„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Már csak emlék a húsvéti foci

2025. ápr. 22.
#moszkvater

MEGOSZTÁS

Talán maga Bill Shankly sem gondolta volna, hogy az unalomig ismételt szólása húsvétkor is érvényes lesz. Ha azt vesszük, hogy a labdarúgás milyen élményt jelentett Kelet-Európában a legnagyobb keresztény ünnepen, nincs okunk megkérdőjelezni a Liverpool legendás edzőjének igazságát, hogy tudniillik a futball nem élet-halál kérdése, sokkal több annál. Az egykor hihetetlenül népszerű Húsvéti Serleg-kupa zökkenőmentesen illeszkedett a versenynaptárba. Ma már lehetetlen életre kelteni.

Szilágyi László írása a #moszkvater.com számára

Üllői út, FTC stadion, MTK-Slavia Praha (felemás mezben) 7:0, húsvéti torna mérkőzés 1949. április 18-án #moszkvater

Üllői út, FTC stadion, MTK-Slavia Praha (felemás mezben) 7:0, húsvéti torna mérkőzés 1949. április 18-án
Fotó:Fortepan/Kovács Márton Ernő

A huszadik század első éveiben még nem lopódzott be a köznyelvbe a marketing szó. Maga a tevékenység, még ha nem is erre a névre hallgatott, már akkoriban is virágzott. Húsvét ünnepét és a labdarúgásban rejlő lehetőségeket párosította össze a Magyar Labdarúgó-szövetség 1908-ban, amikor megalapította a Húsvéti Serleg-kupát. Az osztrák, a cseh és a szlovák társ szervezet is kiaknázta a lehetőségeket, legnépszerűbb sportot szerető, meccsre járó polgároknak kínált programot.

„Itthon kezdetben a magyar csapatok vettek részt a tornán, később osztrák, cseh, majd német, belga és szerb vendégek is megmérették magukat a legjobb magyar klubok ellen”

Az első kiírást az FTC nyerte. A több névváltoztatáson átesett Ferencváros összesen harminchárom alkalommal szállt harcba a trófeáért, amelyet 15 alkalommal (1909, 1918, 1926, 1927, 1930, 1934, 1936, 1937, 1939, 1947, 1950, 1955, 1957, 1962) hódított el a kupa 1964-ig íródó történetében.

„A két világháború idején szünetelt a húsvéti torna. Később a Bayern München is tiszteletét tette Budapesten, a Fradi és az MTK is legyőzte őket”

Kétszer is négy gólt kaptak.  Nem  is szerettek ide járni a németek. Még a Buzánszky Jenő irányításával látványosan menetelő Dorog is megleckéztette a bajorokat. Ezt a bizonyos meccset 1962-ben játszották, de nem itthon, hanem Belgiumban. Adódik a kérdés, hogy miért nem a Fradi vagy az Újpesti Dózsa képviselte a magyar színeket? Hát, azért, mert ők éppen az osztrák Rapid és az Austria Wien csapatával mérkőztek a Húsvéti Serleg-kupán. A belga szervezők az Aranycsapat legendás hátvédjén, a városhoz ezer szállal kötődő Buzánszky Jenőn keresztül jutottak el a Doroghoz. A vidéki csapat pedig köszönte szépen a lehetőséget, ha már ott volt, nem akart tétlenül távozni, legyőzte a nem éppen tartalékos bajorokat, és meg is nyerte a tornát.

Na, de vissza Budapestre! A cseh Slavia és Sparta Praha mellett a Zidenice Brno és többek között az újvidéki Vojvodina is tiszteletét tette a magyar fővárosban a máremlített Bayern München mellett.

„A békés, polgári miliőben rendezett meccsek néha puskaporos hangulatban zajlottak, 1926-ban például Kiss Árpád rendőrkapitány berontott a pályára, Himler Oszkár bírót akarta rávenni erélyesebb bíráskodásra és a szabályok pontos betartására a Fradi-MTK örökrangadón”

Történt ugyanis, hogy az FTC játékosai aprították rendesen az MTK focistáit, akik közül hárman, Nádler, Kocsis és Molnár próbálták eltántorítani a szándékától a rendőrt. Ez olyannyira kudarcba fulladt, hogy Kiss Árpád valamennyiüket bilincsben vitette el a pályáról. A meccs félbeszakadt. A kupára Prágából érkező Slavia küldöttsége nem hitt a szemének, hogy milyen indulatok uralkodnak egy futballmérkőzésen. Ráadásul húsvétkor.

„Prága 1924 és 1961 között tíz húsvéti tornát rendezett. Nincsenek feljegyzések pályára lépő rendőrökről. Arról viszont igen, hogy a kupa történetében négy magyar csapat indult, 1948-ban a Csepel lett a befutó, legyőzve az MTK-t, 1929-ben harmadik lett a III. kerületi TVE, 1957-ben a Slavia Praha állította meg a döntőben a Vasast”

Pozsonyban is népszerű volt a húsvéti torna, 1955 és 1957 között az Újpest egyszer nyert, a Vasas pedig befutott a harmadik helyre. A csehszlovák szervezők dél-amerikai résztvevőről is gondoskodtak, de a nézőknek csalódniuk kellett, hiszen a brazil Bahia nem kápráztatta el őket 1957-ben, csak a harmadik helyen végzett. Rá egy évre, a Svédországban nyerte első világbajnoki címét a brazil válogatott. Valószínűleg nem a Bahia játékosaira épített a későbbi vb-győztes.

„Az ötvenes-hatvanas évek után a húsvéti futballtornák kikoptak a nemzetközi versenynaptárból”

Ifjúsági és öregfiúk őrzik a lángot, Európa egyik legjelentősebb utánpótlás tornáját, a Puskás-Suzuki kupát kezdetben a legnagyobb keresztény ünnep idején játszották. A felnőttek versenynaptárába nem lehet visszailleszteni a húsvéti focit. A három nemzetközi klub versenysorozat, a Bajnokok Ligája, az Európa-liga, a Konferencialiga miatt erre nincs esély. Kár.

MEGOSZTÁS

#moszkvater
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your Ide írhatja a hozzászólását, amennyiben elolvasta és elfogadja az adatkezelési tájékoztatónkat... data is processed.

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK