//Letartóztatták a Monaco orosz tulajdonosát
Dmitrij Ribolovljev #moszkvater

Letartóztatták a Monaco orosz tulajdonosát

MEGOSZTÁS

Korrupcióval és befolyással visszaéléssel vádolják a zűrös életű Dmitrij Ribolovljevet

Dmitrij Ribolovljev #moszkvater
Dmitrij Ribolovljev
Fotó:EUROPRESS/VALERY HACHE/AFP

Nem elég, hogy a Monaco idén finoman sem hozza az eredményeket, néhány órával a Bruges elleni, egyébként csúfos vereséggel végződött Bajnokok Ligája mérkőzés előtt letartóztatták a csapat orosz többségi tulajdonosát Dmitrij Ribolovljevet. A Forbes listáján 18. leggazdagabb oroszt korrupcióval és befolyással visszaéléssel vádolják. Rendőröket és jogászokat vesztegetett meg második hazájában.   Sajtóértesülések szerint az üzletember ezen kívül állítólag megpróbálta eltitkolni, hogy a „pénzügyi fair play” szabályait kijátszva marketing szerződéseken keresztül fektet be a klubba. A Le Monde úgy tudja, hogy a házkutatás során a milliárdoshoz kapcsolódó hálózatot igazoló sms-ek százait találták meg. Ribolovljev jogászai ugyanakkor vitatják az információk megszerzésének – állítólag az ügyvédje mobil telefonjának a felhasználásával történt – törvényességét.

„Az oligarcha körül ez már nem az első botrány”

A Monacóban terjedő pletykák szerint eleve nem csupán az adókerülés vitte a hercegségbe. A feltételezések szerint olyan útlevelet akart szerezni, amellyel számításai szerint egyrészt megvédi őt a nemzetközi adórendőrségtől, másrészt ahová már nem ér el Putyin hosszú keze. Az akkor éppen nagy bajban lévő AS Monaco megmentésével is csak az utat egyengette az állampolgársághoz.

Dmitrij Ribolovljev orvos dinasztia gyerekeként született Permben, s a szülők elképzelése szerint továbbvitte volna a családi hagyományokat. Ennek megfelelően vörös diplomával végezte el a permi orvosi egyetemet, s egy kórházban kezdett el dolgozni, a gyakorlati idejében ápolóként. Még a diákévek alatt megnősült, évfolyamtársát, Jelena Csuprakovát vette el feleségül. Apja a városban ismert, jó kapcsolatokkal rendelkező fizioterapeuta volt, a házaspárt azonban nem lelkesítették az egészségügyben lévő alacsony fizetések, s a peresztrojka beköszöntével az üzleti szféra felé kezdtek el kacsingatni. Így ápolóként az akkor népszerű mágneses terápiát kezdte el ajánlgatni a permi elitnek. Gyorsan tekintélyes kliensi kört alakított ki, s a betegek nem pénzzel, hanem cégeik termékeivel fizettek. Ribolovljev az így szerzett árut aztán eladta, így hozva össze azt a bizonyos első milliót.

Az üzleti szférára váltó Ribolovljev 1990-ben az elsők között engedélyt a pénzügyminisztériumtól arra, hogy értékpapírokkal kereskedjen. Négy év múlva megalapította a saját bankját és néhány befektetési céget. Ezek segítségével nagy mennyiségben vásárolta fel privatizációt segítendő kibocsátott vaucsereket. Permi ismerősein keresztül mindent tudott a helyi cégek állapotáról, s elkezdte felvásárolni a legnagyobb haszonnal kecsegtetők részvényeit. Köztük volt az ország legnagyobb kálium alapú műtrágyát gyártó és exportáló vállalata, az Uralkalij. Előbb az igazgatótanács tagja, majd később az egész cég vezetője lett. Egészen 2010-ig, amikor eladta a részvénycsomagját Szulejman Kerimovnak, akitől megkapta a Vojentorg Moszkva központjában lévő épületét.

„Ribolovljev körül Oroszországban egyre gyorsabban fogyott a levegő”

Még 1996-ban letartóztatták, a Nyeftyehimik igazgatója Jevgenyij Pantyelejmonov meggyilkolásának ügyében felbújtóként vádolták. A Nyeftyehimikben Ribolovljevnek 40 százalékos tulajdona volt, mikor a cég többségi tulajdonosát 1995-ben egy bérgyilkos agyonlőtte. A gyanú azért terelődött azonnal rá, mert állítólag attól tartott, hogy társa ki akarja szorítani a vállalatból. Bár a gyilkosságot egy állítólag Ribolovljev által engedély nélkül vásárolt fegyverrel követték el, végül az üzletembert 1998-ban felmentették. A vád egyetlen szemtanúja ugyanis visszavonta vallomását. Hogy ki ölte és ölette meg Pantyelejmonovot, azóta sem derült ki.

Később azzal vádolták meg a milliárdost, hogy cége durván szennyezi a környezetet. Az Uralkalij gyakorlatilag minden tisztítás nélkül öntötte bele a szennyvizet a Káma folyóba. Egyes káros anyagokból az egészségügyi határérték közel kétszeresét mérték. Ribolovljev azonban ezt a botrányt is megúszta, ahogyan azt is, amely akkor robbant ki, amikor a tulajdonában lévő bányák tárnái 2006-ban beszakadtak, és ezrek vesztették el otthonaikat. Két évvel később ismét előszedték az ügyet, és akkor már az Uralkalit is felelőssé tették, ám Ribolovljev csak a töredékét fizette ki a megítélt kártérítéseknek.

A Kremllel is rosszul alakult a kapcsolata. A hatalom kérése ellenére nem fektetett be a permi terület útépítési projektjeibe. A Vojentorgot 2014-ben eladta, s áttette az üzleti tevékenységét Oroszországon kívülre. A család ekkor már 1995-től Svájcban élt, s 2011-ben költöztek át Monacóba, ahol lánya nevére 200 millió dollárt fektetett be a hercegség ismert futball csapatába, a Monacóba.

A Forbes leggazdagabb oroszokat rangsoroló listáján Ribolovljev 6,8 milliárd dolláros vagyonával a 18. Pénzét a futballon kívül előszeretettel költi festményekre. Gyűjteményébe, amelyben Manet-től Gogán, Modiglianin és Klimten át Picassóig világhírű festők alkotásai sorakoznak, kétmilliárd dollárt fektetett be. S a képek „fialnak” is. Legutóbb például jó egy éve 450 millió dollárért adott túl Ribolovljev egy árverésen Leonardo da Vinci Salvator Mundi című munkáján, és így a 2013-ban 127 millió dollárért megvett képen 270 milliót keresett.

Szenvedélye azonban most újabb botrányba kavarta. Immár állóháborút folytat Yves Bouvier svájci műkereskedő ellen. Ahol Bouvier megfordul, ott Ribolovljev azonnal pert indít ellene. Oly megszállottan, hogy az orosz üzletembert a közelmúltban nemkívánatos személynek minősítették választott új hazájában. Kiderült ugyanis, hogy kenőpénzzel próbálta meg rávenni a hercegség rendőrségét és bíróságát, hogy a Bouvier-ügyben számára kedvező döntést hozzon. A rendőröket és bírókat egyebek mellett rendszeresen meghívták az AS Monaco meccseire.

„Öt évvel ezelőtt botrányos válásával került be a bulvár- és a sportlapokba”

A férje és barátai által a családi jachton fiatal lányok társaságában szervezett rendszeres partikba beleunt feleség beadta a válópert, és egy genfi bíróság 4,8 milliárd dollárt ítélt meg a számára. Végül Ribolovljev alig több mint félmilliárd dollárt fizetett. A tavaly kiszivárogtatott, a milliárdosok és politikusok vagyoneltüntetési szokásait bemutató Panama-iratokban ezt az esetet a válás előtti vagyonelrejtés iskolapéldájának minősítették. A válás körüli csetepatéban Jelena is kiteregette, hogyan rejtette vagyonát előle és az adóhatóságok elől férje különféle offshore vállalkozásokba. Így aztán vagyona nagy részének az elvesztését ugyan Ribolovljev megúszta, ám a reputációját tovább rombolta az ügy.

Másik szenvedélye az ingatlanok. Hawaii-on Will Smith hollywoodi sztár házát vásárolta meg, Görögországban pedig két szigetet. Kerüli a nyilvánosságot, s előszeretettel jótékonykodik. Még a 2000-es évek első felében az Uralkalij segítségével újították fel a Szentpétervár melletti park és műemlékegyüttest, az Oranienbaumot. De finanszírozta több templom rendbetételét és az ismert tévés Leonyid Parfjonov két filmjét is.

Ribolovljev zűrös ügyeit ismerve, alighanem nem a mostani az utolsó botrány körülötte. S nem lennénk meglepve azon sem, ha ezt is megúszná, akárcsak a többit. Most is hazautazhatott Moszkvába, miután vagy 600 kérdést feltettek neki, s az információk szerint lényegében egyikre sem válaszolt. Képviselője azt sem tudta megmondani, hogy egyáltalán visszatér-e Monacóba.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.