//Ki nyeri meg az adriai turistákat?
Nyaralók az albániai Durres strandján 2020. július 10-én #moszkvater

Ki nyeri meg az adriai turistákat?

Miközben egyre több Adria-menti ország vezet be korlátozásokat a koronavírus-járvány miatt, a külföldi turisták oda igyekeznek, ahol a legkevésbé veszik komolyan a védekezést.

Nyaralók az albániai Durres strandján 2020. július 10-én #moszkvater
Nyaralók az albániai Durres strandján 2020. július 10-én
Fotó:EUROPRESS/Gent SHKULLAKU/AFP

Nem mindennapi helyzet állt elő az Adriai-tengeren, miután a koronavírus-járvány újra felerősödött a régióban. Míg korábban a turisták fürdőzés céljából elsősorban a jól kiépített, s emiatt drága partszakaszokat keresték, mostanra beérik szerényebb körülményekkel is, ha nem korlátozzák számukra a felhőtlen kikapcsolódást. Melyik Adria-menti ország lesz így az idei nyár nyertese?

„Szlovéniába nemcsak a hegyi turizmus kedvelői utaznak szívesen az Alpok miatt, hanem a tenger szerelmesei is”

Habár az Adriai-tenger partja itt mindössze 47 kilométer hosszú, ez a szakasz jól kiépített, emiatt már jó ideje a drágább nyaralási helyek közé tartozik. Olyannyira, hogy sok szlovén mostanra inkább Horvátországban vesz magának ingatlant, ahol aztán nyáron kikapcsolódhat. Ami a koronavírus-járvány miatti intézkedéseket illeti, Szlovénia 36 óránál nem régebbi negatív koronavírus tesztet kér az úgynevezett sárga listán szereplő országok állampolgáraitól, köztük a horvátoktól, csehektől és a franciáktól is. Ezen országok állampolgárainak meg kell indokolniuk, miért akarnak Szlovéniába utazni. Ez viszont lehet üzleti vagy más gazdasági érdekeltség, de akár arra is hivatkozhatnak a horvátok, hogy Szlovéniában van ingatlanjuk (ez a ritkábbik jelenség).

„Amennyiben valaki turistaként érkezik a sárga listán szereplő országokból, akkor a szállásfoglalásról igazolást kell felmutatniuk a határon”

Más európai uniós országok állampolgárai pedig abban az esetben léphetik át a horvát-szlovén határt és utazhatnak át az országon, ha bizonyítani tudják, hogy valóban Horvátországban jártak, nem pedig valamelyik nyugat-balkáni államban. A legrosszabbul viszont a nem uniós állampolgárok járnak Szlovéniában, akiknek ma két hét karanténba kell vonulniuk. Persze a szlovén kormány a közegészségügyi intézet javaslatára kéthetente felülbírálja azon országok listáját, amelyek korlátozások nélkül léphetik át a szlovén határt.

A tapasztalat az, hogy eddig csak azoknak az országoknak az állampolgárai esetében enyhítettek a szigoron, ahol alaposan lecsökkent az új fertőzések száma. Mindezek után nem meglepő, hogy a szlovéniai szállásadók óriási bevétel-kieséssel számolnak az idei nyáron. De hogy némi pozitívum is legyen Szlovéniában, az egymillió főre eső koronavírusos fertőzéssel összefüggő halálesetek száma mindössze 56 fő, ami alatta marad még a magyar aránynak is (ez a szám hazánkban 62 fő).

„Más a helyzet Horvátországban, ahol a koronavírus megjelenésével nagyon szigorú szabályokat hoztak”

Történt ez többek között amiatt, mert a Plenkovic-kormány rendkívül féltette az ország vendéglátó iparát, ami nagy veszteségeket szenvedhetett volna, ha elharapózik a járvány. Végül a kormány egészen jól vizsgázott, ami nem csak abban mutatkozott meg, hogy az országban mindösszesen 32 haláleset jut egymillió főre, hanem abban is, hogy a HDZ megnyerte a parlamenti választásokat.

Ám ettől még a horvát turizmus korántsem lélegezhet fel. Ami a konkrét számokat illeti, az első félévben 1,6 millió turista látogatott Horvátországba és 7,6 millió vendégéjszakát töltött el, a vendégek száma pedig 70 százalékkal (!) lett kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Júniusban azonban már kicsit jobb volt a helyzet, ekkor a tavalyi forgalom 32 százalékát teljesítették. Ez nagyban volt köszönhető annak is, hogy megjelentek a külföldi turisták, így a horvát turisztikai minisztérium által elindított eVisitor rendszer adatai alapján június végéig a hazai turisták a vendégéjszakák 31 százalékát, a külföldi turisták a 69 százalékát töltötték el országban. Nem meglepő módon a legtöbb vendégéjszakát a szlovénok töltötték el, őket a németek, az osztrákok, majd a boszniaiak és a csehek követték.

„Minek köszönheti Horvátország, hogy végül mégis sikerült lendíteni valamit a turisztikai statisztikákon?”

Szakértők szerint déli szomszédunk most azért áll jobban, mint a konkurens országok, mert az említett országok számára autóval elérhető, változatos szálláshelyeket kínál, és továbbra is kedvező a járvány-helyzet. Ők abban bíznak, hogy év végéig a turisztikai ágazatban a tavalyi rekordév legalább egyharmadát teljesíteni tudják. További bizakodásra adhat okot, hogy Európában mostanra teljesen újraindult a forgalom, és már buszokkal, vonattal és repülővel is elérhető az Adria. Így ma a koronvírus-járvány ellenére is rengeteg turista érkezik Horvátországba. Július 1-jétől 10-ig mintegy 600 ezer érkezést és 4,4 millió éjszakázást regisztráltak.

„De miközben a horvátoknál úgy látszik, hogy valamiként mégis csak beindították a turizmust, addig a horvátok déli szomszédjában, Montenegróban egészen tragikusan alakulnak a számok”

Itt ugyanis  az idén a koronavírus-járvány miatt a tavalyihoz képest 92 százalékkal (!) esett vissza a turizmus, noha a kormány korábban még arra számított, hogy „csak” 40 százalékos lesz a visszaesés. Így alakult ki az a helyzet, hogy mostanra azokon az üdülőhelyeken is bőven van még szabad hely, amelyek a korábbi években zsúfoltságig voltak strandtörölközőkkel. Tovább rontja a helyzetet a balkáni miniállamban, hogy a tapasztalatok szerint a turisták most inkább csak egy hosszú hétvégét töltenek el.

„Így a helyiek szerint az idei szezon minden idők egyik legrosszabbja”

A foglalások java részét a külföldiek lemondják, de a belföldiek is óvatosan indulnak útnak. Sőt, még közülük is csak nagyon kevesen mernek a strandokon üdülni, helyette inkább az elszigetelt, biztonságosabbnak vélt falusi pihenőhelyekre látogatnak. Ez a helyzet pedig azért is furcsa, mert Montenegró korábban koronavírus-mentes övezetté nyilvánította magát, hiszen 42 napon át nem volt új fertőzött.

A montenegróiak így most már csak abban bíznak, hogy az augusztusi foglalásokat nem mondják le a látogatók, és a nyár végére valamelyest felpörög a turizmus. Igaz, a helyzet jelenleg nem túl biztató. A fertőzöttek száma ugyanis újra növekszik (az egymillió lakosra eső halottak száma azonban még így is csak 68 fő), így ismét járványhelyzetet hirdettek az országban.

De van egy másik ország is a régióban, amely ugyan egészen mostanáig a legjelentéktelenebb turisztikai célpontnak számított az Adriai-tenger mentén, újabban nagy erőfeszítéseket tett, hogy magához vonzza a kisebb pénzű turistákat.

„Albániáról van szó, ahová előszeretettel járnak mostanra nem csak Koszovóból, hanem Észak-Macedóniából, sőt még Szerbiából is a nyaralni vágyók”

És bár sokan arra panaszkodnak, hogy a korábban szinte érintetlen albán tengerpartot egyre jobban beépítik, az ország tengerpartja kétségtelenül kellemes kikapcsolódást nyújt mostanra. Albánia ráadásul jóval enyhébb beutazási intézkedéseket hozott, mint az északabbra lévő Adria-menti államok. Így sokan ma pont azért választják az albán tengerpartot, mert semmi komolyabb kényelmetlenséggel nem kell számítaniuk az utazásuk során.

„Mennyire indokolt, hogy az albán kormány eltekint a vasszigortól?”

A statisztikai adatok ma (még) tulajdonképpen a kormányt igazolják, hiszen az egymillió főre eső halottak száma csupán 47. Azonban a fertőzések száma már itt is emelkedik, ezért sokan attól tartanak, hogy idővel beköszöntenek a szigorítások. Ám az albán vendéglátóknak egyelőre semmi okuk panaszra. Az eddigi kimutatások szerint a múlt évi vendégszámnak a 90 százalékát hozzák, ami nem csak a többi Adria-menti országhoz képest figyelemreméltó, hanem világviszonylatban is jelentős.

Kérdés ugyanakkor, hogy az új látogatók milyen élményeket gyűjtenek be abban az országban, amely ugyan kifejezetten olcsó, de a közlekedési hálózata még a környező országokhoz képest is elmaradott. Márpedig ha a negatív tapasztalatok túlsúlyba kerülnek – ami egyáltalán nem ritka az európai turisták esetében –, könnyen megtörténhet, hogy az idei siker ellenére az ország turisztikai kapacitásai tartósan bekerülhetnek a fapados kategóriába, amiből a bolgár tapasztalatok alapján meglehetősen nehéz lesz kitörni.

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.