„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Kiegyensúlyozás vagy stratégiai jövőkép?

2024. ápr. 18.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A 2001-ben Sanghajban Kazahsztán, Kína, Kirgizisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán által alapított, majd később Indiával és Pakisztánnal bűvült, 2013 óta pedig már Iránt is a tagjai között tudó Sanghaji Együttműködési Szervezet egy eurázsiai politikai, gazdasági, nemzetközi biztonsági és védelmi együttműködés. Földrajzi kiterjedését és lakosságát tekintve a világ legnagyobb regionális szervezete, amely Eurázsia területének körülbelül 60, a világ népességének mintegy 40 százalékát adja. A jelenlegi soros elnök Kazahsztán a geopolitikai kérdések helyett inkább a regionális fejlődés gyorsítását, és a biztonság erősítését helyezné előtérbe. Nézzük meg, hogyan néz ki a szervezet Asztana szemével.

„Kazahsztán stratégiai elhelyezkedése az eurázsiai kontinens szívében kétségtelenül megerősíti a Sanghaji Együttműködési Szervezet elnökeként betöltött szerepét” #moszkvater

„Kazahsztán stratégiai elhelyezkedése az eurázsiai kontinens szívében kétségtelenül megerősíti a Sanghaji Együttműködési Szervezet elnökeként betöltött szerepét”
Fotó:EUROPRESS/SEFA KARACAN/ANADOLU/AFP

A Sanghaji Együttműködési Szervezet meghatározó regionális szervezetté vált az eurázsiai sakktáblán. A regionális szereplők közötti összekapcsolódás erősítésével, ezen keresztül a befolyás növelésével a „sanghaji” együttműködés a liberális intézményi modellre épül. Ez a nemzetközi kapcsolatok rendjébe ágyazott elméleti megalapozás, a pragmatikus megközelítés garantálja az alapvetően racionális politikát folytató szereplők közötti együttműködés és fejlődés lehetőségét a nemzetközi intézmények által biztosított platformokon keresztül.

„Ezt a hipotézist igazolja, hogy Sanghaji Együttműködési Szervezet alapszabálya eltörölte a szervezeten belüli hierarchikus rendet, és ennek jegyében minden állandó tag egy évig tölti be a soros elnöki tisztet”

Ezért a jelenlegi soros elnök Kazahsztánnal az élen a közép-ázsiai köztársaságok, teljes mértékben kihasználják ezt a fórumot a nemzeti érdekeik érvényesítése érdekében. Az együttműködési keret belső rendjének köszönhetően megtehetik ezt annak ellenére, hogy a szervezetben két nagyhatalom – Kína és Oroszország – jelen van. A „sanghajiak” által elfogadott liberális megközelítés megnyitotta az utat a konfliktusok demokratikus kezelése előtt is, amely elősegíti a tagországok közötti konszenzus elérését.

„A Sanghaji Együttműködési Szervezet fontos szerepet játszik a tagországok közötti gazdasági integráció, és az infrastrukturális fejlesztések előmozdításában”

Az Európa és Ázsia kereszteződésében stratégiai helyen elhelyezkedő Kazahsztán számára a sanghaji együttműködés értékes platformot biztosít a szomszédaival fenntartott kereskedelmi, befektetési és szállítási kapcsolatok erősítésére. Kazahsztán aktív részvétele a Sanghaji Együttműködési Szervezetben jól példázza a közép-ázsiai ország stratégiai megközelítését a regionális együttműködéshez és a fejlesztésekhez. Kazahsztán – különösen a gazdasági együttműködés, a biztonság és a kommunikáció területén – kulcsszerepet játszott a Sanghaji Együttműködési Szervezet menetrendjének és prioritásainak kialakításában. Kazahsztán mindent megtesz a szervezet szerteágazó érdekeinek stratégiai megértetésében, törevéseit a stabilitás és az együttműködés iránti vágy jellemzi. Ez megnyilvánul azon erőfeszítéseiben, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezetet pragmatikus szemléletű, így hatékonyan működő platformmá alakítsa, amely arra ösztönzi a tagországokat, hogy szorosabban működjenek együtt a kereskedelem és a biztonság terén. Aktív részvétele az olyan projektekben, mint a Sanghaji Együttműködési Szervezet Üzleti Tanácsa, vagy a fejlesztési bank, bizonyítja elkötelezettségét a „sanghajiak” céljai iránt.

„Ezek az erőfeszítések lehetőséget adnak a részt vevő országok számára, hogy együttműködjenek a gazdasági kérdésekben, és mindenek előtt a regionális fejlesztés, és a térség felvirágoztatásának közös céljai érdekében dolgozzanak”

Kazahsztán is bizonyította elkötelezettségét a környezeti problémák megoldása, és a szervezeten belüli digitális kapcsolatok bővítése iránt. Ez az átfogó egyensúlyozási stratégia összhangban van a fenntartható jövőről alkotott víziójával, valamint a Kelet és Nyugat közötti geopolitikai megosztottság elkerülésére irányuló vágyával. Kazahsztán számára a soros elnöki poszt azt is lehetővé teszi, hogy olyan kritikus projekteket mozdítson elő, mint a 2025–2027 közötti időszakra szóló terrorizmus, szeparatizmus és szélsőségesség elleni együttműködési program.

„A nagy gazdasági projektek és pénzügyi támogatási rendszerek hiánya azonban továbbra is akadályozza a Sanghaji Együttműködési Szervezet fejlődését”

Ennek az akadálynak a leküzdésére Kazahsztán azt javasolta, hogy az asztanai nemzetközi pénzügyi központot használják platformként a szervezet által finanszírozott regionális kezdeményezésekbe való pénzügyi és portfólió befektetések növelésére. Ez új utakat nyithat meg a gazdasági együttműködés és fejlődés előtt az eurázsiai térben.

„Kazahsztán külpolitikájának kiegyensúlyozottsága bizonyítja, hogy a nemzetközi kapcsolatok stratégiai megközelítése működik”

Az ország kiszámíthatósággal, kiegyensúlyozottsággal és a békére törekvéssel jellemezhető külpolitikája megalapozza Kazahsztán súlyát az olyan együttműködésekben, mint a Sanghaji Együttműködési Szervezet. Ez a régió egyesítését ígérő megközelítés erősíti a térség stabilitását. Ezért Kazahsztán a külpolitikájában továbbra is ragaszkodik ezekhez az elvekhez. Ez a stabilitás azonban nemcsak Kazahsztán nemzetközi tekintélyét növeli, hanem hozzájárul a regionális stabilitáshoz, és a további fejlődéshez is. Az együttműködési keret azonban nemcsak a nemzeti érdekek érvényesítéséről, hanem az egész régió fejlődéséről is szól. Ezért a Sanghaji Együttműködési Szervezet Nemzeti Koordinációs Tanácsának ülésén Murat Mukusev, a szervezet kazahsztáni koordinátora hangsúlyozta, hogy a kazah vezetés a regionális és globális problémák megoldására, szerepének növelésére és szervezeti növekedésre összpontosít.

Az államfők tanácsának ülésén Kaszim-Zsomart Tokajev elnök ismertette Kazahsztán elnökségének a céljait. A hangsúly a transznacionális bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és a számítógépes bűnözés elleni küzdelmen van, és a tervek szerint 2025-2027 között frissítik a terrorizmus, a szeparatizmus és a szélsőségek elleni küzdelem terén folytatott együttműködés kereteit. Kazahsztán ehhez a „sanghajiak” 2024-2029 közötti időszakra szóló kábítószer-ellenes stratégiájára is alapoz. Az államfő azt is megjegyezte, hogy

„az afganisztáni válság repedés Eurázsia hátsó udvarán, amely komoly aggodalomra ad okot”

A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására, a konfliktusok megoldására és az energiaátmenetre irányuló erőfeszítéseiről ismert politikája Kazahsztánt arra ösztönzik, hogy soros elnöksége alatt a béke, a biztonság és a fenntartható fejlődés kérdéseire összpontosítson. Ez a szerep nemcsak Kazahsztán problémáit hivatott megoldani, hanem Közép-Ázsia stratégiai kérdéseit is. A Sanghaji Együttműködési Szervezet jelenlegi vezetőjeként Kazahsztán igyekszik felerősíteni Közép-Ázsia, valamint egész Eurázsia népeinek hangját a Nyugat előtt. Asztana javaslatot tett az  „sanghaji” tagországok közötti kulturális és humanitárius együttműködés kiterjesztésére is, egyebek mellett egy nemzetközi tudományos szeminárium turkesztáni megszervezésére „Az Arany Horda és öröksége” témában. Kiemelt cél a klímaváltozás elleni küzdelem is, így elnöksége alatt Kazahsztán számít a környezetvédelmi együttműködésről szóló fontos kormányközi megállapodások elfogadására, a fokozottan védett természeti területek és az ökoturizmus fejlesztésére irányuló együttműködési programra.

„Kazahsztán stratégiai elhelyezkedése az eurázsiai kontinens szívében kétségtelenül megerősíti a Sanghaji Együttműködési Szervezet elnökeként betöltött szerepét”

Így a remények szerint képes lesz hozzájárulni Közép-Ázsia stabilitásához, és a térség egységének erősítéséhez. Az ország központi elhelyezkedése egyedülálló előnyt jelent a helyi problémák közvetítésében, és a tagországok közötti együttműködés erősítésében, ami erősebb és virágzóbb Közép-Ázsiához vezethet. Így Kazahsztán soros elnöksége nemcsak növekvő befolyásának bizonyítéka, hanem fontos lépés a regionális stabilitás és integráció felé.

„A Sanghaji Együttműködési Szervezet korábbi csúcstalálkozói alapvetően a geopolitikai stratégiákra összpontosítottak, így háttérbe szorultak a regionális fejlődés lehetőségei”

Ezért aztán nem lesz egyszerű megállapodásra jutni olyan sürgető biztonsági kérdésekben, mint például a vízbiztonság. Siker esetén azonban Kazahsztán a speciális gazdaságpolitikai megállapodásokra összpontosíthat, amelyek javítanák a regionális stabilitást és erősítenék a gazdasági integrációt. Kazahsztán soros elnöksége ezzel kitágíthatja a regionális együttműködés horizontját.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Közép-Ázsia reneszánsza az olasz külpolitikában

    2025. jún. 9.
    Az elmúlt években Olaszország egyre jobban törekszik arra, hogy szoros kapcsolatokat tartson fenn a közép-ázsiai országokkal. Ennek az elkép...

    Mit vár el a Nyugattól Moszkva?

    2025. jún. 13.
    Gyakran szoktam idézni azt a mondást, amely szerint az ördög a részletekben lakik. Ezek a részletek teszik igazán érdekessé a híreket, amik ...

    Moszkva új haditengerészeti stratégiát fogadott el

    2025. jún. 12.
    Oroszország 2050-ig szóló haditengerészeti stratégiát fogadott el azzal a céllal, hogy a globális tengeri nagyhatalmi státuszát visszaszerez...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    Hirdetés
    Hirdetés
    Hirdetés