„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Oroszország növeli katonai jelenlétét az Északi-sarkvidéken, amelyet a NATO-országok egyre inkább ezt a lehetséges konfliktusok ugródeszkájaként jelölik ki. Erről Vlagyimir Putyin beszélt a „Sarkvidék – a párbeszéd területe” nevű nemzetközi fórum plenáris ülésén Murmanszkban. Az orosz elnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a térségben ennek ellenére lehetséges az együttműködés, többek között Moszkva és a nyugati államok között. A 2025. március 26-27. között zajlott, így az északi-tengeri hajózási útvonal első történelmi említésének 500. évfordulójára időzített sarkvidéki fórum társszervezője a Roszatom.
„A Nemzetközi Sarkvidéki Fórum kulcsfontosságú platform az északi-sarkvidéki területek társadalmi-gazdasági fejlődésével kapcsolatos kérdések megvitatására, valamint a közös többszintű, többoldalú mechanizmusok kidolgozására, és az Északi-sarkvidék hatalmas erőforrás-potenciáljának kiaknázására”
Forrás:Roszatom
Oroszország növeli katonai jelenlétét az Északi-sarkvidéken – erről beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnök a „Sarkvidék – a párbeszéd területe” nevű nemzetközi fórum plenáris ülésén Murmanszkban. Az államfő hangsúlyozta, hogy a katonai komponens megerősítése természetesen együtt jár a régióban szolgáló katonák számának emelésével. Ehhez azért hozzátette, Oroszország soha nem fenyegetett senkit az Északi-sarknál, most azonban figyelemmel kísérik a NATO tagállamok – köztük Finnország – hozzáállásának megváltozását, és Moszkva nem hagyja válasz nélkül az észlelt fenyegetéseket. Ahogy Putyin fogalmazott, Oroszországot aggasztja, hogy a NATO-országok egyre inkább ezt a régiót jelölik ki lehetséges konfliktusok ugródeszkájaként, de Moszkva meg fogja védeni érdekeit a térségben.
„Az orosz elnök kitért Grönland kérdésére is, emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Államok régóta tervezi Grönland annektálását, így az erre vonatkozó igényt komolyan kell venni”
Putyin szerint csak első pillantásra lehet ez meglepő valaki számára, és súlyos tévedés lenne azt hinni, hogy ezek valamiféle extravagáns kijelentések az amerikai kormányzat részéről. Ez azonban távolról sem így van. Az erre vonatkozó tervek először az 1860-as években jelentek meg – idézte fel -, és rámutatott, hogy az Egyesült Államok továbbra is módszeresen előmozdítja geostratégiai, katonapolitikai és gazdasági érdekeit az Északi-sarkvidéken. „A grönlandi kérdésnek semmi köze Oroszországhoz, de Moszkva aggódik, mert a NATO-országok egyre gyakrabban a Távol-Északot az esetleges konfliktusokhoz való ugródeszkaként tüntetik fel” – fogalmazott.
„Ezt látszik alátámasztani, hogy a NATO egyre gyakrabban említi az Északi-sarkot mint potenciális konfliktuszónát, és gyakorlatokat is tartanak ott, többek között finn és svéd részvétellel. Oroszország erre érthető módon megfelelő választ kíván adni, beleértve a hadsereg képességeinek fejlesztését és az infrastruktúra modernizálását”
Mint az orosz elnök mindezt kiegészítve fogalmazott, a geopolitikai rivalizálás erősödik az Északi-sarkvidéken, de a térségben lehetséges az együttműködés, többek között Moszkva és a nyugati államok között. „Az Oroszországgal a térségben együttműködni kész külföldi partnereknek jó befektetési megtérülést garantálnának” – mondta az északi Murmanszk városában tartott nagyszabású beszédében.
„Ezek a mondatok jól illenek abba a törekvésbe, amelynek jegyében az orosz vezetés egy átfogó megállapodást szorgalmaz az Egyesült Államokkal az északi térségben”
Putyin ezzel párhuzamosan arra utasította a kormányt, hogy legalább 2030-ig hosszabbítsák meg a katonai városok felújítási programját az Északi-sarkvidéken, évi minimum 10 milliárd rubeles költségvetési támogatással. Ezekben a zárt közigazgatási területeken katonák és családjaik élnek, és a program célja, hogy életkörülményeik javuljanak a megnövekedő katonai jelenlét mellett. Putyin egyébként a nap folyamán tanácskozást tartott az Arktisz fejlesztéséről, a környezetváltozás miatt megnyíló északi hajózási útvonalakról, valamint megtekintette a régió kulcsfontosságú településeire vonatkozó fejlesztési terveket is. Mint kijelentette, hogy Oroszországnak saját kereskedelmi flottára van szüksége az északi tengeri útvonalon való szállításhoz, beleértve a teher- és mentőhajókat is.
A rendezvény részeként tartották meg Az északi-tengeri hajózási útvonal hosszú távú fejlesztési modellje elnevezésű fórum kiemelt ülésszakát. A főbb kérdések között szerepel az északi-tengeri hajózási útvonal új gazdasági modelljének kialakítása, az útvonal kilátásai, a logisztika kiszámíthatóságának és hatékonyságának növelése az északi-tengeri hajózási útvonal vizein, valamint az északi-tengeri hajózási útvonal fejlesztését célzó nemzetközi együttműködés mechanizmusa.
„Az északi-tengeri hajózási útvonal hosszú távú fejlesztésének modellje”
című előadáson részt vett Alekszej Lihacsov, a Roszatom állami vállalat vezérigazgatója, Alekszej Csekunkov, az Oroszországi Föderáció Távol-Keleti területei és az Északi-sarkvidék fejlesztéséért felelős minisztere, Andrej Csibisz, a Murmanszki régió kormányzója valamint Alekszandr Cibulszkij, az Arhangelszki régió kormányzója és mások, köztük külföldi szakértők is.
A Roszatom Az északi tengeri hajózási útvonal – 5 évszázados történelem címmel további ülést tart, amelyre az északi-tengeri teherszállítás iránt érdeklődő vállalkozások képviselőit várják. A beszélgetés résztvevői megvitatják, hogy mi fogja a jelenben és a jövőben az útvonal fejlődését leginkább elősegíteni.
„A Nemzetközi Sarkvidéki Fórum kulcsfontosságú platform az északi-sarkvidéki területek társadalmi-gazdasági fejlődésével kapcsolatos kérdések megvitatására, valamint a közös többszintű, többoldalú mechanizmusok kidolgozására, és az Északi-sarkvidék hatalmas erőforrás-potenciáljának kiaknázására”
Az esemény segíti az orosz kormányzati szervek, a nemzetközi szervezetek, valamint az oroszországi és külföldi tudományos és üzleti közösségek képviselőit abban, hogy megvitassák az Északi-sarkvidék fenntartható növekedésének kérdéseit. A fórum az Északi-sarkvidéki Fejlesztési Állami Bizottság támogatásával és az Oroszországi Föderáció elnökének részvételével zajlik.
Az orosz kormány 2018-ban a Roszatom állami vállalatot ruházta fel az északi-tengeri hajózási útvonal infrastruktúra-üzemeltetőjének jogkörével. A társaság felügyeli Az északi-tengeri hajózási útvonal fejlesztése elnevezésű szövetségi programot. Részt vesz továbbá az északi-tengeri hajózási útvonal 2035-ig tartó fejlesztési tervének megvalósításában, valamint az Oroszországi Föderáció társadalmi-gazdasági fejlesztési programjában, amely azt célozza, hogy 2030-ra az északi-tengeri hajózási útvonal egész évben használhatóvá váljon.
„Az orosz sarkvidék átfogó fejlesztése nemzetstratégiai prioritás Oroszország számára”
Az északi-tengeri hajózási útvonalon a forgalom növelése ezért kulcsfontosságú a fejlesztések sikeréhez. Az északi-tengeri hajózási útvonal és a nemzetközi logisztika fejlesztését a rendszeres teherszállítás kialakítása, az új atomjégtörők forgalomba helyezése, a kikötői, a navigációs és a hidrográfiai infrastruktúra korszerűsítése biztosítja. A Roszatom vállalatai aktívan részt vesznek ebben a folyamatban.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
