Kezdőlap » x-demokrata » Kína szemet vetett az ukrán hadiiparra
A Motor Szics a világ egyik legnagyobb hajtóműfejlesztő és -gyártó vállalata #moszkvater

Kína szemet vetett az ukrán hadiiparra

Két kínai vállalat megszerezte a repülőgép- és helikopter hajtóműveket gyártó ukrán Motor Szics részvényeinek több mint 50 százalékát, ám Washington megakadályozná az üzletet.

A Motor Szics a világ egyik legnagyobb hajtóműfejlesztő és -gyártó vállalata #moszkvater
A Motor Szics a világ egyik legnagyobb hajtóműfejlesztő és -gyártó vállalata
Fotó:Wikipédia

Kínai kézbe kerülhet az ukrán repülőgép gyártás gyöngyszeme. A Motor Szics a világ egyik legnagyobb hajtóműfejlesztő és -gyártó vállalata, amelyet 2014 óta keményen sújt az orosz piac elvesztése. Ezért a cég külföldi tőke bevonásával igyekszik talpon maradni. Így jött a képbe a két kínai cég, a Skyrizon Aircraft és a Xinwei Group, amely megszerezte a részvények több mint felét. Az ügyletet most az ukrán monopólium ellenes felügyelet vizsgálja.

„Washington rá próbál nyomást gyakorolni, hiszen ez az üzlet szerinte az ukrán nemzetbiztonság és a NATO szempontjából több mint kockázatos”

Éppen ezért a napokban Kijevbe utazik John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Az amerikaiak akkor aktivizálták magukat e kérdésben, miután a nyár elején kiderült, hogy külföldi kézbe kerülhet a Motor Szics részvényeinek 50, illetve még 25 százaléka.

Az Egyesült Államok teljes joggal attól tart, hogy a Motor Szics megszerzése tovább erősíti Kína versenyképességét a fegyverkezési versenyben. Ezzel ugyanis hatalmas technológiai ugrást hajthat végre, és idővel akár piacvezető is lehet a helikopterek gyártásában.

„Kína repülőgép ipara éppen a sugárhajtóművek területén küzd nagyon komoly kihívásokkal, számukra tehát a know-how miatt egyértelműen aranybánya lenne az ukrán cég lenyelése”

Piaci szempontból Kína mellett Oroszországnak, esetleg Indiának állna érdekében a Motor Szics megvásárlása. Moszkva azonban érthető módon szóba sem jöhet, míg Új-Delhi ebben az irányban nem aktivizálta magát. A nyugati cégeknek nem érdeke egy rivális hajtómű gyártó megmentése, az viszont már igen, hogy az ne kerüljön a versenytársak kezébe.

A szakértők biztosra veszik, hogy

„a kínai cégek nem hagynák a gyártást ukrán területen. Nekik nincs szükségük az ukrán munkaerőre, sokkal inkább a technológiára van szüksége”

A Motor Szics részvényeinek 56 százalékát egyébként már 2018 tavaszán zárolta a bíróság, miután annak elnökét és főkonstruktőrét a cég tudatos lepusztításával vádolták meg. A nyomozás kiderítette, hogy vállalat vezetője eladta a részvényeket a kínai Beijing Skyrizon Aviation Industry cégnek. A vállalat vezetése azzal védekezett, hogy a Motor Szics magántulajdonban lévő részvénytársaság. A főügyész akkor arról beszélt, hogy

„az üggyel a nemzetbiztonsági szolgálat foglalkozik, mivel a részvényeket már korábban törvényellenesen off shore cégekbe mentették ki”

A védelmi iparban lévő vállalatoknak ugyanakkor nyilvánossá kell tenniük tulajdonosi körüket. Ezt megelőzően, még 2017 nyarán a cég érintett vezetőinél házkutatást is tartottak, amelynek során mintegy 500 ezer dollárt és antik tárgyakat foglaltak le.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.