Ha az EU késlekedik, akkor az újraegyesítés Romániával lesz a biztonsági megoldás
Ez nem radikális tézis. Ez egy hideg, katonai, geopolitikai, stratégiai elemzés. Az újraegyesítés a következőket jelentené: automatikus belépés a NATO-ba (Moldova egyik napról a másikra NATO-területté válna), automatikus belépés az EU-ba (Nincs tárgyalás, nincs 10 éves reform), a (közvetlen) orosz fenyegetés megszűnése.
Oroszország NEM támadhatja meg Romániát anélkül, hogy háborút indítana az Egyesült Államok ellen. Nyugati szakértő szerint, „ha az EU nem integrálja gyorsan Moldovát, az egyetlen reális biztonsági megoldás az újraegyesítés.” Nem nacionalista okokból, hanem egyszerűen a geopolitikai túlélés érdekében.
Reális-e az újraegyesítés 1–2 éven belül?
Jogi és politikai szempontból lehetséges, ha van megállapodás a kormányok között. Népszavazást kell tartani mindkét országban, nemzetközi támogatást kell hozzá biztosítani, és biztonsági garanciákat kell kapni a NATO-tól és az EU részéről. Súlyos válsághelyzetben (pl. Odessza elesése) a folyamat radikálisan felgyorsulhat.
Őszinte és hideg következtetés
Ha Moldova gyorsan csatlakozik az EU-hoz, megmenekül. Ha az EU késlekedik, és Oroszország Odessza felé halad, akkor Moldova túlélése érdekében szükségessé válik az egyesülés Romániával. Az alternatíva – „semlegesség vagy egyedül Oroszország és az EU között – a legveszélyesebb lehetőség.
Mit mond a nemzetközi jog a Romániával való egyesülésről?
Nézzük meg világosan és egyértelműen, mit mond a nemzetközi jog a Moldovai Köztársaság és Románia esetleges újraegyesítéséről. Alapelv a népek önrendelkezése. A nemzetközi jog (ENSZ, ENSZ Alapokmány, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya) egyértelműen kimondja, hogy a népnek joga van szabadon megválasztani politikai státusát.
Ez azt jelenti, hogy a Moldovai Köztársaság népének joga van független állam maradni, csatlakozni az EU-hoz, csatlakozni egy föderációhoz, egyesülni egy másik állammal.
„Kizárólag a nép döntése a központi kritérium”
Jogi precedens: Németország 1990
Kelet-Németország és Nyugat-Németország újraegyesítése TÖKÉLETES precedens Moldovának és Romániának. A modell a következő volt: a nép választásokon kifejezett akarata, a kelet-német parlament döntése, nemzetközi elismerési megállapodás, felvétel az EU-ba és a NATO-ba. Moldova és Románia újraegyesítése PONTOSAN ugyanazt a modellt követheti.
…
Az EU, a NATO és a nagyhatalmak – mit mond a nemzetközi jog?
Sem az EU, sem a NATO, sem Oroszország nem blokkolhatja JOGILAG az egyesülést, ha Moldova lakossága megszavazza, Románia lakossága elfogadja, és a két ország kormánya jogi megállapodást ír alá. Az egyetlen feltétel, a folyamatnak békésnek és demokratikusnak kell lennie. A következők nem szükségesek: Oroszország jóváhagyása, az ENSZ jóváhagyása, a NATO jóváhagyása, az EU jóváhagyása. Őket csak konzultálnák, nem pedig döntéshozók lennének.
Az európai precedens: Ciprus különleges feltételek mellett csatlakozott az EU-hoz
Van precedens arra, hogy egy állam megosztott legyen (Ciprus), és ennek ellenére csatlakozzon az EU-hoz. Ez azt jelenti, hogy
– Moldova csatlakozhat az EU-hoz anélkül, hogy megoldaná a Dnyeszteren túli kérdést, vagy
– az újraegyesítés Romániával akkor is megvalósulhat, ha a Dnyeszteren túli kérdés egyelőre nyitott marad.
Mi történik Transznisztriával jogi szempontból?
Két, a nemzetközi joggal teljes mértékben összhangban lévő forgatókönyv:
A: FORGATÓKÖNYV: Moldova egyesül Romániával Transznisztria NÉLKÜL (a Kelet-Poroszország nélküli Németország modellje)
…
B: SZENÁRIÓ: Transznisztria megtartja különleges státusát (ciprusi modell), Románia egyesült állam lenne, de a transznisztriai régió EU/NATO-ba való integrációja felfüggesztésre kerülhet. Ez is megalapozott jogilag.
Oroszország jogilag megakadályozhatja-e az újraegyesítést?
NEM.
A nemzetközi jog elismeri az államok szuverén döntéseibe való be nem avatkozás elvét.
Oroszország csak tiltakozhat, fenyegethet, destabilizálhat, politikai nyomást gyakorolhat. De jogilag nincs befolyása a folyamat megakadályozására.
Forrás: Facebook – Szerző – Grigore ADAM
Egy másik, szintén moldovai Facebook oldalon a bejegyzéseket jegyző a leírásban így határozza meg magát: „Parancsnok, „Skorpiók” különleges célú csoport. Harcoltam a transznisztriai szeparatisták, az orosz zsoldosok és a Don-vidéki kozákok ellen, akik azért jöttek, hogy elpusztítsák a nemzeti felszabadulás reményét. Fegyverrel a kezemben védtem őseim földjét. A Nagy-Románia mellett állok, a régi határain belül!”
Idézet az oldalról:
Amit szerintem MOST kell megtenni – nem holnap, nem jövőre:
A Moldovai Köztársaságban már nincs meg a naiv semlegesség luxusa. Már nem reménykedhetünk abban, hogy „talán semmi sem történik”. Amikor katonai drónokat gyártanak és az operátorokat képeznek ki előtted, a nem reagáló állam önkéntelen bűnrészessé válik saját összeomlásában. A bocsánatkérések ideje lejárt. Itt az ideje a cselekvésnek.
Forrás: Facebook – Veaceslav Verlan
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
