//Magasra tette a mércét Rebrov
Szergej Rebrov #moszkvater

Magasra tette a mércét Rebrov

MEGOSZTÁS

Az orosz származású ukrán futballikon, Szergej Rebrov távozásával nem csak a Fradi veszítette el sikerkovácsát, de a magyar futball is szegényebb lett azzal a szakemberrel, akinél újítóbb és eredményesebb tréner az elmúlt évtizedekben nem dolgozott hazánkban. Nézzük hát Rebrov újításait a magyar futballban!

Horváth Ádám írása a #moszkvater.com számára

Szergej Rebrov #moszkvater
Szergej Rebrov
Fotó:EUROPRESS/Alexey Kudenko/Sputnik/AFP

Az idén a Ferencvárostól furcsa körülmények között, három év után távozó ukrán Szergej Rebrov a legjobb modern kori futballedző, aki az elmúlt néhány évtizedben Magyarországon dolgozott. Ez az állítás még akkor is igaz, ha a magyar válogatott sikereivel a mércét szintén magasan beállító olasz Marco Rossi az idei EB-szerepléssel tágította a hazánkban valaha dolgozó sikeres trénerek amúgy nem túl széles körét. A magyar futball régmúltjának csapataival, és szakmai stábjával pedig életszerűtlen bármiféle összehasonlítás, annyit változott és fejlődött a labdarúgás az elmúlt időszakban világszerte és idehaza. A mostani EB-aranyérmes olasz válogatottat összehasonlítani például a catenaccio korszakának a csapatával, vagy bármilyen mai futballelemet (gyorsaság, taktika, leterheltség) a régmúlttal összevetni legalább annyira értelmetlen, mintha egy vadonatúj autót hasonlítanánk össze egy hetvenes évekbelivel.

„Ennek ellenére még Rebrov számszerű eredményei is a magyar klubfutball, és a Ferencvárosi Torna Club történelmi hőskorához mérhetők”

A IX. kerületiek történetében eddig csupán egy edző, a Fradi első hivatásos trénere, Tóth Potya István volt képes hasonlóra, mostanáig ő volt az egyetlen, aki zsinórban három egymást követő évben is – 1926-ban, 1927-ben és 1928-ban – bajnoki címre vezette a klubot. Mai szemmel meglepő, de az 1925-1926-os kiírásban még játékos-edzőként járult hozzá a sikerhez. Tóth Potyához képest Rebrov összeredményét tetézi, hogy vezetésével a Fradi előbb a második számú nemzetközi kupasorozat, az Európa Liga csoportkörébe jutott be (kis híján onnan is sikerült továbbjutni, amire magyar csapat utoljára 2004-ben volt képes), majd tavaly, 25 év után a Fradi ismét a Bajnokok Ligája főtáblájára, vagyis a nemzetközi elitbe jutott.

Rebrov életének és pályafutásának a magyar nyelvű sajtóban is komoly irodalma van. Az ismert tények és eredmények mellett érdemes felidézni, milyen egyedülálló, jóformán csak neki és magyarországi munkájának köszönhető innovatív újdonságokat hozott a magyar labdarúgásba és a Ferencvárosba Valerij Lobanovszkij egykori tanítványa.

„Rebrov 2018 nyarán sikerdíjas szerződést írt alá. Ez példátlan nem csak a magyar, de a környékbeli európai élfutball és élsport szintjén is”

Korábbi klubjánál, a szaudi Al-Ahlinál évi 2,5 millió eurót keresett alapfizetésként, ami európai szinten is kiemelkedő gázsinak számított. A Fradinál azonban vállalta, hogy európai mértékkel mérve alacsony alapfizetésért is hajlandó dolgozni, kiemelkedő pénzre pedig csak akkor tartja érdemesnek magát, ha jó nemzetközi eredményeket ér el. „Amikor idejöttem, korrektül megállapodtunk a feltételekben. Számomra megfelelő az a szerződés, amit kötöttünk, és a fizetésemmel is elégedett vagyok, de egyértelmű, ha az európai porondon eredményesen szerepelünk, azzal én is jól járok” – nyilatkozta akkor Rebrov. Az európai futballszövetség (UEFA) 2020-ban a Bajnokok Ligája csoportkör résztvevőinek csak a bejutásért 15,25 millió eurót (5,33 milliárd Ft-ot), míg az Európa-liga főtáblásainak 2,9 millió eurót (1,01 milliárd forintot) utalt át, és erre jöttek rá a csoportkörben szerzett pontokért járó prémiumok.

„Rebrov két év alatt kétszer teljesítette a szerződésben foglaltakat, egyúttal a fradisták évtizedek óta várt álmát. Megérdemelten vehette föl az UEFA által utalt összegek után neki járó hányadot, amely forintban elérte a milliárdos nagyságrendet”

Az eredményekhez és az összeghez még egy lényeges adalék. Amikor 2018 nyarán végül Rebrovot szerződtették, versenytársa és alternatívája mások mellett Arséne Wenger volt, akinek a képviseletét ugyancsak Rebrov menedzsere, a kárpátaljai magyar, Varga Sándor látta el.

A Donyeckhez közeli Horlivkából származó Rebrov bár orosz származású, magáról mindig úgy nyilatkozott, csakis Ukrajnához kötődik. A Szovjetunió felbomlása után a FÁK játékosainak a többsége is inkább az ukrán válogatottat választotta a Szbornaja helyett, Rebrov is az ukrán tizenegyben szerzett 15 gólt Andrej Sevcsenko, a jelenlegi ukrán szövetségi kapitány éktársaként.

„A Fradihoz kifejezetten a kérésére érkeztek minőségi játékosok a térségből, miután vezetőedző lett”

Az ukrán Danilo Ignatyenko és a belarusz Nikalai Szignyevics magyar viszonylatban az Nb1-es átlagnál jobb játékosok voltak, azonban az edző által magasra emelt elvárásoknak nem tudtak megfelelni, így a Rebrov-éra első két évében mindketten távoztak. A másik két „személyes” Rebrov-játékos viszont a Fradi hazai és európai sikereinek a kulcsaivá váltak. Igor Haratyin és Alekszandr Zubkov nemzetközi mércével is kiváló játékkal, alapemberként segítették a Fradit. Képességeiket az ukrán kapitány, Sevcsenko is értékelte, az idei EB-ig mindketten alapemberek voltak hazájuk válogatottjában. A sokszoros terhelést jelentő szezon végére Haratyin súlyosan megsérült, így végül nem lehetett ott az EB-n. Zubkov az ukrán kezdő tizenegy biztos pontja volt, egészen a hollandok elleni nyitómeccs 10. percében történt sérüléséig.

„Nemcsak a magyar futballban, de Európában is az elmúlt évtized újdonságának számít a magas szintű adatelemzés módszere, amit eddig az egyébként kiváló matematikai képességekkel rendelkező Szergej Rebrov használt leginkább és leghatékonyabban a magyar labdarúgásban”

Arról kevés az információ, más edzők mennyire építették be a napi munkába az adatelemzést, Rebrov esetében viszont vélelmezhető, hogy komoly szerepe volt a munkájában a módszernek, és jól is használta ezt a futballban újszerű, komplex rendszert. Az adatelemzés módszere, és az az információ, hogy egyes klubok professzionális szinten építenek rá a mindennapi munkában, máig ismeretlen tény a futballt követő szélesebb közvélemény előtt.

A módszer hatékonyságáról és elemzéséről cikkek tucatjai találhatóak az interneten, elég rákeresni az adatelemzés úttörő klubjainak, a dán FC Midtjyllandnak és a Premier League-be idén feljutott londoni Brentfordnak a nevére, vagy a Jürgen Klopp által a Liverpoolnál bevezetett újításokról szóló cikkekre. Rebrov legerősebb szakmai támasza az adatelemzés módszerének hatékony adaptálásában (is) az a spanyol Alberto Bosch volt az Üllői úton, aki mérkőzések közben is naprakészen szólt a friss és fontos adatokról az ukrán trénernek. Rebrov idei távozásakor Bosch is vele tartott az új munkahelyre, az Egyesült Arab Emirátusokba.

„Rebrov abban is élesen eltért a Magyarországon dolgozó edzők általános viselkedésétől, hogy soha nem kereste a sajtó kegyeit. Sőt, ha módja volt rá, kerülte a média megjelenéseket”

Annyira azért nem vált borzalmassá a viszonya az újságírókkal, mint a ma MOL FC néven futó egykori Videoton edzőjének, Paolo Sousának, aki egy edzők-újságírók kispályás focimeccsen lefejelte a Nemzeti Sport – a portugál edző szerint- tiszteletlen újságíróját, az egykori békéscsabai futballista Borbola Bencét, de tény, hogy bizonyos esetekben Rebrovot szinte „lóval kellett odarángatni” egy-egy nyilatkozatra. Főként az olyan gyakorinak nevezhető esetekben, amikor a kérdező szakújságíró olyan mértékű szakmaiatlanságról tett tanúbizonyságot, ami a nagyon laikus nézőknek és olvasóknak is feltűnő lehetett.

„Amennyire nem érdekelte az ukránt a média véleménye, ugyanolyan közömbös volt az edzősége előtti – egyébként számszerűen eredményes – futballisták vélt vagy valós előjogaival kapcsolatban is”

Rebrov egy-egy poszton játszó játékosának maximum 10-15 taktikai típusú mozgást, elemet szabadott végrehajtania. Amelyik labdarúgó ettől eltért, gyakori figyelmeztetésben részesült. Nem tudni a pontos okokat, de tény, Rebrov érkezésével rövidebb, vagy hosszabb távon olyan játékosoktól vált meg a Ferencváros, akik korábban a közönség ünnepelt sztárjai voltak. A gólerős olasz Davide Lanzafame, a Fradi és a válogatott közönség kedvence, Böde Dániel, és a szintúgy sztárnak nevezhető Varga Roland is kikerültek Rebrov csapatából.

Bár a ferencvárosi szakmai stáb környékéről fontos információk ritkán szivárognak ki, azt biztosan lehet tudni (és egy-egy meccsét megnézve a Rebrov-féle csapatnak, egyértelmű is lehetett), hogy a sportigazgató, Hajnal Tamás által vezetett szakmai stáb az igazolandó új játékosok kiszemelésekor nem csak a jelöltek futballszakmai, hanem emberi, jellembeli kvalitásait is igyekeztek a legjobban felmérni.

„Rebrov távozásával a magyar futball olyan szaktekintélyt vesztett, akinek a szakértelméhez az elmúlt tíz-tizenöt évben idehaza dolgozott edzők közül legfeljebb csak a már említett portugál Paolo Sousa és a szintén egykor Székesfehérváron munkát vállaló Marko Nikolics volt hasonlítható”

Előbbi ma a lengyel válogatott szövetségi kapitánya (fehérvári edzősége után az olasz élvonalbeli Fiorentinával ért el azóta sem látott eredményeket), míg a szerb tréner a rendszeres Bajnokok Ligája résztvevő Lokomotiv Moszkvát vezeti.

Rebrov utódjának idén nyáron az osztrák Peter Stögert nevezte ki a Fradi, aki trénerként eddig a bécsi Austriánál, a Borussia Dortmundnál és az 1. FC Kölnnél bizonyította alkalmasságát.

MEGOSZTÁS