//Kitörés a holtpontról?
Ukrán zászló egy katonai ellenőrzőponton Kijev központjában 2022. március 15-én #moszkvater

Kitörés a holtpontról?

MEGOSZTÁS

Az elmúlt közel egy héthez képest úgy tűnik, az orosz hadigépezet mintha kimozdulna a statikusságból. Noha még így sem beszélhetünk az első napokban tapasztalt rohamos előrenyomulásról, a hadműveleti szünet mégis egyre inkább a végéhez közeledik. Miközben küszöbön áll a második hullám, nem csillapodik a veszteségeket érintő propagandisztikus számháború az online térben.

Ukrán zászló egy katonai ellenőrzőponton Kijev központjában 2022. március 15-én #moszkvater
Ukrán zászló egy katonai ellenőrzőponton Kijev központjában 2022. március 15-én
Fotó:EUROPRESS/FADEL SENNA/AFP

A hétfői és keddi nap folyamán a továbbra is folyamatos stratégiai célpontokat érintő rakétatámadások mellett – mint a kijevi Antonov repülőgépgyár, vagy az Artyom hadiüzem – ismét a Nyikolajev-Krivoj Rog, Donbassz és Kijev központok mentén folytak aktívabb harcok. Elsők közt az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy Moszkva teljes egészében ellenőrzése alá vonta a Herszoni területet. Figyelembe véve az elmúlt napok során tapasztalt orosz hadmozdulatokat, illetve a korábban a Dnyepertől nyugatra, északi irányban meginduló orosz offenzívát, a minisztérium állítása hihetőnek tűnik.

„Herszonon kívül viszont a frontok jórészt változatlanok maradtak”

Nyikolajev bekerítése továbbra is részleges, és Voznyeszenszk esetében sem történt áttörés. Úgy tűnik, némi operatív szünetet követően a fókuszt ismét a Dnyeper jobb partja melletti offenzíva kapja, Nyikopol és Krivoj Rog központtal, míg Nyikolajev kérdése Mariupol eleste után válhat aktuálissá. Vélhetően a megváltozott stratégiai célok értelmében az esti órákban ezért is érték légi támadások a Nyikopol környéki ukrán üzemanyagraktárakat. Illetve ne felejtsük, miután a bal part már orosz ellenőrzés alatt áll,

„akár az ottani egységek a Dnyeper felett átlőve tüzérségi támogatást is nyújthatnak a túlparton harcolóknak”

Kijev esetében ismét a már megszokott frontvonalak mentén, azaz északnyugaton Irpeny-Bucsa, míg keleten Brovari térségében zajlanak az összecsapások. Folyamatosan egymásnak ellentmondó információk érkeznek az állítólagos támadásokat követő ellentámadásokról, illetve arról, pontosan ki mit ellenőriz. A gyakorlatban a keleti és nyugati összeköttetést biztosító autópályák blokádján túl kevés előrelépés tapasztalható. Vélhetően a kormányzat az elkövetkező napokban a jelenlegi harcok súlyosbodását – vagy a rakétacsapások intenzitásának fokozódását – várja a 35 órás kijárási tilalom kijevi bevezetésével Kijev egész területére.

Orosz szempontból a Kijev környéki harcokat nagyban nehezíti, hogy a várost az alapvetően még a második világháború során felépített, majd a hidegháború során egy esetleges NATO támadás ellen kibővített többrétegű védelmi rendszer védi.

„Az úgynevezett Kijevi Megerősített Terület – KiUR – elemei, noha nem számítanak korszerűnek, ám mint látható, sikeresen tartóztatja fel hosszabb ideje az orosz csapatokat”

A védművek feltörése időt, és a tüzérség erőteljes használatát igényli, amelyet megnehezítenek az ukrán kézen lévő nyugati tüzérségi radarok. Utóbbiak a beérkező adatok alapján rövid idősávon belül megállapítják az ellenséges tüzérség pontos helyzetét, így az ezek ellen való védekezés részeként az orosz csapatoknak folyamatos áttelepülést kell végrehajtaniuk.

Az egykori Kijevi Megerősített Terület térképe #moszkvater
Az egykori Kijevi Megerősített Terület térképe
Forrás:Wikipédia

Donbassz esetében egyre elkerülhetetlenebbnek tűnik az ukrán főerők bekerítése. Izjum irányából az orosz, míg észak-északkelet felől a szakadár erők folytatják előrenyomulásukat Szeverodonyeck, Szlavjanszk, Kramatorszk központokkal. A kijevi főparancsnokság felől érkező, nem megerősített információk szerint szerint február végén mintegy 76 ezer főnyi személyzet tartózkodott a kelet-ukrajnai területeken, közülük 14,5 ezren Mariupolban.

„Noha vélhetően ezen szám időközben biztosan csökkent, mégis 59-72 ezer fő, azaz az ukrán haderő közel fele állomásozik az említett területen”

Mindezek mellett 2000-nél is több nehéz harcjármű – köztük 354 tank és 160 rakéta sorozatvető – került összevonásra Donbasszban, amelyek kimenekítése a személyi állományhoz hasonlóan nem lehetséges az orosz légierő támadásának veszélye, és a közlekedési folyosók elvágása miatt. Habár egyes hírek szerint Dnyipróból (Dnyepropetrovszk) kiindulva – az orosz erőket gátolva – az ukrán oldal tervezi a Donbasszban ragadt csapatok kimenekítését, erre vajmi kevés esély van.

„Hasonlóan Mariupol védőit sem fogja senki sem felmenteni”

Gyakorlatilag a végjáték küszöbén áll a város. A döntő hadművelet kezdetét jelzi mind az 5 ezer főnyi csecsen harcos érkezése, mind pedig a humanitárius korridorok ismételt – és immár sikeres – megnyitása. A lakóövezetek és az egykori Azovsztal acélmű területén húzódó védelmi vonalakat az orosz erők feltörték, vélhetően a megmaradt civil lakosság evakuációját szolgáló hadműveleti szünetet követően a város rövid időn belül elesik.

Orosz források szerint Moszkva Ukrajna területének 30 százalékát ellenőrzi, míg további 20 százalékon zajlanak jelenleg harci cselekmények. A frontok viszonylag kisléptékű mozgása ellenére egyre nyilvánvalóbbá válnak az ukrán haderőt érintő és egyre súlyosbodó problémák. A Kijevből érkező optimista hadi jelentések ellenére

„Oroszország gyakorlatilag – az úgymond állásban is – fokozatosan felőrli az ukrán fegyveres erőket”

A haditechnika folyamatos elvesztése mellett komoly üzemanyag, és kenőolaj hiány sújtja az ukrán felet, miután egyik oldalt azok importja döntő többségben Oroszországból történt, másrészt pedig a rakéta- és légicsapások következtében a tároló létesítmények is megsemmisültek. Habár a gázolaj készletek feltöltésére érkeznek nyugati próbálkozások, azok léptéke a fogyasztás mértékét figyelembe véve elégtelen. Egyes területeken a hadsereg már civil járműveket rekvirál – háborús helyzetben a magyar jogrend is lehetőséget ad erre – csapatszállítási feladatokon túl egyéb katonai feladatokra. Viszont ennek negatív következményeként ezen civil járművek is katonai célpontnak minősülnek.

A harcok március 15-i állása a Readovka térképe szerint #moszkvater
A harcok március 15-i állása a Readovka térképe szerint
Forrás:Telegram

Az egyre kétségbeesettebb helyzet következtében pedig Kijev is egyre kiszámíthatatlanabb lesz, mint ahogy azt a Donyeck, majd Marejevka elleni rakétatámadások mutatják. A nyugati média által alig említett eset során ugyanis 9N123K kazettás robbanófejjel felszerelt Tocska-U ballisztikus rakéta maradványai csapódtak be a katonai jelentőséggel nem bíró belvárosi területre 20 feletti halálos áldozattal.

„Miután Donyeck stratégiai fontossága gyakorlatilag már másodrendű, egyértelmű, hogy ez megtorló akció volt Kijev oldaláról”

Mindezek mellett az említett rakétakomplexum legnagyobb üzemeltetője nem más, mint Ukrajna. 2021-es adatok szerint közel 90 indító jármű, és hozzá tartozóan majdnem 800 rakéta alkotta az ukrán taktikai rakétaeszközök gerincét. Vélhetően a hadi helyzet ukrán szempontból rosszabbá válásával egyre több alkalommal fogja mind a reguláris haderő, mind a szélsőjobboldali alakulatok ezen eszközöket alkalmazni. Ahogy a hétfői Donyeck, majd kedd esti Marejevka elleni támadás is mutatja, a légvédelem mellett szükséges orosz oldalról a rakétaelhárító-rendszerek aktív telepítése nemcsak a polgári, de a katonai infrastruktúra védelmében.

Érdemes közben röviden vizsgálni a háború kapcsán kibontakozó számháborúkat. Ismételten fontos leszögezni, hogy pontos veszteségi és bevetési adatokat azok szigorúan titkos volta miatt senki sem tudhat, legfeljebb közelítő értékeket. A propagandáról nem is beszélve.

„Ukrán oldalról ahogy az 1300 saját, úgy a 13 ezer feletti orosz halott is egyértelműen alá, illetve felül becslés”

A CIA által a múlt héten közölt 2-4 ezer főről szóló orosz veszteséglistát figyelembe véve a valós szám jelen helyzetben valahol 4-6 ezer fő között lehet. Hasonlóan, míg az orosz védelmi minisztérium 1306 megsemmisített ukrán páncélozott járműről és 156 lelőtt drónról tesz említést, a fentebb említett szorzó alkalmazása jelen esetben is célszerű.

Habár a The Washington Post által megszellőztetett információ szerint Oroszország Pekinghez fordult katonai segítségnyújtásért, főképp hadianyag esetében, ez aligha valószínű. Az orosz és az egykori szovjet készletek egy, az ukrajnainál jóval nagyobb intenzitású konfliktus – potenciális világháború – esetére lettek méretezve, csupán a Nyugati Katonai Körzet állománya több országét meghaladja. Az pedig egyértelműen nem igaz, hogy Oroszország kifogyott volna a hadi- illetve emberanyagból.

„Oroszország haderejének legfeljebb 20 százalékát vethette be eddig Ukrajnában”

Kína esetében az orosz haderőben nem rendszeresített eszközökről beszélünk, amelyek használatának elsajátítása és leszállítása több időt venne igénybe, mint maga a konfliktus. Ugyanis a modern háborúk egyik alapszabálya, hogy azzal az eszközparkkal vívja végig a háborút a harcoló fél, amely már a konfliktus kitörésekor hadrendben áll. Egy viszonylag rövidebb idejű konfliktus esetén nincsen idő új eszközök tömeges rendszeresítésére és gyártására, a veszteségeket csupán korlátozott módon lehet pótolni.

„Ráadásul az sem igaz, hogy az ukrajnai orosz csapatok többségét sorozott állomány tenné ki”

Mint ahogy az a tavaly márciusi adatokon is látszik, az orosz haderőn belül a sorozottak aránya 30 százalék alatti. Természetesen nem állítjuk azt, hogy nem lennének sorozott orosz katonák Ukrajnában – miután erre bizonyíték is van –, ám az egyes szereplők által láttatni kívántnál jócskán alacsonyabb arányban.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.