//Jószomszédi (v)iszony
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter üdvözli egymást a megbeszélésük után tartott sajtótájékoztatón Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal épületében 2020. szeptember 23-án #moszkvater

Jószomszédi (v)iszony

MEGOSZTÁS

Egy jottányit sem közeledtek az álláspontok a magyar és az ukrán külügyminiszter újabb találkozóján. A héten Ungváron tartott tárgyalásokon ismét kiderült, hogy Ukrajna továbbra is szívesen látja a magyar adományokat, a nyelvkérdésben azonban nem hajlandó az európai normák felé elmozdulni. S mivel Kijev energiáit most egyébként is leköti a helyhatósági választás, az idén már aligha találkozik egymással Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter üdvözli egymást a megbeszélésük után tartott sajtótájékoztatón Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal épületében 2020. szeptember 23-án #moszkvater
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter üdvözli egymást a megbeszélésük után tartott sajtótájékoztatón Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal épületében 2020. szeptember 23-án
Fotó:MTI/KKM/Borsos Mátyás

Eredmény nélkül értek véget Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba ungvári megbeszélései. Ahogy az ua-reporter.com külügyi forrásokra alapozva fogalmaz, tárgyalások zsákutcába jutottak. De nincs ebben semmi meglepő, mert a legfőbb kérdésben, a kisebbségi nyelvoktatás és nyelvhasználat kérdésében Kijev semmilyen kompromisszumra nem hajlandó. Főképp nem az egyre nehezebb belpolitikai helyzetben lévő hatalom számára oly fontos őszi helyhatósági választások előtt.

„Pedig arcvesztés nélkül ki lehetne farolni a zsákutcából, és megoldható lenne a probléma, ha a sokat emlegetett kisebbségi törvény őshonos népnek – mint ahogy az is – ismerné el a kárpátaljai magyarságot”

Persze, ez még nem oldaná meg a többi kisebbség gondját, de a magyar kérdésre azért megoldást jelentene. Az őshonos népek ugyanis érettségiig az anyanyelvükön tanulhatnak, és a nyelvhasználatban jelenleg meglévő korlátozások sem vonatkoznak rájuk.

Kijev azonban egyelőre még erre a jelenlegi helyzetből kiutat jelentő lépésre sem hajlandó. S hogy valójában mit gondol a magyarokról, azt jól mutatja az ukrán katonák számára készített, és a Beregini nevű hacker csoport által nyilvánosságra hozott belső felvilágosító, pontosabban propaganda anyag is (Itt írtunk róla https://moszkvater.com/mi-van-az-ukran-mosolyok-mogott/), amely szerint Budapest geopolitikai stratégiája azon a történelmi tényen alapul, hogy Kárpátalja egykor Magyarország része volt. A brosúra összeállítói szerint a magyar állam vezetése nem fogadja el a trianoni béke megállapodást, amellyel Magyarország elveszítette területeinek nagy részét, közte Kárpátalját.

„Az anyag agresszívnek állítja be a magyar külpolitikát, amely kiemelt figyelmet szentel a „határon túli nemzettársak” problémáinak. A felvilágosító anyag figyelmeztet arra, hogy a magyar állam mára kiterjedt lehetőségekkel bír Kárpátalján agresszív politikájának érvényesítésére”

Mindezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy hajlandó, és ami talán még fontosabb, képes-e bármilyen lényegi kompromisszumra a vitás kérdésekben az az ukrán hatalom, amely ilyen képet fest Magyarországról a hadsereg állománya előtt?  A tárgyalások tehát eleve nehéznek ígérkeztek, amit a fentiek mellett jeleztek a két delegáció vezetőjének előzetes nyilatkozatai is. Kuleba a Facebookon közzétett videóban üzente meg, hogy a nyelvtörvényről és az oktatási törvényről tárgyalni sem hajlandó, azon nem változtatnak. Szijjártó pedig közölte, hogy megvédi Budapest álláspontját, amely addig nem változik, amíg Kijev nem változtat a nyelvhasználat és az anyanyelvi oktatás gyakorlatán.

„Ezek után a találkozó részletei is az álláspontok megmerevedéséről és a zsákutcába jutásáról árulkodtak”

A két delegáció három közös rendezvényt tervezett. A magyar kormány által a kárpátaljai kórházaknak adományozott 50 lélegeztető gép átadását, a zártkörű tárgyalásokat és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola tanévének megnyitóját. A kétoldalú tárgyalások után azonban a magyar külügyminiszter csak egyedül utazott át Beregszászra. Az okát kitalálhatjuk. Az is jelzésértékű volt, hogy a magyar delegációban demonstratívan helyet kapott az a Potápi Árpád államtitkár, akit az ukrán hatóságok a koronavírus helyzetre hivatkozva szeptember 3-án nem engedtek be az országba. Az ukrán félnek az sem tetszett, hogy a látogatás során Szijjártó arra szólított fel, hogy a magyarok a magyar jelöltekre és pártokra szavazzanak.

„A hivatalos közleményekben természetesen mindkét fél azt hangoztatta, hogy a tárgyalások, a konstruktív párbeszéd folytatásában állapodtak meg, ám a lényeg az álláspontok megmerevedése. Budapest így addig nem ad zöld utat a NATO-Ukrajna tárgyalásoknak, amíg a kárpátaljai magyarok nem értesítik a magyar kormányt a nyelvkérdés megoldódásáról. Ebben a helyzetben az eredetileg még a nyárra tervezett Zelenszkij-Orbán csúcs is bizonytalan időre, akár a jövő évre kitolódik, hiszen egyelőre még a kompromisszum körvonalai sem látszanak”

Találóan jellemezte a jelenlegi helyzetet egy a közösségi médiában tett bejegyzés, miszerint az ukrán külügy továbbra is megígéri, hogy amit eddig nem tartott be, azt ezután sem fogja… Természetesen Ukrajna a segélyeket, támogatásokat, fejlesztéseket továbbra is szívesen fogadja, sőt elvárja… Kijev tartja magát ahhoz, hogy aki nem ért vele egyet, az Ukrajna vesztét akarja, és a Kreml kezére játszik… A csípős poszt szerint Kijev immár azt is megígéri, hogy a közeljövőben már ígérni sem fog, mert már követni sem tudja, hogy mit ígért, mit nem… De az ukrán tárgyalók mottója továbbra is az, hogy fontos a baráti, jószomszédi (v)iszony!

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.