Kiléphet Brazília a BRICS-ből

2026. okt. 07.

#moszkvater

MEGOSZTÁS

A The Hill amerikai magazin szerint amerikai szenátorok levelet írtak Marco Rubio külügyminiszternek, amelyben kifejezik aggodalmukat, hogy a Trump kormányzat diplomáciai, gazdasági, és politikai nyomást fog gyakorolni Brazíliára az elnökválasztás során. A 13 jelölttel indult október 4-én sorra került választáson Flavio Bolsonaro szenátor 47, míg a hatalomban lévő elnök Luiz Innacio Lula da Silva 45 százalékot szerzett, így egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint 50 százalékát. Ennek eleve kicsi volt az esélye, így a két legmagasabb támogatottsággal rendelkező jelölt, a hatalomban lévő elnök Luiz Innacio Lula da Silva, és Flavio Bolsonaro szenátor október 25-én egy második fordulóban mérkőzik meg újra. Utóbbi nem meglepő módon a korábbi elnök, az amerikai támogatású Jair Bolsonaro fia. Nem mellesleg édesapja, a volt brazil elnök 27 éves börtönbüntetést kapott az elvesztett választás utáni puccs szervezéséért.

Somkuti Bálint írása a #moszkvater.com számára

Flavio Bolsonaro, Brazília jobboldali szenátora és a Liberális Párt (PL) elnökjelöltje mosolyog a 2026. október 4-i brazíliai elnökválasztás részeredményeit követően. Flavio Bolsonaro brazil szenátor, a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro korábbi vezető fia, Luiz Inácio Lula da Silva elnök előtt végzett a 2026. október 4-i választáson, amelynek második fordulójára három hét múlva kerül sor
Fotó:EUROPRESS/Sergio LIMA/AFP

Talán nem túlzás azt mondani, hogy nemcsak Brazília számára óriási a választás tétje, ugyanis Trump személyesen találkozott 2026 májusában Flavio Bolsonaróval, ami azért lássuk be, nem szokásos. Amerikai elnökök nem szoktak csak úgy hivatalos programon kívül találkozni egy brazil szenátorral. Mielőtt belemennék az esélylatolgatásba és a választásokat körülvevő helyzetbe, egy dolgot érdemes leszögezni. Latin-Amerikában a politikai oldalak teljesen másképp néznek ki, mint amit mi itt Európában megszoktunk. Itt sajnos természetes, hogy a baloldali internacionalista, sőt sokszor nyíltan nemzet(állam)ellenes.

„Ezzel szemben Latin-Amerikában a jobboldal az, amelyik háttérbe szorítja a nemzeti érdekeket a külföldi – mondjuk ki -, az amerikai érdekekkel szemben”

Nem meglepő módon ezért a régióban leginkább akkor kerülnek jobboldali kormányok hatalomra, ha az őket megelőző baloldali kormányok súlyos gazdasági hibákat követnek el, és – tegyük hozzá – ez elég gyakran megtörténik. Elég csak Venezuelára gondolni. Nemcsak az amerikai befolyás az, amely megkülönbözteti a latin-amerikai politikai paletta két oldalát, hanem gazdasági hozzáállásuk is. A neoliberális, Magyarországon leginkább Bokros csomagként hírhedtté vált gazdaságpolitika minimálisra igyekszik csökkenteni az állam szerepét, a piac szabályozását a „láthatatlan kéztől” várja, és egyáltalán nincs ellenére a nemzetközi nagyvállalatok kezében kialakuló mono-, duo-, vagy oligopólium sem. Azaz az egy, kettő vagy maroknyi külföldi szereplő által irányított létfontosságú gazdasági szektor(ok).

„Eközben a latin-amerikai baloldal a nemzeti érdekeket, és a klasszikus baloldali eszményt helyezi a középpontba. Ez azután az erősen katolikus földrészen számos konfliktushoz szokott vezetni. Talán nem véletlen, hogy Brazíliában egy jelentős életszínvonal növekedés után következett be Jair Bolsonaro választási győzelme 2019-ben”

A két legesélyesebb jelölt 2026-ban fej-fej mellett áll, bár az előrejelzések többsége a hatalomban lévő Lula da Silva hibahatáron belüli vezetését mutatják. A Donroe-elv, azaz a nyugati féltekére vonatkozó amerikai hegemónia meghirdetése miatt a választásoknak egyértelműen nagy a jelentősége a külpolitikában is, ráadásul az elnökválasztás mellett brazil alsó- és felsőházi, valamint kormányzói választások is lesznek.

Talán nem véletlen, hogy a nagy vámháború részeként Trump elnök 2025 júliusában, a szövetségese Jair Bolsonaro elleni per miatt összesen 50 százalék vámot vetett ki a Brazíliából érkező termékekre. Ez komoly nyomásgyakorlási eszköz Donald Trump kezében, ráadásul úgy néz ki, hogy a brazil választók is négy év újabb Lula kormányzás után kismértékben, de egyértelműen jobbra tolódnak, erre utalnak az országgyűlési és kormányzói választások előrejelzései is.

Nagy kérdés, hogy a második fordulóban a kiesett jelöltek támogatói kire szavaznak majd. Az erre vonatkozó előrejelzések egy az egyben fej-fej melletti versenyt mutatnak egy-két esetben ugyanakkora támogatást, máshol fél százalékos eltérést mutatva a jelöltek között. De mit is jelentene ez a gyakorlatban?

„Flavio Bolsonaro <pragmatikusabb> viszonyt ígért Kínával és többször is utalt arra, hogy alkalomadtán Brazília kiléphet a BRICS-ből”

Egy jobboldali fordulat a kétszázmilliós országban egyáltalán nem lenne meglepő, több latin-amerikai országban is egészen minimális különbséggel nyert az amerikaiak által támogatott jelölt. Ez komoly társadalmi polarizációt, azaz megosztottságot jelentene, ahol a döntő a politikai stabilitás területén a gazdaság teljesítménye lesz. Mint a világon mindenhol, az alapvetően nem túl gazdag dél-amerikai országban is az embereket elsősorban a megélhetés költségei és a mindennapi életük stabilitása, illetve biztonsága érdekli, nem pedig a hosszú távú geopolitikai folyamatok.

„Ha Bolsonaro veszít, az amerikai nyomás miatt valószínűleg akkor sem folytatódhat Brazília korábbi politikája”

Bár kérdés, hogy egy ekkora méretű országgal az Egyesült Államok mit tudna kezdeni, de ne felejtsük el, hogy különösen egy kismértékű Bolsonaro vereség esetén megismétlődhetnek a 2023-as események, amelyek miatt a volt elnök 27 év börtönbüntetést kapott. Igaz ez a forgatókönyv Silva esetében is elképzelhető, aki egyébként szintén megjárta a börtönt egy Jair Bolsonaróhoz hasonlóan vitatott ügyben. Pénzmosás és korrupció miatt másfél évet töltött a rácsok mögött, mielőtt egy legfelsőbb bírósági határozat eltörölte a tüntetését. Szó szerint sorsdöntő választás előtt áll tehát Brazília, azonban bármelyik jelölt is kerül az elnöki székbe, több tényező miatt nem várható tartós nyugalom a kontinens méretű országban.