//Jól reagáltak a járványra a V4-ek
Igor Matovic szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel, Andrej Babis cseh és Orbán Viktor magyart miniszterelnökök maszkban tartanak közös sajtótájékoztatót a V4 csoport lednicei, Csehországban tartott megbeszélése után 2020. június 11-én Fotó:EUROPRESS/AFP/Michal Cizek #moszkvater

Jól reagáltak a járványra a V4-ek

Hatékony intézkedésekkel fékezték meg a koronavírus terjedését a visegrádi országok. Erről Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa beszélt a portálunknak. A szakértővel a közép-európai védelmi kiadások alakulásának körülményeiről, valamint a régióban a járvány hatására bekövetkező változásokról beszélgettünk.

Szolga Réka írása a #moszkvater.com számára

Igor Matovic szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel, Andrej Babis cseh és Orbán Viktor magyart miniszterelnökök maszkban tartanak közös sajtótájékoztatót a V4 csoport lednicei, Csehországban tartott megbeszélése után 2020. június 11-én Fotó:EUROPRESS/AFP/Michal Cizek #moszkvater
Igor Matovic szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel, Andrej Babis cseh és Orbán Viktor magyart miniszterelnökök maszkban tartanak közös sajtótájékoztatót a V4 csoport lednicei, Csehországban tartott megbeszélése után 2020. június 11-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Michal Cizek

A V4-ek, de Szlovénia, Horvátország, Ausztria is kifejezetten eredményesen reagált a koronavírus-járvány megjelenésére. Csiki Varga Tamás úgy látja, a betegség nem terjedt el olyan mértékben, mint a kínai gócpontokban, például Vuhanban, Franciaországban vagy Spanyolországban. A kialakult helyzet jól kezelhetővé vált, a megbetegedések száma nem magas. A szóban forgó régióban a védelmi intézkedések, mentőcsomagok összeállítása hasonlóképpen zajlott. A gazdaságvédelemben nem jellemzőek azok a direkt pénzügyi támogatások, mint Nyugat-Európában, például Dániában. A dán sokk-csomag keretében a munkabér 70-90 százalékát átvállalja az állam.

„Ezzel szemben a V4-es régióban a kormányok első megközelítésben szabályozásokkal hidalják át a gazdasági nehézségeket, ami egyfajta adminisztratív segítség. Az adóbevallásokat, adóügyeket az elszámolási oldalról lazították, a határidőket kitolták”

Állami garanciaprogramokat, hitelprogramokat hoztak létre, a lakossági és vállalkozói hitelek törlesztését pedig moratórium jelleggel próbálják biztosítani. A szakértő szerint védőhálót vonnak a gazdasági szereplők köré, de nem a dán gyakorlathoz hasonlóan, azaz direktben nem pótolják a kieső jövedelmet.

„Az újraindításra fókuszálnak, a termelés beindulására, a belső piac „megpörgetésére”. Azonban a jelenlegi változások anyagilag rosszul érintik a társadalmakat. Ha a háztartások bevételét nem pótolják, akkor a fogyasztás sem nő”

Csiki Varga Tamás #moszkvater
Csiki Varga Tamás

Csiki Varga Tamás szerint bekövetkezhet a jósolt második koronavírus-hullám, ám a V4 országoknak már működő protokolljuk van erre az esetre. A kialakult társadalmi viselkedési normák – idősávok betartása az üzletekben, maszkviselés, kézfertőtlenítés, kijárási tilalom –, a napirend alakítása vészhelyzetben bevált módszereknek mondhatók. A V4-es régióban a járványügyi korlátozások működtek.

„Egyelőre ugyanakkor a szakértő szerint a járványügyi intézkedések ellenére is emelkednek a V4-es védelmi kiadások”

– Az idén napvilágot látott új magyar nemzeti biztonsági stratégiában már szerepel a járvány elleni védekezés fontossága, amely az elkövetkező időszakot is érintheti. A V4-ek tekintetében egyébként a csehek, a szlovákok és a magyarok védelmi kiadási 2014-ig csökkenő, majd 2015-től növekvő tendenciát mutatnak. A lengyel védelmi kiadások a többi V4-es országhoz képest a grúz-orosz háború hatására már korábban, 2008-ban elkezdtek növekedni.

„Az orosz fenyegetettségtől tartva a lengyelek az alkotmányban rögzítették a védelmi kiadások minimálisan szükséges szintjét – a nemzeti össztermék, azaz a GDP 1,95 százalékát -, ami egyedülálló régiónkban”

Az ukrán válság kibontakozása, Donald Trump amerikai elnök megválasztása, a haderő-modernizációs igények is befolyásolták a közép-kelet-európai védelmi kiadások mértékét.

A V4-ek nemzeti védelmi dokumentumai alapján meghatározható az adott állam stratégiai kultúrája, amelynek lényeges elemei elsősorban – mindegyik érintett ország esetében – a terület-, szuverenitás- és területi integritás védelem. Ha a védelmi költségvetéseket szemügyre vesszük, a legnagyobb részben (általában 50 százalékot, de akár 60 százalékot is meghaladó arányban) személyi kiadásokra fordítják azokat. A professzionális haderőt meg kell fizetni ahhoz, hogy a szakembereket ne szívja fel a civil szektor.

„A V4-ek fenyegetettség-percepciói – az Oroszországról kialakított kép kivételével – hasonlóak, nyilatkozatok, egyezmények, a retorika szintjén a biztonságpolitikában is szövetségesek”

– Vannak olyan területek, olyan képességek, amelyekben hajlandóak együttműködni – például a V4 közös hadgyakorlat –, mégsem állíthatjuk, hogy egy balkáni válsághelyzet esetén egységes, legitim erővel tudnának fellépni – tette hozzá Csiki Varga Tamás. – A jelenlegi együttműködés egy komoly védelempolitikai formációhoz kevés. Az a műveleti forgatókönyv nem látható, amelyet a V4-ek komoly összehangolt katonai művelettel együtt kívánnak megvalósítani.

„A békefenntartás, stabilizáció, katonai jelenlét, járőrözés, helyi lázongások féken tartása azok a lehetséges műveletek, amelyeket képesek végrehajtani. Egy kirobbanó orosz-ukrán háború és egy ebből következő humanitárius válság esetén nem szándékoznának közvetlenül beavatkozni”

– hangsúlyozta a szakértő. A V4-ek közös védelempolitikája tehát láthatóan még fejlesztésre szorul, de a járványügyi intézkedéseket sikeresen hajtották végre.

MEGOSZTÁS