„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Ki mennyit költ a hadseregre?

2021. aug. 28.
moszkvater.com

MEGOSZTÁS

A régió államainak hadereje az elmúlt években komoly modernizáción esett át. A következő évek másik nagy kérdése a védelmi kiadások szinten tartása vagy további növelése mellett az lesz, hogy a belső szükségleteket a véges erőforrásokból hogyan tudják biztosítani – avagy fenntarthatók lesznek-e az új, modern haderők? Ezúton ajánljuk figyelmükbe a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) legújabb, Csiki Varga Tamás által jegyzett,  – A védelmi kiadások regionális trendjei – Kelet-Közép-Európa című – elemzését.

A Magyar Honvédség JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgépei az Országháznál a Duna felett az államalapítás ünnepe alkalmából rendezett légiparádén 2021. augusztus 20-án #moszkvater

A Magyar Honvédség JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgépei az Országháznál a Duna felett az államalapítás ünnepe alkalmából rendezett légiparádén 2021. augusztus 20-án
Fotó:MTI/Balogh Zoltán

Az elmúlt években a kelet-közép-európai államok jelentős mértékben növelve védelmi kiadásaikat, lehetőséget teremtettek átfogó haderő-modernizációs programok végrehajtására. Ugyanakkor egy évtizedes távlatban szemlélve kettős kép rajzolódik ki: a 2008/2009-es gazdasági válság hatására még évekig tartó drámai forráscsökkentés sújtotta a védelmi szektort, és csak a 2014-2015-ös stratégiai sokkok, elsősorban Oroszország Ukrajnával szembeni agresszív katonai fellépése változtatta meg fenyegetettség percepciójukat, valamint a javuló gazdasági helyzet tudta a negatív trendet megfordítani.

„Az elemzés a Magyarország számára viszonyítási pontot jelentő kelet-közép-európai országok – a visegrádi négyek, a balti hármak és Románia – védelmi kiadási trendjeit értékeli a 2010-2020 közötti időszakban”

A 2010-es évtized a kettősség jegyében telt a védelmi kiadások szempontjából Kelet-Közép-Európában: első felét a gazdasági visszaesés, a védelmi szektor for­rás­szűkössége, az intenzív képességvesztés, valamint az időszerű beszerzések és modernizáció elmaradása hatá­rozta meg.

A 2014/2015-ös stratégiai sokkok, így például Oroszor­szág irányából a hagyományos katonai fenyegetések, kü­lön­böző hibrid fenyegetések és dezinformációs kocká­za­tok, valamint a terrorizmussal és a tömeges, ellenőrizet­len migrációval kapcsolatos félelmek felélénkülése ered­mé­nyezett fordulópontot.

Így az évtized második felét a védelmi kiadások dina­mi­kus növelése, a területvédelmi és elrettentési képességek megerősítését középpontba helyező átfogó nemzeti had­erő-modernizációs programok jellemezték.

„A kelet-közép-európai országok védelmi kiadásai 2020-ra ér­ték el a régiós 2 százalékos GDP-arányos átlagot, ami a NATO-tagállamok 2014 óta fennálló politikai vállalása”

A jelentős beszerzéseknek köszönhetően a térség államai átlagban már 2016 óta teljesítik a modernizációra vonat­ko­zó – a teljes védelmi költségvetés minimum 20 százalékát ki­te­vő – NATO-elvárást.

A személyi kiadások aránya regionális átlagban kezdet­ben közel 60 százalékot tett ki a nemzeti védelmi költségve­té­se­ken belül, és akkor kezdett érdemben csökkenni, ami­kor 2015-től jelentősen nőttek a védelmi erőforrások. Ezt követően fokozatosan süllyedtek 40 százalék körüli szintre, pénzt szabadítva fel a modernizációnak. A következő évek fő kérdése, hogy milyen erőforrás-egyensúly mellett lesznek fenntarthatók e haderőre­for­mok?

A tanulmány teljes terjedelmében itt olvasható el.

MEGOSZTÁS

moszkvater.com

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK