„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Kapolcs Márton írása a #moszkvater.com számára
„Az anyagfeltárása során a legmeglepőbb felfedezést egy Melita (Sirnis) Norwood nevű hölgy személye okozta, aki <leleplezésekor> 1999-ben már 77 éves dédnagymama volt”
Vaszilij Mitrohin a KGB Első Főigazgatóságának levéltárosa volt, aki 1992-ben az Egyesült Királyságba disszidált. Mitrohin 1948-ban lépett be az Állambiztonsági Minisztériumhoz (MGB) külföldi hírszerző tisztként. Először terepen dolgozott, majd 1956-ban áthelyezték az operatív feladatokról a KGB Első Főigazgatóságának archívumába, és közölték vele, hogy soha többé nem fog terepen dolgozni.
„Miközben olvasta az archívum anyagait és hallgatta a nyugati rádióadásokat, kezdte fölismerni a párt tettei, állításai és a valóság közötti szakadékot”
Mitrohin 1972 és 1984 között felügyelte az Első Főigazgatóság archívumának átköltöztetését a Lubjankáról a KGB új székházába, Jaszenyevóba . Eközben kézzel írott másolatokat és rendkívül részletes jegyzeteket készített az archívum dokumentumairól, amelyeket a cipőjében vitt haza, majd1985-ben vonult nyugdíjba. A Szovjetunió összeomlása után mert csak az amerikaiakhoz fordulni a 25 ezer oldalnyi dokumentummal, de azok elutasították és így került az angolokhoz. Az anyag feldolgozásával Christopher Andrew történészt bízták meg.
„Az anyagfeltárása során a legmeglepőbb felfedezést egy Melita (Sirnis) Norwood nevű hölgy személye okozta, aki <leleplezésekor> 1999-ben már 77 éves dédnagymama volt”
Norwood apja mellesleg lett ember volt és Lev Tolsztojnak, illetve annak hagyatékán dolgozott, mielőtt 1918-ban meghalt. Az 1912-ben született Melita már a dél-angliai Bournemouthban látta meg a napvilágot.
Melita 1932-ben titkárnőként kezdett dolgozni a Brit Nemesfém Kutató Egyesületénél (BN-FMRA), aminek előre nem látható következményei lettek. 1935 végén feleségül ment Hilary Nussbaumhoz, egy orosz-zsidóhoz – aki később Norwoodra változtatta a nevét -, aki kémiatanár és élete végéig kommunista volt. Christopher Andrew szerint Melita tagja volt a titkos Brit Kommunista Pártnak, így amikor 1935-ben összebarátkozott Andrew Rothsteinnel, a brit kommunisták egyik vezetőjével, az könnyen beléptette őt az NKVD-hez, és 1937-ben teljes jogú ügynökké vált. Kódneve HOLA volt. A fiatal titkárnő kezdetben egy a woolwichi fegyverraktáron belül működő kémhálózattal volt kapcsolatban, de megúszta, amikor ez a hálózat lebukott.
„Melita Norwood meglepően fontos kémmé vált Moszkva számára. Ugyanis 1943-ban a BN-FMRA igazgatójának, G. L. Bailey-nek kezdett dolgozni, aki tagja volt a Tube Alloys, a titkos brit atombomba-projekt tanácsadó bizottságának”
1945 márciusában, miután a BN-FMRA elnyert egy szerződést a Tube Alloys-tól, így Norwood hozzáférést kapott olyan dokumentumokhoz, amelyeket a moszkvai központ „nagy érdeklődésre számot tartónak és a terület kutatásához való értékes hozzájárulásnak” nevezett. Életrajzírója, David Burke történész szerint „az uránfém magas hőmérsékleten való viselkedéséről szolgáltatott információk lehetővé tették a Szovjetunió számára, hogy négy évvel korábban atombombát teszteljen, mint azt a brit és amerikai hírszerzés lehetségesnek gondolta”.
Melitának természetesen fogalma sem volt a Szovjetunió könyörtelen belső világáról, vélhetően nem olvasta a Gulag világról szóló irodalmat a II. világháború után, egyszerűen szolgált egy eszmét, amit nem ismert.
Burke (The Spy Who Came In From the Co-op…, 2008.) könyvében megcáfolta a biztonsági szolgálatok azon erőfeszítéseit, hogy lekicsinyeljék Melita szerepét, és egy meglehetősen ostoba idős hölgyként fessék be, aki amatőr kémkedést folytatott.
„Burke rámutatott, hogy a nő kulcsfontosságú volt, és a hidegháború egyik legsikeresebb kémje. Hozzá tényleg csak Kim Philby és Klaus Fuchs mérhető”
Az öreg hölgy lebukása évében, 1999-ben a BBC-nek ezt nyilatkozta motivációjáról: „Nem azért tettem, amit tettem, hogy pénzt keressek, hanem hogy megakadályozzam egy új rendszer bukását [a Szovjetunióét – PK], amely nagy áron biztosította a hétköznapi embereknek a megengedhető élelmiszereket és viteldíjakat, a jó oktatást és az egészségügyi ellátást.” Az átadott akták azt jelentették, hogy Sztálin jobban tájékozott volt a brit bomba építéséről, mint néhány kabinetminiszter, akikre az akkori miniszterelnök, Clement Attlee nem bízta rá az atomtitkokat.
„Lebukását követően az akkori belügyminiszter Jack Straw bejelentette, hogy Melita időskorára való tekintettel nincs értelme vádat emelni ellene”
Azt már nem tett hozzá, hogy a vádemelés és nyomozás olyan hibákat tárhatott volna fel, amelyek zavarba hozhatták a biztonsági szolgálatokat. Norwood visszautasította a jövedelmező újság ajánlatokat a történetéért, inkább ingyen elmondta egy olyan tudósnak, a Tolsztoj-kutató David Burke-nek, akit már ismert és megbízott benne.
Christopher Andrew megállapította, hogy Norwood „a legfontosabb brit női ügynök volt a KGB történetében, és a leghosszabb ideig szolgálatot teljesítő szovjet kémek közül a leghosszabb ideig szolgált Britanniában”. A KGB feljegyzései szerint Norwood „elkötelezett, megbízható és fegyelmezett ügynök volt, aki igyekezett a lehető legnagyobb segítséget nyújtani”. Melita tehát a leghosszabban a KGB-nek teljesítő ügynök volt, aki annak ellenére, hogy a szovjeteknek átadott információk stratégiai értéke magas volt, nem volt hajlandó elfogadni semmilyen anyagi jutalmat munkájáért. Elutasította a szovjetek nyugdíj ajánlatát, amikor azok 1960-ban havi 20 fontot ajánlottak föl. Ennek ellenére tovább működött és 1967-ben felvett egy HUNT fedőnevű köztisztviselőt, aki kiterjedt tudományos, technikai és egyéb hírszerzési információkat szolgáltatott a brit fegyver eladásokról. Melita 1973-ban vonult nyugdíjba mind a BN-FMRA-tól, mind a KGB-től.
„A Mitrohin archívum 2014-ben újonnan nyilvánosságra hozott dokumentumai arra utalnak, hogy a KGB nagyobbra értékelte őt, mint a Cambridge-i Ötöket”
Akik közismert alkoholisták voltak, és mint a skót író Allan Massie megjegyzi velük kapcsolatban: „A cambridge-i kémek virágkorukat élték jóval az ebédidőben elfogyasztott „Csak ásványvizet, köszönöm” napjai előtt.” Massie szerint még ma sem lehet pontosan tudni, hogy mekkora kárt okoztak a cambridge-i kémek, bár „Philby felelőssége az Albániába és más szovjet blokk országaiba csempészett ügynökök haláláért közismert. Vitán felül kevésbé voltak fontosak, mint az „atomkémek”, Klaus Fuchs és Alan Nunn May tudósok. Mestereik kevésbé becsülték őket nagyra, mint Melita Norwoodot, „a nagymama kémet.” Melita Norwood 1958-ban megkapta a szovjet Munka Vörös Zászló Érdemrendet.
Klaus Fuchs német származású elméleti fizikus volt, aki részt vett a brit Tube Alloys programban, majd az amerikai Manhattan Projectben Los Alamosban. Mint meggyőződéses kommunista, 1941-től szolgáltatott ki szigorúan titkos adatokat a Szovjetuniónak. Ő is megkapta a Vörös Zászló Érdemrendet, és becslések szerint az ő tevékenysége két évvel rövidítette le a szovjet atombomba megépítését.
„Christopher Andrew kutatásai azt mutatják, hogy Norwood és Fuchs között az összekötő és egyben irányító egy Ursula Beurton nevű nő volt. 1939-ben Ursula Nagy-Britanniába költözött és feleségül ment Len Beurtonhoz. A náci Németországból származó zsidó menekültnek kiadva magát szovjet kémhálózatot hozott létre (SONYA kódnéven), és 1941-re már egy olyan ügynök hálózatot vezetett, amelynek tagja volt Klaus Fuchs is”
Melita élete ihlette a 2018-ben bemutatott Red Joan (A vörös ügynök) című filmet is, amelyben Judi Dench alakítja a főszereplőt. Melita Norwood 2005-ben halt meg London egyik külvárosában Bexleyheath-ban.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
csakafidesz says:
“Mint meggyőződéses kommunista” .. Nagyon utálom ezt az ostoba szóvirágot. A “kommunizmus” egy idea, egy álom volt, de soha nem valósult meg, nem is valósulhatott meg, mert ellenkezik a természettel. Igen, nemcsak az emberi természettel, hanem nagyjából az egésszel.
Az őskommunizmus nevű marxista bla-bla a legnagyobb ökörség amit Marx leírt. Az ősközösség nem volt kommunista! Ahogy a farkasok is falkában élnek és van egy falkavezér dupla vacsorával, háremmel, az emberhordák is hasonló hierarchiában éltek. A legerősebb egyed volt a vezér, előjogokkal. Egyenlőségről soha nem volt szó.