„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Ha elolvad a jég, eltűnnek a jegesmedvék
Fotó:EUROPRESS/AFP/Polar Bears International/BJ Kirschhoffer
A legnagyobb testű szárazföldi ragadozó a jegesmedve. De vajon meddig? Tudósok szerint e faj 19 ismert populációjából a század végére jó, ha egy marad. S mindez a globális felmelegedés miatt. A sarki rókáktól és a baglyoktól eltérően a jegesmedve legfőbb tápláléka, a fóka vízben él.
„A sarki medvék leginkább a jégtáblákról tudják becserkészni őket. A vízben ugyanis nem igazán ügyesek. A sarkvidéki jég olvadása ezért egyre nehezebb helyzetbe hozza a jegesmedvéket. Mind kevesebb zsírtartalékot képesek beépíteni a testükbe a nehezebb időkre. Éhezve, legyengülve pedig az a bocsokról sem tudnak megfelelően gondoskodni”
Ezt a tragédiával fenyegető helyzetet demonstrálja a csukcsföldi Rirkajpij falu határában a Természetvédelmi Világalap (WWF) munkatársai elé immár nem először táruló kép. Egy évvel ezelőtt mintegy hatvan, most úgy harminc lefogyott jegesmedvét vettek észre. A lakott településtől itteni viszonyok között nem messze fekvő félszigeten a jegesmedvék egy része ilyenkor a jégbe fagyott rozmár tetemekkel táplálkoznak, míg a többiek a jégtáblákon úszva indulnak vadászni. Az embereket nem zargatják, már ha van mit enniük. A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezetének helyi koordinátora szerint egyelőre sem az állatok, sem pedig az emberek közül nem sérült meg senki, ám aggasztó, hogy e nem természetes viselkedés egyre gyakoribb. Varvara Szemjonova az okot a globális felmelegedésben látja. A tenger egyre később fagy be, a jegesmedvék így nem tudnak a jégtáblákon kiúszni a tengerre vadászni, így a parton, a lakott települések közelében keresnek élelmet. A helyiek saját biztonságuk érdekében táplálékot raknak ki az erre kijelölt pontokon az állatoknak, és éjjel-nappal őrség figyeli a jegesmedvék mozgását.
„Az orosz természetvédők aggályait kanadai kollégáik is osztják. A tudósok szerint az Arktisz jégfelülete tízévente 9 százalékkal csökken, és az évszázad közepére nyáron már el is tűnik”
S mivel a jegesmedvék táplálék szerzése az úszó jégtáblákhoz kötött, ez számukra végzetes lehet. Ha tehát elolvad a jég, eltűnnek a jegesmedvék is. Hacsak nem alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, mint az Alaszkán lazacra vadászó barna medvék. Mintegy 200 ezer évvel ezelőtt ugyanis a körülmények változásához alkalmazkodva alakultak ki a barna medvékből a jegesmedvék is.
Ezekre a megállapításokra a torontói egyetem kutatói jutottak, akik a hőmérséklet várható alakulásából kiindulva számítógépen modellezték a jegesmedvék jövőjének alakulását. Ebből a csoport vezetője Peter Molnar a BBC-nek azt a következtetést vonta le, hogy a károsanyag kibocsátás jelenlegi trendjeinek folytatódása mellett a jegesmedvék összes populációja kihal. Kivéve egyet, az Arktisz legészakibb pontján, az Erzsébet királynő-szigeteken élőt.
„A kutatók azzal számoltak, hogy a globális átlag hőmérséklet 2100-ra 4 Celsius fokkal növekedik. De mint megjegyzik, már 2 Celsius fokos emelkedés esetén is kevés esélye van a túlélésre a jelenleg élő nagyjából 26 ezer jegesmedve többségének”
A tudósok következtetéseit megerősítette az a történelmi tapasztalat, hogy hasonló körülmények között hogyan tűntek el a jegesmedvék populációi az 1980-1990-es években a Hudson-öbölben.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
