Kezdőlap » Szerkesztő ajánlata » Már 30 napig vízum nélkül Belaruszban
Hagyományos belarusz népviseletbe öltözött lányok egy fazekas fesztiválon Gorodnajában, 2014. július 27-én #moszkvater

Már 30 napig vízum nélkül Belaruszban

A minszki lépés gesztus az EU felé, de növelheti a feszültséget Moszkvával

Hagyományos belarusz népviseletbe öltözött lányok egy fazekas fesztiválon Gorodnajában, 2014. július 27-én #moszkvater
Hagyományos belarusz népviseletbe öltözött lányok egy fazekas fesztiválon Gorodnajában, 2014. július 27-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Viktor Drachev

Ötről 30 napra emelték a napokban a világ 80 országából érkező külföldiek számára a vízummentes tartózkodás időtartamát Belaruszban. Egy éve, amikor Minszk először biztosított 5 napos könnyített beutazást a turistáknak, ez a lépés konfliktust okozott Moszkvával. A vízummentesség kiterjesztésére ezúttal a szövetségi állam másik tagja nem reagált. Talán azért sem, mert a labdarúgó világbajnokságra vízummentes belépést biztosító szurkolói kártyákkal az év végéig visszatérhetnek Oroszországba a tulajdonosaik. Így mintegy 840 ezer FAN ID kártyával rendelkező külföldi léphet be vízum nélkül az országba. Ez a lépés az imázs építése mellett tovább erősítheti a már a vb alatt is nagyot futó turisztikai ágazatot, s a könnyítéssel lényegében ez a célja a belarusz hatóságoknak is.

A vízum nélküli tartózkodás 30 napra emelésével az egy éve meghatározott szabályok nem változnak. A külföldi turista köteles a minszki repülőtéren át belépni az országba, s azt itt is kell elhagynia. A könnyítés a világ 80 országából, köztük a Magyarországról érkezőkre terjed ki. Érdekesség, hogy közülük a Vietnamból, Haitiról, Gambiából, Indiából, Namíbiából és Szamoáról érkezőkre ez csak akkor terjed ki, ha van többszöri schengeni beutazásra szóló vízumuk, s e térségbe legalább egyszer már be is léptek. Ezen kívül még 30 napon belüli kiutazásra szóló repülőjeggyel is rendelkeznek.

A Belaruszba utazó külföldi turisták a kiterjesztés ellenére 5 napon belül regisztrálniuk kell magukat a helyi migrációs hivataloknál.  Azt, hogy ezt miként oldják meg, a saját felelősségükre van bízva, a szállodák döntő többségében azonban ezt automatikusan megoldják. A regisztráció azonban nem ingyenes, az ára nagyjából 13 dollárnak felel meg, s ezt minden meglátogatott új városban a szálláshelyen meg kell ismételni. A belarusz belügyi hatóságok azt ígérik, hogy a jövő évtől 10 napot már a regisztráció nélkül is az országban lehet tölteni.

„Már az 5 napos vízummentesség is meghozta a várt hatást. Mint Andrej Molcsan sport- és turisztikai miniszter elmondta, a könnyítést követő fél évben az országba érkezők száma 20 százalékkal növekedett”

Ennek ellenére szakértők mindehhez hozzáteszik, hogy néhány helyi sajátosság és nehézség miatt ugrásszerű emelkedésre nem lehet számítani. Mint azonban megjegyzik, az egészségügyi turizmus sokat nyerhet az újabb könnyítéssel. A belarusz szanatóriumokba eddig többségében oroszok érkeztek, számuk azonban az otthon megnövekedett gazdasági nehézségek hatására érezhetően csökkent. A kiesőket pótolhatják a jövőben például a lettek, Rigából ugyanis már tavasszal érkeztek szakemberek, hogy megvizsgálják, megfelelnek-e a belarusz szanatóriumok az uniós feltételeknek.

Belarusznak nagy szüksége van a külföldi turistákra már csak azért is, mert a 2014-es jégkorong világbajnokságra szállodák sora épült, s ezen kapacitások egy része most finoman szólva kihasználatlan. S mivel az új hotelek többsége állami tulajdonban van, mindez a költségvetést terheli. Emellett a külföldi turistákat mindenütt szívesen látják már csak azért is, mert fogyasztanak, szolgáltatások sorát veszik igénybe, s valutát hagynak ott, ahová ellátogatnak.

A mostani könnyítés kapcsán ugyanakkor ismét felmerül a kérdés, hogy miként reagál erre a szövetségi állam másik tagja, Oroszország, amely a korábbi vízummentességre kemény lépésekkel válaszolt. Így 2017 februárjában az orosz-belarusz határon ellenőrzést vezetett be az ott belépni kívánó külföldiek számára, május közepétől pedig a Belaruszból érkező légi járatokat a nemzetközi repülőterekre irányította át. A belarusz sajtó az elmúlt tavaly nem egyszer számolt be arról, hogy az orosz határőrök a Breszt és Szentpétervár között közlekedő vonatról Nevelnél leszállítottak mindenkit, akinek nem volt orosz vagy belarusz útlevele, s közúton is csak a szövetségi állam polgárai léphetnek be Oroszországba. Moszkvában aligha örülnek az újabb könnyítésnek, ám minszki várakozások szerint újabb ideges reagálás erre a lépésre már nem várható. Orosz részről nemcsak amiatt aggódhatnak, hogy az egyoldalú belarusz könnyítések veszélyeztetik a szövetségi állam biztonságát, de Minszk mostani gesztusa segítheti az Európai Unió felé közeledést is. Az is borítékolható, hogy ez a belarusz lépés nem gyorsítja a vízumok kölcsönös elismeréséről Moszkva és Minszk között folyó tárgyalásokat.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.