Továbbra is napirenden van a magyar miniszterelnök kijevi vizitje. Ám miközben Budapest több jelből ítélve komoly reményeket fűz Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozójához, az ukrán fél nemcsak durván provokál, de Magyarország destruktív, az Európai Unióra veszélyes országként mutatja be, külpolitikáját pedig agresszívnak írja le egy a hadsereg számára készített anyagban.

A magyar kormány stratégiát váltva az év eleje óta igyekszik életet lehelni a kárpátaljai magyar kisebbséget diszkrimináló oktatási törvény, majd Budapestnek az Ukrajna atlanti integrációját blokkoló válaszlépése után megromlott magyar-ukrán kapcsolatokba. A régóta esedékes csúcstalálkozó előkészítésének a jegyében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nyáron kétszer is tárgyalt ukrán kollégájával, és napirenden van a kormányközi vegyes bizottság ülése.

Érthető, ha Budapest rendezni akarja a kapcsolatait keleti szomszédjával, mint ahogy azt sem zárhatjuk ki a magyar stílusváltás magyarázataként, hogy nem meri túlfeszíteni a húrt a NATO-Ukrajna tárgyalások blokkolását rossz szemmel néző Egyesült Államokkal. Több mint két éves kemény és következetes kiállás után azonban hiba lenne visszavonulót fújni, és magára hagyni a kárpátaljai magyarságot. Főképp azt látva, hogy

„ Kijev politikája az európai normákat felrúgó ukránosítás kérdésében cseppet sem változott. Mint ahogy a tárgyalásokon mutatott konstruktivitás ellenére Magyarországgal szemben is maradt a provokatív, ellenséges magatartás”

Ukrán részről ugyanis nem szűnnek a provokációk. A Szent István napi ünnepségek például Ukrajna kivételével Szlovákiától Szerbián át Romániáig mindenütt csendben, az adott ország részéről mindenféle negatív kiszólások nélkül lezajlottak. Az ukrán hatalom azonban meglehetősen sajátos módon készült fel a magyar nemzeti ünnepre. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a hadsereg és a Nemzeti Gárda véletlenül éppen augusztus 19-20-án tartott a munkácsi és a beregszászi járásban terrorista ellenes gyakorlatot, amelynek célja a kárpátaljai katonai objektumok elleni diverzáns akciók megakadályozása volt. Egyenruhások lepték el a két magyarok lakta járást.

„Az üzenet egyértelmű. Az ukrán erőszak szervezetek megakadályoznak minden szeparatista, terrorista, diverzáns akciót”

Magyar kutyák takarodjatok! Ezzel az üzenettel „emlékeztek meg” a magyar nemzeti ünnepről az ukrán nacionalisták. Szent István ünnepén három bombariadó zavarta meg a közösséget, egy telefonáló azt állította, hogy a beregszászi katolikus templomban, valamint Técsőn és Aknaszlatinán is bombát helyezett el.

Emellett „Magyar kutyák” megszólítással több kárpátaljai magyar egyházhoz és szervezethez érkezett névtelen levél, amelyben arra szólították fel a magyarságot, hogy „fogják értékeiket és rokonságukat, és menjenek a történelmi családjukhoz”. „A ti enklávétokra és közösségetekre nincs szüksége Ukrajnának!” – üzenték a magyaroknak a nacionalisták, megfenyegetve őket retorziókkal. Egy másik levélben arra figyelmeztettek, hogy ha a magyar közösség továbbra is biztonságban szeretne élni ukrán földön, akkor fel kell hagynia a nemzeti enklávé létrehozásával.

„Kárpátalja kormányzója természetesen nem ukrán nacionalistákat, hanem külföldi szervezőket látott a magyar kisebbséget provokáló akciók mögött”

De ha mindez nem lett volna egyértelmű, akkor az ukrán hatalom álláspontját egyértelműsítette Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár beutazásának megakadályozása Kárpátaljára. A magyar politikus a tanévnyitóra ment volna egy a magyar állam segítségével felújított iskolába, ám a kisstílű lépés ebben megakadályozta.

Mindezek fényében meglehetősen disszonánsan hangzottak Ukrajna függetlenségének napján l Orbán Viktornak kollégájához Denisz Smihalhoz intézett üdvözlő szavai. A magyar miniszterelnök  kiemelte, hogy „Magyarország a kezdetektől fogva kiállt Ukrajna szuverenitása és területi integritásának megőrzése mellett, és minderre a jövőben is számíthatnak”. Orbán örömét fejezte ki, amiért az ukrán kormány nyitott a kétoldalú kapcsolatokban fennálló, megoldásra váró ügyek megvitatására. Végül biztosította ukrán kollégáját arról, hogy Magyarország kormánya partner lesz a kölcsönös tiszteleten és jószomszédi viszonyon alapuló együttműködésben.

„Hogy ez a viszony az egyértelmű magyar törekvések ellenére mennyire lesz kölcsönös tiszteleten alapuló és jószomszédi, azt előre jelzi az ukrán védelmi minisztériumnak a hadsereg állománya számára készített, Magyarországot meglehetősen negatív színben feltüntető eligazító anyaga”

A háborúellenes, és a normális életért fellépő Beregini nevű ukrán női hacker mozgalom által publikált eligazító szöveg destruktívnak nevezi Magyarország tevékenységét, amely politika a brosúra szerzői szerint Oroszország Európa ellenes törekvéseinek eredménye. Mindez egyben jól mutatja, hogy a kapcsolatok normalizálását hirdető hivatalos nyilatkozatok mögött belső használatra milyen képet fest az ukrán hatalom Magyarországról. Az sem meglepő, hogy az állomány felvilágosítására szolgáló segédanyag a magyar magatartás mögött természetesen Oroszországot láttatja.

„Így a tájékoztató anyag hosszasan bizonygatja, hogy Moszkva az Európai Unió felbomlasztására törekszik”

Az Európai Uniót romboló összetevők között kiemeli az európai értékek – szabadság, emberi jogok, szolidaritás – lejáratását és semmibe vételét, a nemzeti egoizmus erősítését és a liberális demokratikus modell elutasítását. Ennek egyértelmű jele nacionalista pártok megerősödése Magyarországon, Lengyelországban, Görögországban és Olaszországban. Az EU-t bomlasztó forgatókönyv részeként említi a brosúra annak bemutatását a brexit vagy a skót népszavazás felemlegetésével, hogy az Európai Uniónak képtelen az egység megtartására. De ugyanezt a célt szolgálják a felvilágosító anyag szerint a biztonsági fenyegetések, az Európa körül kialakult fegyveres konfliktusok, és a gazdasági nehézségek és az Oroszország elleni szankciók összekapcsolása.

„Az anyag részletesen kitér a magyar külpolitika állítólagos agresszivitására”

Mint olvashatjuk az ukrán katonák számára készített felvilágosító, pontosítsunk, propaganda anyagban, Budapest geopolitikai stratégiája azon a történelmi tényen alapul, hogy Kárpátalja egykor Magyarország része volt. A brosúra összeállítói szerint a magyar állam vezetése nem fogadja el a trianoni béke megállapodást, amellyel Magyarország elveszítette területeinek nagy részét, közte Kárpátalját.

„Ebből kiindulva a parlamenti választásokon győztes konzervatív és szélsőjobboldali politikai erők, a magyar vezetés minden csatornát és lehetőséget felhasznál arra, hogy erősítse a befolyását Kárpátalján”

Az anyag mindezek alátámasztására arra hívja fel az ukrán katonák figyelmét, hogy a magyar állam bevezette a kettős állampolgárság intézményét. A magyar fél – figyelmeztetnek a tájékoztató anyag összeállítói – nyíltan felhasználja a Kreml Krímben és Kelet-Ukrajnában hosszú időn át folytatott stratégiájának az elemeit. E hipotézis megerősítésének állítják be, hogy Budapest kiemelt figyelmet szentel a „határon túli nemzettársak” problémáinak, segíti a kisebbség politikai erőinek fejlődését, erősíti a kisebbség öntudatát, kialakítja az anyanyelvi oktatás infrastruktúráját, és tudományosan megalapozza Kárpátalja Magyarországhoz tartozásának tézisét.

„A felvilágosító anyag figyelmeztet arra, hogy a magyar állam mára kiterjedt lehetőségekkel bír Kárpátalján agresszív politikájának érvényesítésére”

Mindezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy hajlandó, és ami talán még fontosabb, képes-e bármilyen lényegi kompromisszumra a vitás kérdésekben az az ukrán hatalom, amely ilyen képet fest Magyarországról a hadsereg állománya előtt? Érdemes-e reménykedni ezek után bármilyen megállapodásban? Ezeket a kérdéseket a csúcstalálkozó előtt a magyar vezetésnek mindenképpen át kell gondolnia, ha nem akarja, hogy egy vereséggel egyenlő kompromisszumba belemenve több mint két év következetes kiállása kárba vesszen!