„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Ez a képernyőkép a 2026. június 29-én rögzített és az ukrán főügyészség által 2026. július 17-én nyilvánosságra hozott biztonsági kamerák felvételéből származik. A felvételen egy személy sétál el egy luxuslakás-komplexum mellett, miközben egy csomagba rejtett bombatámadás történik Monacóban, amelyben megsebesült az ukrán születésű Vadim Jermolajev üzletember, partnere és tinédzser fia. A 2026. július 17-én közzétett felvételen egy személy látható, aki egy táskát hagy egy luxuslakás-komplexum bejáratánál, mielőtt egy férfi, egy nő és egy tinédzser közeledik felé közvetlenül a robbanás előtt
Fotó:EUROPRESS/Ukraine’s Prosecutor General’s Office/AFP
Monaco eddig a gazdagok csendes szigetének számított a magából egyre inkább kiforduló Európában. Elkerülték a leszámolások és a politikai merényletek. Monaco tabu volt az olyan terrorszervezetek számára, mint a Vörös Brigádok vagy a Baader-Meinhof csoport, de a hercegséget elkerülték az iszlám terroristák vagy éppen Moszad is. Ukrajna azonban egy oligarcha felrobbantásával megtörte ezt a tabut. Ez volt ugyanis az első ilyen típusú merénylet volt Monaco történetében. A francia nyomozók által legvalószínűbbnek tartott szál az SZBU-hoz, vagyis az ukrán titkosszolgálathoz vezet.
„Ki és mire akart figyelmeztetni egy 200 millió dolláros vagyonú ukrán oligarchát egy robbanó csomaggal a biztonságos Monacóban?”
Június utolsó napjaiban egy csendes nyári estén hazafelé tartott belvárosi lakásába az orosz-ukrán háború kezdete óta Monacóban élő Vadim Jermolajev és családja. A ház környékén a robbantás előtti napokban a merénylő többször is terepszemlét tartott egy Németországban bérelt autóval, és a térfigyelő kamerák azonosították, hogy egy fekete halász kalapot viselő férfi – mint később kiderült, férfi ruhába öltözött nő -, el-elidőzött a téren, és csak a megfelelő pillanatra várt. A közeledőket meglátva egy csavarokkal és fémsörétekkel töltött házi készítésű bombát rejtő hátizsákot tett le a ház elé, majd visszaült a „megfigyelő állásba”. Amint a család a csomag közelébe ért, néhány méter távolságból felrobbantotta a szerkezetet. A robbanásban súlyosan megsérült Jermolajev és élettársa – amputálni kellett mindkét lábát -, míg a 13 éves fia könnyebb sérülésekkel úszta meg a merényletet. A kiszivárgott információk alapján az oligarcha már nincs életveszélyben. A nőt mesterséges kómában tartják az orvosok, állítólag elveszítette a látását, és az is kétséges, hogy túléli-e a merényletet.
„De ki is Vadim Jermolajev?”
A dnyiprói ingatlanfejlesztőnek sok ellensége volt. Mint az AFP-nek egy névtelen forrás fogalmazott, az emberek az ukrán iparvárosban, ahol a vagyonát szerezte sorba álltak, hogy lelőhessék” az oligarchát. A francia hatóságok így vizsgálják a dnyiprói illegális telefonos csaló központok szerepét a merényletben. Jermolajev annak az Alef cégcsoportnak a tulajdonosa, amelyik az átveréses call centerek hálózatának egyik fő haszonélvezője. De korábban résztulajdonosa volt az észt Versobanknak is, amelytől pénzmosás miatt vonták meg az engedélyt. A RYBAR szerint a fiát, Artur Jermolajevet 2025 végén az Interpol fogta el Cipruson, majd Észtországba szállították, ahol elítélték egy nemzetközi csaló call center hálózat irányításáért, amely 2017 óta működött, és tízmillió eurós kárt okozott európai uniós állampolgároknak. A fiú végül vádalku keretében, nyolcmillió eurós óvadék fejében szabadult. Felmerül tehát, hogy Jermolajev túl sokat tudott arról, hogyan épült fel az ukrajnai telefonos átverések, a csaló call centerek világa, és kik adtak hozzá fedezetet Kijevben, ezért vált veszélyes tanúvá.
Ezt a verziót feszegeti a RYBAR okfejtése is, mikor arra is emlékeztet, hogy az ukrán telefonos csalóközpontok nem csak Ukrajnában, hanem az EU-ban és Amerikában is működnek. Az orosz katonai elemzőcsoport szerint a lényeg az, hogy
„Jermolajev nemcsak konfliktusban állt Zelenszkijjel, hanem kész lett volna az EU-s nyomozóknak beszélni a csalási hálózat felépítéséről és arról, milyen mértékben érintett benne a kijevi hatalom, ezért a merénylet és a nyomok sietős eltüntetése több mint egyszerű üzleti leszámolás”
Egyáltalán nem hagyható tehát figyelmen kívül, hogy Jermolajev nemcsak régóta eltávolodott Ukrajnától, de szembe is került Volodimir Zelenszkijjel. Állampolgárságát még 2019-ben ciprusi útlevélre cserélte, 2023 decemberétől pedig már személyi szankciókkal is sújtotta Kijev, mert a háború ellenére alkohollal kereskedett a Krímben. A merényletkísérlet az egykori ukrán képviselő, Oleg Carjov szerint is összefüggésben állhat azzal, hogy korrupciós vádakat készült megfogalmazni Zelenszkij ellen az EU egyik bizottságában. Ráadásul a politikus szerint Jermolajev állítólag jelentős támogatást nyújtott Valerij Zaluzsnijnak is. Arról már nem is beszélve, hogy a látványos, megfélemlítésre alkalmas robbantás ráadásul éppen azt üzente a többi engedetlen üzletembernek, hogy velük is ez történhet. Nem véletlen, hogy a francia nyomozók szerint a legvalószínűbb változat, hogy az ukrán titkosszolgálat, az SZBU tervezett akciójáról van szó. Maga Jermolajev az ukrán katonai hírszerzést (HUR) tette felelőssé a történtekért. Közvetetten ezt a verziót erősíti az is, hogy míg Európában a sajtó a vezető hírek között volt számolt be az esetről, addig Ukrajnában látványosan kevés helyen írtak róla.
„De térjünk vissza a Monacóban történtekhez”
A merénylő azonnal Franciaországba menekült, és a hatóságok gyorsan kiderítették, hogy a Frankfurtban élő 39 éves Anasztaszija Berezovszkáról van szó, akit aztán egy hét múlva Kijev mellett holtan találtak. A nyomok Frankfurtba, a lakhelyéhez vezettek, ahol a német rendőrség gyorsan házkutatást tartott, de a nőt már nem találták ott. A Luganszk környékéről származó nő az ukrajnai konfliktus elől menekülve 2022. márciusa óta élt Németországban, volt vadászati tapasztalata, de a német hatóságok látókörébe korábban soha nem került. A monacói hatóságok kezdettől egyértelművé tették, hogy a nő nem egyedül cselekedett.
A francia Le Figaro részletesen rekonstruálta a merénylő útját. A magát férfinak álcázó Berezovszka a merénylet után gyalog sétált át a francia oldalra, majd az autópályán Olaszország felé menekült. A Spanyolországban élő ukrán újságíró, a hatalom által üldözött Anatolij Sarij úgy tudja, a merénylőt diplomáciai védettséget élvező autóval, Olaszországon és Románián vagy Magyarországon keresztül menekítették Ukrajnába. Az SZBU közlése szerint Berezovszka július elsején tért vissza Ukrajnába, és ott vette fel a kapcsolatot a két férfival, akik korábban pénzt utaltak neki bankszámlákra és kripto tárcákra. A Szhemi nevű ukrán oknyomozó portál értesülései szerint a gyilkosság egyik gyanúsítottja a zsitomiri származású, 33 éves Vlagyiszlav Reut. A jogi végzettséggel rendelkező férfi 2022-től valószínűleg az Ukrán Fegyveres Erők Különleges Műveleti Erőinek egyik kiképző központjában teljesített szolgálatot. Az Ukrán Katonai Hírszerzés (HUR) hivatalosan egyelőre nem erősítette meg munkatársa érintettségét az ügyben. Bűntársa a kiszivárgott információk alapján egy 49 éves, umani születésű volt rendőr lehet, aki 2020-ig dolgozott a bűnügyi osztályon és a belső elhárításnál a kijevi régióban. A hírszerzés munkatársa a nyomozók előtt beismerte a gyilkosságot, de azt állítja, egyedül, a felettesei tudta nélkül cselekedett. A volt rendőr házában ráadásul a hatóságok egy föld alatti helyiséget találtak, amely az SZBU szerint kínzókamrának nézett ki.
„Míg az ukrán hatóságok hivatalos verziója szerint a titkosügynök önállóan, a vezetés tudta nélkül járt el, addig az előbb említett tényfeltáró újságíró például azt állítja, információi szerint az egész merényletet az ukrán katonai hírszerzés hajtotta végre, tehát nem az SZBU, hanem a HUR, mégpedig a legfelsőbb ukrán vezetés utasítására”
Az EU-ban politikai menekültként élő Sarij úgy véli, a nő megtalálása sem véletlen. Azt feltételezi, hogy a polgári titkosszolgálat, az SZBU végig párhuzamosan figyelte a katonai HUR 150- 200 ezer dollárból megvalósított akcióját, majd az adott pillanatban tetten érte a gyilkosokat. E verzió szerint tehát a két rivális szolgálat belharcáról van szó, amelynek tétje a katonai hírszerzés befolyásának megtörése. A RYBAR verziója hasonló irányba mutat. Az telefonos csalások hálózatára emlékeztetve az orosz katonai elemző csoport úgy véli, a történtek egy elrontott merénylet nyomainak eltüntetésére hasonlítanak.
„A történet a maga nyerseségével mutat rá arra, hogy mivel jár a hétköznapi biztonságra nézve Európa úgymond ukránosodása”
A milliós nagyságrendben ide menekült ukránok magukkal hozzák a maguk frusztrációját és a belső problémáikat is. Mint azt már a lengyelek megtapasztalták, a háború elől menekülő szerencsétlenekkel együtt megérkezett – persze, itt volt ez már korábban is, csak kevésbé láthatóan – a hatalommal sok tekintetben összeolvadt, néha pedig szembe került ukrán alvilág is. Mint azt mutatja a monacói eset, ez a térfoglalás már messze nem csupán a pénzmosásra korlátozódik. A kriminalizálódás ennél durvább formákban is megjelenik. Réadásul az ukránok már a régi tabukra sincsenek tekintettel.
„Az ilyen, sok esetben az ukrán állam érintettségét is feltételező leszámolások tehát csak szaporodni fognak”
Emlékezzünk csak arra, hogy az Izraelbe menekült Timur Mindicset is megpróbálták már megölni 2025 novemberében. De egyes lapok megszellőztették már azt is, hogy az ukrán katonai hírszerzés rendszeresen rabol el pénzes embereket és kripto kereskedőket, elsősorban az Európai Unió területén, majd durva módszerekkel – ujjak, fülek levágásával, szemek kiszúrásával – kényszeríti ki a hozzátartozóktól a váltságdíjat, jellemzően aranyat, készpénzt és kripto valutát. Európának tehát fel kell készülnie arra, hogy az Ukrajna körüli helyzet nem csak geopolitikai értelemben gyengíti a kontinens biztonságát. Az „ukránosodás” a mindennapi életet is kriminalizálja, és ez azért veszélyes, mert az ukrán alvilág kezébe rengeteg fegyver került, és ez a háború befejeződése után is ott marad. S ez a kihívás sokkal kézzelfoghatóbb és sajnos reálisabb is, mint az oly sokat emlegetett „orosz veszély”.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater