A Magyar Honvédség JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgépei az Országháznál a Duna felett az államalapítás ünnepe alkalmából rendezett légiparádén 2021. augusztus 20-án
Fotó:MTI/Balogh Zoltán
Az elmúlt években a kelet-közép-európai államok jelentős mértékben növelve védelmi kiadásaikat, lehetőséget teremtettek átfogó haderő-modernizációs programok végrehajtására. Ugyanakkor egy évtizedes távlatban szemlélve kettős kép rajzolódik ki: a 2008/2009-es gazdasági válság hatására még évekig tartó drámai forráscsökkentés sújtotta a védelmi szektort, és csak a 2014-2015-ös stratégiai sokkok, elsősorban Oroszország Ukrajnával szembeni agresszív katonai fellépése változtatta meg fenyegetettség percepciójukat, valamint a javuló gazdasági helyzet tudta a negatív trendet megfordítani.
„Az elemzés a Magyarország számára viszonyítási pontot jelentő kelet-közép-európai országok – a visegrádi négyek, a balti hármak és Románia – védelmi kiadási trendjeit értékeli a 2010-2020 közötti időszakban”
A 2010-es évtized a kettősség jegyében telt a védelmi kiadások szempontjából Kelet-Közép-Európában: első felét a gazdasági visszaesés, a védelmi szektor forrásszűkössége, az intenzív képességvesztés, valamint az időszerű beszerzések és modernizáció elmaradása határozta meg.
A 2014/2015-ös stratégiai sokkok, így például Oroszország irányából a hagyományos katonai fenyegetések, különböző hibrid fenyegetések és dezinformációs kockázatok, valamint a terrorizmussal és a tömeges, ellenőrizetlen migrációval kapcsolatos félelmek felélénkülése eredményezett fordulópontot.
Így az évtized második felét a védelmi kiadások dinamikus növelése, a területvédelmi és elrettentési képességek megerősítését középpontba helyező átfogó nemzeti haderő-modernizációs programok jellemezték.
„A kelet-közép-európai országok védelmi kiadásai 2020-ra érték el a régiós 2 százalékos GDP-arányos átlagot, ami a NATO-tagállamok 2014 óta fennálló politikai vállalása”
A jelentős beszerzéseknek köszönhetően a térség államai átlagban már 2016 óta teljesítik a modernizációra vonatkozó – a teljes védelmi költségvetés minimum 20 százalékát kitevő – NATO-elvárást.
A személyi kiadások aránya regionális átlagban kezdetben közel 60 százalékot tett ki a nemzeti védelmi költségvetéseken belül, és akkor kezdett érdemben csökkenni, amikor 2015-től jelentősen nőttek a védelmi erőforrások. Ezt követően fokozatosan süllyedtek 40 százalék körüli szintre, pénzt szabadítva fel a modernizációnak. A következő évek fő kérdése, hogy milyen erőforrás-egyensúly mellett lesznek fenntarthatók e haderőreformok?
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater