//Magyarok húznák fel a Balkán egyik legmagasabb felhőkarcolóját
Brcko tower #moszkvater

Magyarok húznák fel a Balkán egyik legmagasabb felhőkarcolóját

MEGOSZTÁS

Különös helyszínt talált egy siófoki építőipari cég, hogy felhőkarcolót emeljen a Balkánon

Az észak-boszniai Brcko látszólag csak egy alig több mint 40 ezres település. Azonban ez a város nemcsak a boszniai Szerb Köztársaság két részét köti össze, hanem Horvátországgal is határos. A gigaméretű projektet örömmel várják Boszniában.

Brcko tower #moszkvaterÖtvenemeletes épületet építenének a magyarok Bosznia-Hercegovinában! – ezzel a címmel köszönt be pár hete Bosznia legnagyobb gazdasági portálja, a Biznisinfo.ba, miután megtudták, Brcko városában magyarok bejegyeztek egy céget, amely több objektumot is építene a városban. „Különösen figyelemreméltó az a tény, hogy a tervek szerint egy 50 emeletes épületet építenének. Amennyiben ez valóban megvalósulna, ez lenne a legmagasabb épület Bosznia-Hercegovinában” – írták.

A magyar befektető nem más, mint a siófoki Molnár 2010 Kft., amelynek a tulajdonosa, Molnár József nemrég jegyeztette be a cégét Brckóban. Az üzletember a lapnak azzal indokolta a választását, hogy a város nagyon kedvező és szép helyen terül el a Száva mentén, és mivel közös határa van Horvátországgal, lényegében az Európai Unióval is határos.

Brcko elhelyezkedése valóban kulcsfontosságú Bosznián belül, ugyanis ez a város köti össze a boszniai Szerb Köztársaság keleti és nyugati részét. A Boszniai-hercegovinai Föderáció számára sem volt mellékes a település: számukra ez a város az egyetlen kijutási lehetőség Horvátország keleti részére. Nem is véletlen, hogy ezért a területért a boszniai háború során komoly csaták dúltak, de a jogi viták még a daytoni békeegyezmény aláírása után is folytatódtak. Végül a terület speciális jogi státuszt kapott, melynek értelmében jogilag ugyan a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság osztozik rajta, de a gyakorlatban kormányzatát a bosznia-hercegovinai állam, illetve egy felügyelő személyében a nemzetközi közösség látja el.

Az 50 emeletes épület felemeléséhez azonban nem csak rengeteg munkára lesz szükség, hanem türelemre is, mivel a jelenlegi törvényi szabályozás szerint egyelőre nem lehet ilyen magas objektumot létesíteni, így szükség lesz a jogszabályok módosítására is. Molnár Józsefnek azonban jók az eddigi tapasztalatai az együttműködéssel kapcsolatban.

Ha Molnár József tervei megvalósulnának, a brckói felhőkarcoló a balkáni rekordok könyvébe is bekerülhetne. Jelenleg a 261 méter magas, 66 emeletes Istambul Sapphire a legmagasabb épület a Balkánon, amit az 51 emeletes Spine Tower követ. Bosznián belül azonban a Molnár-féle felhőkarcoló azonnal országos csúcsot döntene, hiszen az Avaz Twist Tower a maga 142 méteres magasságával „csak” 38 emeletes. Ami pedig a lakóépületeket illeti, az új kezdeményezés alaposan ráverne a szarajevói Bosmal City Centerre is, ami 35 emeletet foglal magába. A Bosmal annak idején 120 millió euróba került és 3500 munkás dolgozott a megépítésén.

CÍMKÉK:
MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.