Győzött a demokrácia?

Moldova Európát választotta Oroszország helyett – harsogja a nyugati sajtó a posztszovjet köztársaságban lezajlott választások után, amelyen a kormányzó párt ismét egyedüli többséghez jutott. Bizonyos szempontból egyet is érthetünk ezzel a megállapítással, hiszen Moldovában az utóbbi évek párizsi divatja szerint zajlottak a választások, legalábbis ami az ellenfelek kizárását és letartóztatását illeti. Fel is sejlett egy francia szál, a sokat emlegetett orosz beavatkozás pedig, ha volt is rá kísérlet, meglehetősen erőtlennek bizonyult.

„Mi más várható még ezután? Moldova európai útja, ami sok tekintetben ukrán utat is jelent, folytatódni fog. Az oroszbarátnak tekintett ellenzéki erőkkel szembeni nyomásgyakorlás vélhetően fokozódik majd”
Fotó:EUROPRESS/Artur Widak/Anadolu/AFP

A kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Párt (PAS) a szavazatok több mint 50 százalékával egyedüli többséget szerzett Moldova parlamentjében. Európa-szerte – mármint a politikai vezetők és újságírók – a demokrácia és az európai út diadalát ünneplik, ami érthető is azok után, hogy a moldovai vezetés Oroszország és a Nyugat összecsapásaként értelmezte a választásokat, olyan történelmi pillanatként, amely az ország jövőjéről dönt.

„A kormányerők nagyon igyekeztek, hogy összejöjjön az egyedüli többség”

A választási bizottság még a szavazás előtt egy nappal is eltiltott gyorsan két pártot, biztos ami biztos alapon, egyeseket pedig eleve jegyzékbe se vettek, másokat letartóztattak. Exit pollok nem voltak – egy cég jelentkezett volna, de annak „gyanús pénzügyi hátterére” hivatkozva nem engedélyezték, hogy megkérdezze a választókat a szavazófülkékből kifele jövet. A választás napján előbb szigorú ellenőrzési pontokat alakítottak ki a Dnyeszter-hidakon, majd teljesen le is zárták azokat bombafenyegetésre hivatkozva, ezzel akadályozva a transznisztriai – jórészt nem kormánypárti szavazók – részvételét. A teljes győzelem így is csak a külföldi voksokkal jött össze.

„Bár a PAS Moldován belül is az első helyen végzett, az ellenzéki erők együttesen jóval több szavazatot kaptak az országon belül, a fővároson túl pedig végképp nem volt meggyőző a kormánypárt eredménye”

A nyugati emigráció azonban, amely már tavaly is győzelemhez segítette az elnökválasztáson Sandut, ezúttal is kifejezte elégedettségét a tőlük távol zajló otthoni eseményeket illetően, és vélhetően a mielőbbi EU-tagságban és végleges külföldi letelepedésben bízva biztosították a teljeskörű hatalmat a PAS-nak. Az oroszországi emigráció véleményére ennyire nem voltak kíváncsiak, az orosz közlések szerint nagyjából félmilliós diaszpórából mindössze 4 ezren adták le voksukat. Az oroszok szerint ennek a szavazóhelyiségek csekély száma az oka. A moldovaiak magas száma ellenére mindössze két ilyen pont állt rendelkezésükre Oroszországban.

„Mindennek ellenére is az orosz beavatkozás volt a mainstream sajtó figyelmének fókuszában”

Maia Sandu elnök még a választás napján is azzal vádolta Moszkvát, hogy több mint 100 millió eurót költött a szavazás manipulálására, a PAS pedig tulajdonképpen minden ellenfelét oroszbarátnak kiáltotta ki. Mindez különösen annak tükrében érdekes, hogy Pavel Durov, a Telegram alapítója azt állítja, a francia szolgálatok franciaországi büntetőügye gördülékenyebb és számára kedvezőbb alakulásáért cserébe azt kérték tőle, hogy töröljön néhány ellenzéki moldovai Telegram-csatornát. Persze, a nyugatiak csak a jó ügy érdekében avatkoznának be a választásokba, Durov azonban nemet mondott a kérésükre.

„Ez azonban mind bagatell dolog, a jók győztek, a rosszak veszítettek, a főcímekben legalábbis”

Bár az vélhetően nem kérdőjelezhető meg, hogy Sandu pártja végzett az első helyen, annak kimagasló eredménye még a külföldi szavazatok torzító hatása mellett is meglepő. De ha el is fogadjuk az eredményt, nyilvánvaló, hogy ugyanazt az eljárást, amelyet a moldovai vezetés alkalmazott az ellenzékével szemben, más országokban nem igazán nézné jó szemmel az EU. Az, hogy jelenleg leplezetlen a brüsszeli vezetés öröme és még csak óvatos kétségek sem merülnek fel részükről – legfeljebb az orosz beavatkozás miatt –, jól mutatja az új európai trendet is, amely nem igazán válogat az eszközökben, ha a „nem megfelelő” politikai erők túlzottan magas népszerűségre tennének szert, veszélyeztetve ezáltal a „demokráciát”.

„A moldovai ellenzék képviselői, köztük a választásokon második helyen végzett Hazafias Választási Szövetség (BEP) vezetője, Igor Dodon volt elnök, valamint a választástól eltiltott Győzelem nevű pártszövetség alapítója, az emigrációban élő Ilan Shor nem ismerik el a választások eredményét”

A korábban 30 százalék körül várt BEP által begyűjtött szavazatok száma végül alig haladta meg a 24 százalékot, ami még az ellenzék töredezettsége mellett is visszafogott eredmény – főleg egy állítólag eurómilliókkal kitömött, profi manipulátorok által megtámogatott erőnek. A PAS 56 és a BEP 26 mandátuma mellett 8 mandátum jutott a Chișinău polgármestere, Ion Ceban által vezetett Alternatívának, és 6-6 képviselői helyet szerzett a populista Renato Usatîi Mi Pártunk nevű formációja, valamint a meglepetésre bekerülő, a román nacionalista AUR által támogatott, a román-moldovai egyesülést támogató Demokrácia Otthon nevű párt.

„Dodonék tegnap egy kisebb tüntetést is tartottak, várhatóan azonban ezek a tiltakozó akciók hamar kifulladnak majd, és legfeljebb Gagauziában számíthatunk tartósabb, újra és újra kiújuló ellenállásra”

Az autonóm tartomány választott vezetője, Evgeniya Guţul börtönben van, pártját eltiltották az indulástól, ahogy elődjének, Irina Vlahnak a pártja is egyike volt a kizártaknak. Gagauziában nem örvend kitörő népszerűségnek a PAS. Sandu pártja alig több mint 3 százalékot kapott, szemben a BEP 82 százalék feletti eredményével. A tüntetések már eddig is gyakoriak voltak ebben a régióban, és a feszültség várhatóan csak növekedni fog, ha a kormány jelenlegi politikája folytatódni fog.

„Mi más várható még ezután? Moldova európai útja, ami sok tekintetben ukrán utat is jelent, folytatódni fog. Az oroszbarátnak tekintett ellenzéki erőkkel szembeni nyomásgyakorlás vélhetően fokozódik majd”

Ahogy néhány napja írtunk róla, Vladimir Plahotniuc oligarcha moldovai hatósági kézre kerülése nem sok jót sejtet Igor Dodon szempontjából. Folytatódhatnak a románosító tendenciák is, az ország pedig egyre jobban igazodik majd az európai politikai elvárásokhoz – ezért cserébe vélhetően némi uniós támogatáshoz is juthat. A fő kérdés persze, hogy mi lesz Transznisztriával, háborúba sodródhat-e Moldova? A választási eredménytől függetlenül tartjuk korábbi állításunkat, valószínűleg nem, teljeskörű hatalomhoz jutva azonban csábítóbbnak tűnhet ezen kérdés rendezése is a moldovai vezetés számára.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com