//Levélben szavaznak a lengyelek
Az elnökválasztás favoritja a jelenlegi államfő Andrzej Duda, akinek esélyeit csak növeli a jelenlegi helyzet, hiszen posztjából adódóan jóval több média megjelenéshez jut, mint vetélytársai #moszkvater

Levélben szavaznak a lengyelek

A lengyelek többsége halasztaná a május 10-én esedékes elnökválasztást, és elveti a levélben történő szavazás általános alkalmazásának ötletét, Kaczynskiék azonban az elképzelést áterőltették a Szejmen.

Az elnökválasztás favoritja a jelenlegi államfő Andrzej Duda, akinek esélyeit csak növeli a jelenlegi helyzet, hiszen posztjából adódóan jóval több média megjelenéshez jut, mint vetélytársai #moszkvater
Az elnökválasztás favoritja a jelenlegi államfő Andrzej Duda, akinek esélyeit csak növeli a jelenlegi helyzet, hiszen posztjából adódóan jóval több média megjelenéshez jut, mint vetélytársai
Forrás:Andrzej Duda Facebook oldala

Megszavazta a Szejm a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) előterjesztését a levélben történő szavazás általános alkalmazásáról. A Jaroslaw Kaczynski vezette nemzeti konzervatív párt kitart amellett, hogy a koronavírus-járvány ellenére is a tervezett időpontban, május 10-én tartsák meg a lengyel elnökválasztást, az egészség védelmében pedig a levélben történő szavazás általános alkalmazását javasolta. Az elképzelés a kormányzó pártszövetségen belül is egyre komolyabb vitákat kavart. Emiatt még a szavazás előtt, hétfőn lemondott Jaroslaw Gowin kormányfő-helyettes, tudomány- és felsőoktatásügyi miniszter. Az általa vezetett párt, az Egyetértés (Porozumienie) továbbra is tagja marad a kormánykoalíciónak. Mint az elemzők fogalmaztak, ezt az érdekházasságot, így a koalíció fennmaradását nem fenyegeti veszély.

„Végül, ha szorosan is (230 szavazat 226 ellenében két tartózkodás mellett) a kormányzó erő áterőltette a törvénytervezetet, amely a járvány helyzet kritikussá válása esetén lehetőséget ad a szejm elnökének a halasztásra”

Ez utóbbi cikkely megfigyelők szerint elővigyázatosságból került a törvénybe. A PiS ugyanis számolt a szenátus időhúzásával, a szejm elnöke viszont így május 17-re teheti át az időpontot. Azért a későbbiekre nézve figyelmeztető, hogy ezt megelőzően a javaslatot első formájában a szejm napirendre sem vette. Akkor 228-an szavaztak amellett, és ellene is, hogy a parlament napirendre vegye a tervezetet. Igennel a PiS frakció többsége szavazott, hárman azonban ellene foglaltak állást, szintén hárman, köztük Gowin pedig tartózkodtak. Az ellenzék akkor a választások elhalasztásáért folyó háború első megnyert csatájaként értékelte a voksolást, de nem sokáig örülhetett, hiszen az ellentámadást már el is vesztette.

„Az ellenzék, amely úgy véli, hogy ilyen körülmények között őrültség választást rendezni, nem lehet emberi életeket kockáztatni, és az energiákat a járvány elleni küzdelemre kell összpontosítani, most a szenátusban vághat vissza”

Erre utal, hogy az ellenzéki többségű felsőház marsallja Tomasz Gródzki már jelezte, hogy ki fogják használni a törvénytervezet megvizsgálására ilyenkor rendelkezésre álló 30 napot, és elvégzik mindazokat a konzultációkat, amelyekre az alsóháznak úgymond nem volt ideje. Ez azt jelenti, hogy a szenátus május 6-ig húzhatja az időt, és akkor valószínűleg elutasítja a tervezetet. Az így visszakerül a szejm elé, s ha ott ismét megszavazzák, akkor az elnök aláírhatja. Az elnökválasztásra így nagy eséllyel május 17. előtt nem kerülhet sor.

„Ellenzi a távszavazás ötletét a lengyelek többsége (57,4 százalék) is”

Józan ésszel érthetetlen, hogy miért erőlteti ilyen helyzetben is a  választásokat Jaroslaw Kaczynski. Hatalomtechnikai szempontból ugyanakkor nagyon is érthető mindez, a PiS elnökét pedig láthatóan kizárólag ezek a megfontolások vezérlik. Kaczynski érthetően a járvány gazdasági, szociális hatásainak a begyűrűzésétől tart, így még a válság várható elmélyülése előtt akarja áterőltetni a szavazást. Annak ellenére, hogy ezzel gyengül Duda győzelmének legitimációja. A lépés tehát közép- és hosszú távon a PiS-re nézve kockázatos, még ha rövid távon biztos sikerrel is kecsegtet.

Az elnökválasztás favoritja a jelenlegi államfő Andrzej Duda, akinek esélyeit csak növeli a jelenlegi helyzet, hiszen posztjából adódóan jóval több média megjelenéshez jut, mint vetélytársai. Az elnök támogatottsága egy februári közvélemény-kutatás alapján 43 százalék volt. Azóta változott a helyzet, a rendkívüli helyzet neki kedvez, így a hivatalban lévő államfő akár az első fordulóban is győzhet. Különösen úgy, ha az ellenzék bojkottálja a választást.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.