„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Levélben szavaznak a lengyelek

2020. ápr. 09.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A lengyelek többsége halasztaná a május 10-én esedékes elnökválasztást, és elveti a levélben történő szavazás általános alkalmazásának ötletét, Kaczynskiék azonban az elképzelést áterőltették a Szejmen.

Az elnökválasztás favoritja a jelenlegi államfő Andrzej Duda, akinek esélyeit csak növeli a jelenlegi helyzet, hiszen posztjából adódóan jóval több média megjelenéshez jut, mint vetélytársai #moszkvater

Az elnökválasztás favoritja a jelenlegi államfő Andrzej Duda, akinek esélyeit csak növeli a jelenlegi helyzet, hiszen posztjából adódóan jóval több média megjelenéshez jut, mint vetélytársai
Forrás:Andrzej Duda Facebook oldala

Megszavazta a Szejm a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) előterjesztését a levélben történő szavazás általános alkalmazásáról. A Jaroslaw Kaczynski vezette nemzeti konzervatív párt kitart amellett, hogy a koronavírus-járvány ellenére is a tervezett időpontban, május 10-én tartsák meg a lengyel elnökválasztást, az egészség védelmében pedig a levélben történő szavazás általános alkalmazását javasolta. Az elképzelés a kormányzó pártszövetségen belül is egyre komolyabb vitákat kavart. Emiatt még a szavazás előtt, hétfőn lemondott Jaroslaw Gowin kormányfő-helyettes, tudomány- és felsőoktatásügyi miniszter. Az általa vezetett párt, az Egyetértés (Porozumienie) továbbra is tagja marad a kormánykoalíciónak. Mint az elemzők fogalmaztak, ezt az érdekházasságot, így a koalíció fennmaradását nem fenyegeti veszély.

„Végül, ha szorosan is (230 szavazat 226 ellenében két tartózkodás mellett) a kormányzó erő áterőltette a törvénytervezetet, amely a járvány helyzet kritikussá válása esetén lehetőséget ad a szejm elnökének a halasztásra”

Ez utóbbi cikkely megfigyelők szerint elővigyázatosságból került a törvénybe. A PiS ugyanis számolt a szenátus időhúzásával, a szejm elnöke viszont így május 17-re teheti át az időpontot. Azért a későbbiekre nézve figyelmeztető, hogy ezt megelőzően a javaslatot első formájában a szejm napirendre sem vette. Akkor 228-an szavaztak amellett, és ellene is, hogy a parlament napirendre vegye a tervezetet. Igennel a PiS frakció többsége szavazott, hárman azonban ellene foglaltak állást, szintén hárman, köztük Gowin pedig tartózkodtak. Az ellenzék akkor a választások elhalasztásáért folyó háború első megnyert csatájaként értékelte a voksolást, de nem sokáig örülhetett, hiszen az ellentámadást már el is vesztette.

„Az ellenzék, amely úgy véli, hogy ilyen körülmények között őrültség választást rendezni, nem lehet emberi életeket kockáztatni, és az energiákat a járvány elleni küzdelemre kell összpontosítani, most a szenátusban vághat vissza”

Erre utal, hogy az ellenzéki többségű felsőház marsallja Tomasz Gródzki már jelezte, hogy ki fogják használni a törvénytervezet megvizsgálására ilyenkor rendelkezésre álló 30 napot, és elvégzik mindazokat a konzultációkat, amelyekre az alsóháznak úgymond nem volt ideje. Ez azt jelenti, hogy a szenátus május 6-ig húzhatja az időt, és akkor valószínűleg elutasítja a tervezetet. Az így visszakerül a szejm elé, s ha ott ismét megszavazzák, akkor az elnök aláírhatja. Az elnökválasztásra így nagy eséllyel május 17. előtt nem kerülhet sor.

„Ellenzi a távszavazás ötletét a lengyelek többsége (57,4 százalék) is”

Józan ésszel érthetetlen, hogy miért erőlteti ilyen helyzetben is a  választásokat Jaroslaw Kaczynski. Hatalomtechnikai szempontból ugyanakkor nagyon is érthető mindez, a PiS elnökét pedig láthatóan kizárólag ezek a megfontolások vezérlik. Kaczynski érthetően a járvány gazdasági, szociális hatásainak a begyűrűzésétől tart, így még a válság várható elmélyülése előtt akarja áterőltetni a szavazást. Annak ellenére, hogy ezzel gyengül Duda győzelmének legitimációja. A lépés tehát közép- és hosszú távon a PiS-re nézve kockázatos, még ha rövid távon biztos sikerrel is kecsegtet.

Az elnökválasztás favoritja a jelenlegi államfő Andrzej Duda, akinek esélyeit csak növeli a jelenlegi helyzet, hiszen posztjából adódóan jóval több média megjelenéshez jut, mint vetélytársai. Az elnök támogatottsága egy februári közvélemény-kutatás alapján 43 százalék volt. Azóta változott a helyzet, a rendkívüli helyzet neki kedvez, így a hivatalban lévő államfő akár az első fordulóban is győzhet. Különösen úgy, ha az ellenzék bojkottálja a választást.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Ostrom alatt a lengyel jogállamiság

    2026. nov. 1.
    Alkotmányos válság Lengyelországban. Felfüggesztették az Alkotmánybíróság vezetőit, rendőrök jelentek meg az intézményben, az államfő pedig ...

    Az arabok és az oroszajkúak helye Izraelben

    2026. okt. 30.
    Az arab pártok bevonása a kormánykoalícióba hozzájárulhat Izrael és az arab államok közötti kapcsolatok javulásához. A másik nagy népcsoport...

    „Vučić elfoglalta a médiateret”

    2026. okt. 31.
    „Aleksandar Vučić már régóta több széken ül egyszerre. A saját választóinak azt mondja, hogy oroszbarát, mert olcsó orosz gázt szeretne. Az ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater