Somkuti Bálint írása a #moszkvater.com számára

„Most, hogy a hírek szerint az Egyesült Államok fegyveres erői befejezték a felkészülést egy Irán elleni támadásra, újból fölmerül a kérdés, mit tud, mit akar tenni a formálódó másik pólus, nevezzük „<lobális Délnek>, BRICS-nek vagy SCO-nak”
Fotó:EUROPRESS/ATTA KENARE/AFP
Az amerikai villámakció Venezuelában mérete és kiterjedése miatt ugyan felvet kérdéseket, de a sokak által búcsúztatott korszak jellegzetességeit hordozza magában. Ifjabb George Bush valószínűleg több tízezer amerikai katonával szállt volna a partra Venezuelában, hogy a Trump által megjelölt célokat elérje. De jelenleg úgy néz ki, hogy egy high-tech rajtaütés, kiegészítve némi kenőpénzzel elég ahhoz, hogy a latin-amerikai államokat a helyükre tegye. Talán a 200 milliós Brazília kivételével. Talán.
„Most, hogy a hírek szerint az Egyesült Államok fegyveres erői befejezték a felkészülést egy Irán elleni támadásra, újból fölmerül a kérdés, mit tud, mit akar tenni a formálódó másik pólus, nevezzük „<lobális Délnek>, BRICS-nek vagy SCO-nak”
Meg nem erősített hírek szerint Kínából az elmúlt hetekben 20 teherszállító repülőgépnyi katonai felszerelés érkezett Teheránba, illetve Irán többi részére, amely akár változást is hozhat az egyenletben. Szintén meg nem erősített hírek szerint az amerikai beavatkozást a 2025 áprilisi 12 napos háborúban az hozta végül el, hogy az izraeli vezetés az iráni atomprogram leállítására más alternatíva híján atomcsapásokat helyezett kilátásba.
„Akár igazak, akár nem a fenti állítások, jelen helyzetben a régióban felsorakoztatott erőkből kiindulva egy sokkal erősebb amerikai beavatkozás várható. Emiatt az igazi kérdés az az, hogy az iráni megmozdulások elcsendülésével milyen fügefalevelet talál az amerikai kormányzat a beavatkozás indoklására”
Ha nem erőlteti meg magát, ha erre a támadásra sor kerül, ha az jelentős sikerrel jár, illetve ezzel egyidejűleg Irán nem tud sem hathatós, a támadó számára érzékelhető veszteségekkel járó védekezést kifejteni, sem a belengetett rakétacsapások nem járnak sikerrel a régió amerikai bázisai és/vagy Izrael ellen, joggal merül fel a kérdés, hogy mi változott, vagy változott-e egyáltalán.
Ne felejtsük el, Grúzia (Szakartvelo) 2008-ban hasonló lépésre készült, mint amilyenre Ukrajna 2014 után. Nyugati irányváltási kísérletének egy hadgyakorlatot követő orosz katonai beavatkozás a 2008-as egy hetes háború során vetett véget. Ha ebből a szemszögből nézzük, a különbség mindössze Ukrajna mérete és Európához való közelsége.
„Visszatérve Iránra, ha az amerikai és várhatóan izraeli beavatkozás teljesíti a céljait, s ha iráni szempontból a fenti lehetséges válaszok közül egyik sem teljesül, abban az esetben egyértelműen kijelenthetjük, hogy sokan kicsit korán beszéltek az amerikai hegemónia végéről”
Ezt a képet némileg árnyalja a kínai katonai vezetés körében végzett politikai tisztogatás. A hadsereg legmagasabb rendfokozatú tábornokának Csang Jou-hszijának, egyben a Központi Katonai Bizottság alelnökének, valamint Liu Csen-linek, bizottsági tagnak és a hadsereg vezérkari főnökének eltávolítása. Velük a Hszi Csin-ping elnök által 2022-ben kinevezett hat tábornok utolsó tagjait is leváltották és megvádolták. Ez utóbbi fellépés akár egy közelgő Tajvan elleni támadás előszele is lehet.
„A hangos nyilatkozat háborúk ellenére tehát úgy gondolom, hogy a formálódó alternatív hatalmi pólus – nevezzük bárhogy – egy iráni-amerikai-izraeli akció sikere esetén lépéskényszerbe kerül”
Inkább előbb, mint utóbb kénytelen lesz megmutatni a világnak, hogy hol van az a pont, ahol ténylegesen tud és akar az amerikai érdekérvényesítéssel szemben fellépni. Akár proxy módon, azaz helyettesítőkön keresztül, akár egy sokkal nagyobb kockázattal járó közvetlen konfrontációban. Ez utóbbi remélhetőleg nem katonai területen lesz értendő, hanem gazdasági, pénzügyi, vagy egyéb világszerte érezhető ügyekben is. Ha azonban nem így tesz, azzal a másik pólus hitelességének jelentős csorbulását kockáztatja, és azt a helyzetet, amelyben alternatíva híján a változásban reménykedő országok, ha fogcsikorgatva is, de beletörődnek abba, hogy nyugaton a helyzet változatlan.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Régenmindenjobbvolt says:
Ez már a rómaiak végnapjait idézi. Nagyjából Caracalla időszakát, amikor már csak csapkod össze-vissza a birodalom, leginkább rablóhadjáratokat folytat, mintsem okos és nagyívű diplomáciát. Pitiáner trükkel beházasodást színlel a pártusokhoz, majd fosztogatni kezd a hadserege.
De leginkább belülről esik szét. Caracalla ediktuma, mely római állampolgárságot ad minden a birodalomban élőnek, mert attól több bevételt és lojalitást remél, szinte tökéletes mása a mai öngyilkos bevándorlási politikának. A belső szétesés miatt az (aktuális) császárnak állandóan hátra kell figyelnie, nem akarja e éppen leszúrni valaki…
Már semmijük sincs, amit adhatnának, vége a Pax Románának.
Amerikának sincs már semmije, a hadseregen kívül. 1950-ben minden második termék a világon amerikai volt, ma nagyjából minden második kínai. A GDP elszámolási trükkök miatt már csak a GDP számban jobb Kínánál, de nézzük meg mit mutat a usdebtclock…
Ha Trump bemegy Iránba, az övéi fogják leszúrni, vagyis a MAGA szavazók. És meddig tudna ott maradni? A kis Afganisztánban 20 évig ugyan ott volt, de mi változott?
Kína nem ért a háborúkhoz, de most már van egy olyan szövetségese, aki igen. Kína ráér.
Ha bemegy az USA Iránba, ha nem, a tendencia világos, sőt azt merem állítani, ha bemegy akkor csak felgyorsítja a saját gyengülését.
(Persze van itt egy irracionális tényező, amit Izraelnek hívnak, de ez másik történet)
A napokban kaptam egy Trump sapkát egyenesen Miamiból.
Hol gyártották? Made in China
Csak remélni tudom, hogy Trump okosabb Caracallánál.
csakafidesz says:
Ilyenkor szoktam mondani, hogy “mégis volt a spájzban..” Mármint egy kész atombomba amit azért csöndesen megcsináltak. Irán, ha nagyon megszoritják be fogja vetni, mert ők fanatikus muszlimok. Mi történik akár egyetlen atom bevetésére? Nos ez az amit elgondolni sem szeretek. Akkor már nem lesz visszaút.