//Jön az új orosz atomjégtörő
A Leader atommeghajtású jégtörő látványterve #moszkvater

Jön az új orosz atomjégtörő

MEGOSZTÁS

A Leader atomjégtörő két, a Roszatom szakemberei által kifejlesztett új típusú RITM-400 típusú reaktorral fog üzemelni, és akár négy méter vastag jégtorlaszokat is képes lesz áttörni.

A Leader atommeghajtású jégtörő látványterve #moszkvater
A Leader atommeghajtású jégtörő látványterve
Forrás:Rosatomflot

A fenyegető globális gazdasági válság ellenére sem állnak le az orosz fejlesztések. Erre utal, hogy éppen a napokban kötött szerződést a Roszatom az első új generációs atomjégtörő megépítéséről, amely biztosíthatja a folyamatos hajózást a stratégiai szempontból egyre fontosabb Arktisz régiójában. Mint a Roszatom sajtóközleményéből megtudhatjuk, az atomkonszern jégtörő hajóit üzemeltető, murmanszki székhelyű Atomflot vállalat és a vlagyivosztoki Zvezda hajógyár vezetői írták alá a héten az 10510-es projekt alapján készülő Leader atomjégtörő megépítéséről szóló szerződést. A Zvezda Oroszország legújabb hajógyára, 2009-ben létesült a Tengermelléki határterületen fekvő Bolsoj Kameny városában. A gyárat a Rosznyeft által vezetett orosz konzorcium működteti. A szerződésből az is kiderül, hogy

„az új típusú orosz jégtörő hajót várhatóan 2027-ben fogják üzembe helyezni”

A Leader két, a Roszatom szakemberei által kifejlesztett új típusú RITM-400-as reaktort kap, a hajó teljesítménye 120 MW lesz.  Az új jégtörő hajó képes arra, hogy akár 4 méteres vastagságú jégtorlaszokat is áttörjön.

Az atomjégtörő üzembe helyezése sokat segíthet abban, hogy az Északi-sark keleti régiójában folyamatos legyen a hajózás, az Északi-tengeren pedig lehetőség nyílik arra, hogy új kereskedelmi útvonalak jöhessenek létre magasabb földrajzi szélességi fokokon.

Az északi félteke nyugati és keleti fele között a sarkkörön keresztül vezet a legrövidebb út. Igaz, ezt egyelőre vastag jégpáncél fedi. A klímaváltozás azonban új távlatokat nyit. A jég olvadása akár húsz nappal is megrövidítheti a hajózás idejét Ázsia és a nyugati kikötők között.

„Nem véletlenül nevezik a jégmentessé váló sarkköri hajózási útvonalakat a 21. század új Szuezi- és Panamai-csatornájának”

Az Északi-sark geopolitikai jelentősége emellett azért is megnövekedett, mert  a sarkvidéken található a Föld olajkészletének 13, földgázkészletének 30 és cseppfolyósítható földgázkészletének 20 százaléka. Az Arktiszért folyó versenyben Oroszország van a legjobb kiinduló helyzetben, hiszen a potenciális északi tengeri hajóút nagyobb része az partjai előtt haladna. Ez az előny tovább fokozható a jégtörőkkel.

„Az orosz állami atomenergetikai konszernhez tartozó Roszatomflot üzemelteti a világ egyetlen atomjégtörő flottáját, amely jelenleg hat atomjégtörőből, egy nukleáris meghajtású konténerszállító jégtörő hajóból, valamint kiszolgáló hajókból áll”

Az Atomflot állományába tartozik három üzemen kívül helyezett atomjégtörő, valamint a világ első atomjégtörője, a napjainkban múzeumhajóként funkcionáló Lenin. Legutóbb tavaly májusban bővült a flotta. Ekkor bocsátották vízre a szentpétervári Balti Hajógyár dokkjában az Urál univerzális atomjégtörő hajót, amellyel az orosz atomjégtörő flottát üzemeltető Roszatom egy újabb jelentős lépést tett annak érdekében, hogy egész évben átjárhatóvá váljon az északi-tengeri hajózási útvonal. Ezen a jégtörőn debütált egyébként a RITM-200-as atomreaktor, amelyet az új generációs atomjégtörő hajótípus következő egységei is megkapnak, illetve a jövőben épülő úszó és szárazföldi orosz atomerőművekbe is beépítik majd ezt a reaktort.

A mintegy kétezer főt foglalkoztató vállalat létesítményei kiemelt állami objektumoknak számítanak, őrzésüket a belügyi csapatok látják el. Fő tevékenysége az északkeleti átjáró és a folyótorkolatok hajózhatóságának biztosítása, konténeres tengeri szállítás, tudományos expedíciók kiszolgálása, mentés és az utóbbi években északi sarki turistautak végrehajtása. A vállalat központja, kikötője és javítóbázisa Murmanszkban található.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.