„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„Ám Washington nem az ukrán haderő eredményességének növelése, hanem sokkalta inkább a mindkét oldalon jelentkező lőszerhiány miatt fordult a kazettás lőszerek szállításához”
Fotó:EUROPRESS/Genya SAVILOV/AFP
Magyar idő szerint július 7-e estélyén került nyilvánosságra az Ukrajnának nyújtott 42. amerikai katonai segélycsomag tartalma. A közel 800 millió dollár értékű csomag érdekességét nem is az elszenvedett veszteségek pótlására szolgáló újabb 32 darab Bradley harcjármű vagy szintén 32 Stryker csapatszállító járművek, hanem a kazettás lőszerek adták. Avagy Washington másfél év után végül beleegyezett a finoman szólva is erősen vitatott eszközök átadásába.
„Mik is azok a kazettás fegyverek?”
Magukat a kazettás lőszereket érdemes egyfajta adagolóként elképzeljük. Avagy a kazettás fegyverek esetében a hordozóeszközként szolgáló bomba, gránát vagy rakéta a levegőben történő aktiválást követően típustól függően több tucatnyi vagy százas nagyságrendben szór ki egy nagyobb terület felett altölteteket. Utóbbiak típustól és felhasználástól függően képesek kiterjedt módon az ellenséges haditechnika, illetve gyalogság semlegesítésére. Továbbá aknamezők létesítése során is hasznos fegyver, mivel a kiszórt altöltetek révén egyszerre nagyobb terület fedhető le.
Kazettás lőszer működése
„A kazettás lőszerek kifejezetten területcélok, valamint nagyobb ellenséges csoportosulások felszámolása során tudnak eredményesek lenni, ám előnyük egyben a legnagyobb hátrányuk is”
Avagy az altöltetek bizonyos hányada még a leginkább optimális körülmények közt sem működik el, így könnyen egy rögtönzött aknamezővé változtatja át az adott területet. Utóbbiak aknamentesítése egy kifejezetten lassú és nehézkes feladat, mivel az altöltetek a legkisebb mozgás hatására is felrobbanhatnak, így a semlegesítésükre csakis helyben kerülhet sor.
Másrészt, szemben a hagyományosan telepített aknamezőkkel nem is lehet egy fix mintázat alapján folytatni az adott szektor megtisztítását. A kazettás lőszerek egyben kifejezetten nagy veszélyt jelentenek a civil lakosságra, akik könnyen belebotolhatnak akár évtizedekkel később is egy fel nem robbant altöltetbe, súlyos vagy akár halálos sérüléseket szerezve.
Fel nem robbant altöltetek a 2020-as karabahi háború idejéből
Forrás:HRW
„Noha a világ 123 országa csatlakozott a kazettás fegyverek betiltását szabályozó 2008-as dublini egyezményhez – CCM –, a katonai nagyhatalmak rendre kimaradtak belőle”
Így például az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Dél-Korea, Izrael, India, de a jelenlegi konfliktus szempontjából legfontosabb Ukrajna is szabadon gyárthatja és használhatja a kazettás lőszereket. Bár az Egyesült Államok bizonyos részben csatlakozott az egyezményhez abban az értelemben, hogy az 1 százalékot meghaladó meghibásodási aránnyal működő kazettás lőszereket nem exportálta 2010-től, ám ezt a kitételt a Trump kormányzat 2017-ben eltörölte.
A dublini egyezményhez csatlakozott országok kékkel, illetve lilával jelölve
Forrás:Wikipédia
„Az ukrajnai háború során mindkét oldal aktívan alkalmazta a főképp szovjet eredetű kazettás lőszereket”
Mindez nem véletlen, mivel egykoron a Szovjetunió hatalmas arzenált halmozott fel ebből a fegyvertípusból, akárcsak az Egyesült Államok. Mindkét szuperhatalom az esetleges harmadik világháború kitörésekor kívánta az ellenséges járműkonvojokat és élőerőt a lehető legnagyobb mértékben semlegesíteni, mielőtt még azok elérték volna a harcteret. Csak az orosz légierő állományában legalább 30 féle kazettás lőszer áll hadrendben. Ám a jelenlegi konfliktus során a felek inkább a rakétatüzérséghez, valamint a ballisztikus kifejlesztett típusokat alkalmazták. Ismét főképp területcélok és ellenséges csapatösszevonások ellen.
122 milliméteres BM-21 Grad rakétatüzérséghez tartozó 9M218 típusú kazettás robbanófej makettje
Forrás:Basztion Karpenko
Egyúttal a kazettás lőszerek számos posztszovjet konfliktusban, így például az örmény-azeri háborúkban is rendszeresen feltűntek.
„Milyen kazettás lőszereket adhat az Egyesült Államok Ukrajnának?”
Bár Kijev már 2023 márciusában kérvényezte a CBU-100 Mk 20 Rockeye II típusú légi indítású kazettás bombák szállítását, egyelőre csupán 155 milliméteres tüzérségi gránátokat kap. Utóbbiak közül Washington a DPICM rövidítéssel jelölt – Dual-Purpose Improved Conventional Munitions – típuscsaládot tartja hadrendben. Ukrajna vélhetően többségében az 1987-től 1996-ig gyártott M864 típusból kaphat, ám nem kizárt, hogy melléje még a régebbi verziójú M483-ból is jut.
M864 típusú gránát működési elve a Pentagon által közzétett ábrán
Forrás:Pentagon
A DPICM típusú tüzérségi gránátok kettős hasznosításúak, mivel altölteteik közt megtalálhatóak mind az M42 típusú repeszromboló, mind pedig az M46 típusú páncéltörő verziók. Előbbiből egy M864 48, míg utóbbiból 24 darabot hordoz 29 kilométeres maximális hatótávolság mellett. A DPICM típusú gránátok tehát egyszerre alkalmasak élőerő, valamint korlátozottan könnyen páncélozott célok elleni harcra, nagyjából egy futballpályányi területet befedve. Az M864 és M483 típusok közt a legfőbb különbséget a maximális hatótávolság jelenti, mivel utóbbi esetében mindez csupán 17 kilométer.
Az altöltetek működés közben
„Ám Washington nem az ukrán haderő eredményességének növelése, hanem sokkalta inkább a mindkét oldalon jelentkező lőszerhiány miatt fordult a kazettás lőszerek szállításához”
Utóbbit mind Joe Biden államfő, mind pedig Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó megerősítette. Avagy Ukrajna hagyományos tüzérségi lőszerkészletei oly mértékben megfogyatkoztak az elmúlt időszakban, hogy azt Washington nem képes a meglévő termelési rátája mellett pótolni, így átmeneti megoldásként a kazettás lőszerekhez nyúlt.
A számos kongresszusi képviselő által 2023 márciusában aláírt, Joe Bidennek címzett nyílt levél szerint az amerikai haderő állománya jelenleg nagyjából 3 millió darab DPICM gránátot tartalmaz, jelentés részben Európába kitelepítve. Amennyiben ezen szám hiteles, úgy az elkövetkező hónapokban Washington több százezres számban adhat át Ukrajnának ebből a fegyverből. Viszont a termelési oldal problémája ugyanúgy fennáll, avagy kérdés, hogy a kazettás gránátok által adott átmeneti fellélegzés mennyiben elegendő az amerikai hadiipar kibocsátásának további növeléséhez.
A képviselők levele
Forrás:foreign.senate.gov
„Sajátságos olvasatát adja az amerikai lépés a konfliktusnak, mivel épp a nyugati sajtó volt az, amely nem egyszer a leghangosabban kiabálta, hogy Moszkva most már tényleg kifogy a lőszerből. Miközben épp a kollektív Nyugatnak kellett stratégiai készleteihez és nem egy dél-koreai üzlethez folyamodnia az orosznál jócskán kisebb ukrán lőszerfelhasználás pótlása érdekében”
Bár a kazettás tüzérségi gránátok alkalmazásával papíron csökkenteni lehet a lőszerfelhasználást, ám eredményességük eléggé kétséges. Mivel lehet, hogy egy lövedék nagyobb területet képes belőni a hagyományos repeszromboló típushoz képest, ám az altöltetek mindössze 30-33 grammnyi robbanószert tartalmaznak, szemben például a szintén amerikai 155 milliméteres M795 gránát 10,8 kilogrammjával – 24 font. Lehet, hogy egyesek már az orosz védelmi vonalakat és lövészárkokat megtisztító csodafegyverként gondolnak az amerikai kazettás lőszerekre, viszont miután robbanóanyag töltetük mindössze harmada egy hagyományos kézigránáténak – ha a szovjet RGD-5 típust nézzük –, ez a valóságban aligha lesz lehetséges. Főképp magas meghibásodási arányok mellett.
Kazettás lőszerek és hagyományos repeszromboló gránát által lefedett területek közti különbség
Forrás:Army.mil
„Milyen meghibásodási aránnyal üzemelnek ezek az eszközök?”
Noha Washington állítása szerint az Ukrajnának szállítandó kazettás lőszerek altölteteinek meghibásodási aránya nem fogja meghaladni a 2,35 százalékot, utóbbi értéket érdemes kellő szkepticizmussal kezelni. Ugyanis éppen a Pentagon által 2000-ben folytatott tesztek mutattak rá arra, hogy a DPICM töltetek meghibásodási aránya meghaladja a 14 százalékot. Ráadásul, ha az elmúlt évtizedek konfliktusait nézzük, akkor oldaltól és a résztvevő felek által alkalmazott fegyverzettől függetlenül a kazettás lőszerek altölteteinek átlagosan nagyjából 20 százaléka nem működik el.
„Egyúttal amerikai oldalról is kritikával illették a Pentagon által alkalmazott tesztelési mechanizmusokat”
Ugyanis mint azt a The New York Times is megjegyzi, az említett M864 tüzérségi gránátok eredményességének megállapítására végig az arizonai Yuma kísérleti telepen került sor sivatagi környezetben 1998 és 2020 között. A kazettás lőszerek altöltetei számára pedig épp a viszonylag sima, ám kemény talajviszonyok jelentik az elműködéshez szükséges optimális körülményeket. Valós harctéri körülmények – így a zaporozsjei szteppe vagy a Harkov és Kremennaja környéki erdőségek – között az altöltetek meghibásodási aránya exponenciálisan emelkedik.
Fel nem robbant M42 altöltetek
Forrás: Collective Awareness to Unexploded Ordnance
Nem véletlen, hogy épp az amerikai hadsereg 1982-ben kiadott dzsungelharcászati kézikönyve is óva int a kazettás lőszerek alkalmazásától vizes, illetve sűrű növénytakaróval bíró környezetben, mivel az altöltetek könnyen fennakadhatnak a lombkoronákban vagy fel nem robbant állapotban a földre hullva egy elaknásított területet hoznak létre.
„Ráadásul a kazettás lőszerek szállítása kapcsán nem hiányozhat az ezen háborúban annyiszor felmerülő álszentségi faktor”
Avagy míg 2022 februárjában Jen Psaki, a Fehér Ház akkori szóvivője háborús bűnnek nevezte a kazettás bombák feltételezett alkalmazását orosz oldalról, addig amerikai részről jelen helyzetben természetesen ez a kérdés fel sem merül. Illetve ott van még a hárítás kérdése is, ahol az orosz kazettás lőszerek hirtelen azonnal 30-40 százalékos meghibásodással rendelkeznek, miközben ez a probléma természetesen amerikai oldalon nem áll fenn.
Jen Psaki említett nyilatkozata
Ugyanez fokozottan igaz Kijevre, aki már-már jógyerek módjára ígérgeti, hogy nem fogja a kazettás lőszereket a nemzetközileg elismert orosz területek, vagy lakott települések ellen használni.
„Tudjuk mennyit érnek e téren Kijev ígéretei, mivel az ukrán haderő nem egy alkalommal használt már ilyen eszközöket kifejezetten Donyeck városa és a donbasszi civil lakosság ellen”
Elég csak a nulla katonai jelentőséggel bíró donyecki belváros elleni 2022 márciusi, vagy éppen a kramatorszki vasútállomást 2022 áprilisában ért Tocska-U támadásokat említsük, amelyek során éppen kazettás robbanófejjel felszerelt ballisztikus rakéták végeztek pusztítást a polgári lakosok közt. Persze mindkét esetben Kijev egyből az orosz és szakadár felekre mutogatott, ám nem kellett sok idő, hogy az ukrán narratíva épp egy olasz tévécsatorna helyszíni bejelentkezése alapján összeomoljon.
A Tocska-U rakétafokozatának maradványa Kramatorszkban. Megfigyelhetőek az Iszkandertől eltérő vezérsíkok és az egyes körökben „grillrácsként” hivatkozott jellegzetes kormánylap
Forrás:Telegram
De nem szabad a PFM-1 „Lepesztok” taposóaknákról sem megfeledkezzünk, amelyekkel 2022 nyarán lőtte Kijev rendszeresen a donyecki agglomerációt, számos civil és gyermek sérülését okozva. Utóbbiak még a hagyományos kazettás munícióknál is veszélyesebbek a donbasszi civilekre puszta méretük és a környezetbe való beolvadásuk miatt.
Sajátos, ámde rendkívül veszélyes módszer az aknák hatástalanítására. És ez csak egy a több ezer, Donyeckre hullott PFM-1 közül
A kazettás lőszerek szállítása egyértelműen egy kényszermegoldás Washington részéről, miután az ukrán ellentámadás nem váltotta be eddig a hozzá fűzött reményeket, miközben mind Kijev, mind a kollektív nyugat fegyverraktárai megcsappantak. A háború viszont nem áll le, sőt.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
Bérces Zsolt says:
A hétvégén egy igen érdekes cikket találtam az ukrán sajtóban az orosz harckocsi-iparról, a gyártásról napjainkban, a háború alatt. A cikk eredetiben:
https://focus.ua/politics/576941-eshelony-s-t-90m-otkuda-rossiya-beret-novye-tanki-dlya-voyny-v-ukraine-i-skolko-ih
(a cikk ukrán és orosz nyelven is elérhető, az orosz nyelvűt linkeltem be)
Természetesen leírják, hogy a az orosz harckocsi-gyártás milyen problémás, stb-stb.
Viszont e mellett azt állítják, hogy éves szinten 100-120 db új modern T-90-st gyárt és a modernizált illetve korábban a hadseregből kivont és telephelyeken tárolt, onnan kihozott tankok felújításával együtt 1200-1400 tankot tudnak szolgálatba állítani. Alig akartam hinni a szememnek.
Megismétlem, ez az UKRÁN sajtó állítása!
(összehasonlításul, amennyire követni tudtam, az ukránok 1 év alatt kb. a következő mennyiséget kapták harckocsiból: kb. 130 db Leopard 2 különféle változatban, és 14 db Challenger 2, azaz mondjuk 150 db viszonylag modern és kb. 180 db Leopard 1 kevésbé modern, nyugati gyártású harckocsi mellett összességében 250 db T-72 bázisú (T-72 és PT-91), valamint 28 db, a ’90-es években modernizált T-55-t (M-55S néven), mindösszesen kb. 600 harckocsit valamint min. 14-max. 40, a francia katonai terminológia tükörfordítása okán “könnyűharckocsinak” titulált kerekes felderítő járművet, AMX-10RC-t.)
csakafidesz says:
Amerika folyamatos bombázási kényszerben szenved. A II. világháborúban esztelenül lerombolták a Budai Várpalotát is. Valamivel később, 1945 február 13.-án éjjel az angolokkal együtt porig bombázták Drezdát ahol semmilyen katonai alakulat nem tartózkodott, több mint 200.000 civil halálát okozták a foszforbombákkal. A drezdai áldozatok száma meghaladja a hirosimai atombomba áldozatainak számát. Vietnámban változatos vegyi fegyverek garmadáját vetették be és mintegy másfél millió civil vietnámi meghalt a vietnámi bombázások következtében. Nagyjából ugyanennyi katona is elesett, vagyis a vietnámi mészárszék a vietnámi emberek szempontjából esztelen tömeggyilkosság volt. Az Amerikai Egyesült Államok a II. világháborút követően mind a mai napig részt vesz emberiségellenes harci cselekményekben. A világ mindezekről tud, és az Egyesült Államokat az egész világon mindenhol megvetik az emberek.
Amerika ma már nem az ígéret földje, hanem az elmebetegek hazája ahol rendszeresen iskolás gyerekeket lőnek halomra.
Rác Gábor says:
Amikor az USA 1945-ben ledobta az első atombombáit, már akkor akkor de facto háborús bűnössé vált. Elsősorban azért, mert már olyan, akkor meg sem született embereknek ártottak, akik, akik akkor még nem is éltek… Másodsorban azért, mert olyan tömegpusztító eszközt vetett be, amellyel szemben védekezni nem lehet. Ezt a bűnös tevékenységet folytatta más tömegpusztító fegyverekkel olyan országok lakosságai ellen, akik nem is ártottak az USA-nak. 1949-től kezdve, létrehozott különböző ún. “védelmi szövetségeket” a világ népei ellen (NATO, CENTO, SEATO stb.)… Ráadásul, ezekbe a szövetségi rendszerekbe más országokat is becsaltak, később pedig bezsaroltak korrupt vezetőik jóvoltából. Ezáltal ezek az országok éppoly háborús bűnössé váltak, mint az USA maga, függetlenül attól, hogy melyik évben léptek be e “szövetségekbe”.. Az USA vezetése most már elért egy olyan szintet a kazettás bombák átadásával, amely ellen már egyes nyugat-európai bűntársai is ódzkodnak. Ez persze nem fogja ezen országok politikusait felmenteni bűnösségük alól, de leleplezi őket saját lakosságuk előtt, hogy az láthassa, kik is okozzák azt a sorsot, amelyet miattuk kell majd elszenvedniük…