//Kihalnak a jegesmedvék?
Ha elolvad a jég, eltűnnek a jegesmedvék #moszkvater

Kihalnak a jegesmedvék?

MEGOSZTÁS

Mintegy harminc lefogyott, éhes és táplálékot kereső jegesmedve ólálkodik a Csukcsföld nyugati partjainál fekvő Rirkajpij nevű falu határában. A lakott területek közelébe a megváltozott klimatikus viszonyok hajtják őket. Mivel a jegesmedvék táplálék szerzése az úszó jégtáblákhoz kötött, a globális felmelegedést követő olvadás számukra végzetes lehet.

Ha elolvad a jég, eltűnnek a jegesmedvék #moszkvater
Ha elolvad a jég, eltűnnek a jegesmedvék
Fotó:EUROPRESS/AFP/Polar Bears International/BJ Kirschhoffer

A legnagyobb testű szárazföldi ragadozó a jegesmedve. De vajon meddig? Tudósok szerint e faj 19 ismert populációjából a század végére jó, ha egy marad. S mindez a globális felmelegedés miatt. A sarki rókáktól és a baglyoktól eltérően a jegesmedve legfőbb tápláléka, a fóka vízben él.

„A sarki medvék leginkább a jégtáblákról tudják becserkészni őket. A vízben ugyanis nem igazán ügyesek. A sarkvidéki jég olvadása ezért egyre nehezebb helyzetbe hozza a jegesmedvéket. Mind kevesebb zsírtartalékot képesek beépíteni a testükbe a nehezebb időkre. Éhezve, legyengülve pedig az a bocsokról sem tudnak megfelelően gondoskodni”

Ezt a tragédiával fenyegető helyzetet demonstrálja a csukcsföldi Rirkajpij falu határában a Természetvédelmi Világalap (WWF) munkatársai elé immár nem először táruló kép. Egy évvel ezelőtt mintegy hatvan, most úgy harminc lefogyott jegesmedvét vettek észre. A lakott településtől itteni viszonyok között nem messze fekvő félszigeten a jegesmedvék egy része ilyenkor a jégbe fagyott rozmár tetemekkel táplálkoznak, míg a többiek a jégtáblákon úszva indulnak vadászni. Az embereket nem zargatják, már ha van mit enniük. A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezetének helyi koordinátora szerint egyelőre sem az állatok, sem pedig az emberek közül nem sérült meg senki, ám aggasztó, hogy e nem természetes viselkedés egyre gyakoribb. Varvara Szemjonova az okot a globális felmelegedésben látja. A tenger egyre később fagy be, a jegesmedvék így nem tudnak a jégtáblákon kiúszni a tengerre vadászni, így a parton, a lakott települések közelében keresnek élelmet. A helyiek saját biztonságuk érdekében táplálékot raknak ki az erre kijelölt pontokon az állatoknak, és éjjel-nappal őrség figyeli a jegesmedvék mozgását.

„Az orosz természetvédők aggályait kanadai kollégáik is osztják. A tudósok szerint az Arktisz jégfelülete tízévente 9 százalékkal csökken, és az évszázad közepére nyáron már el is tűnik”

S mivel a jegesmedvék táplálék szerzése az úszó jégtáblákhoz kötött, ez számukra végzetes lehet. Ha tehát elolvad a jég, eltűnnek a jegesmedvék is. Hacsak nem alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, mint az Alaszkán lazacra vadászó barna medvék. Mintegy 200 ezer évvel ezelőtt ugyanis a körülmények változásához alkalmazkodva alakultak ki a barna medvékből a jegesmedvék is.

Ezekre a megállapításokra a torontói egyetem kutatói jutottak, akik a hőmérséklet várható alakulásából kiindulva számítógépen modellezték a jegesmedvék jövőjének alakulását. Ebből a csoport vezetője Peter Molnar a BBC-nek azt a következtetést vonta le, hogy a károsanyag kibocsátás jelenlegi trendjeinek folytatódása mellett a jegesmedvék összes populációja kihal. Kivéve egyet, az Arktisz legészakibb pontján, az Erzsébet királynő-szigeteken élőt.

„A kutatók azzal számoltak, hogy a globális átlag hőmérséklet 2100-ra 4 Celsius fokkal növekedik. De mint megjegyzik, már 2 Celsius fokos emelkedés esetén is kevés esélye van a túlélésre a jelenleg élő nagyjából 26 ezer jegesmedve többségének”

A tudósok következtetéseit megerősítette az a történelmi tapasztalat, hogy hasonló körülmények között hogyan tűntek el a jegesmedvék populációi az 1980-1990-es években a Hudson-öbölben.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.