„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
A Szovjetunióban már az 1960-as években tervezték egy olyan autonóm atomerőmű létrehozását, amely akár 10 évig is képes karbantartás nélkül működni. A tervdokumentáció 1975-ben készült el, és 1982-ben üzembe helyezték a Gamma erőművet, tudjuk meg a Rosatom Newsletter írásából. A hőenergia forrásaként önszabályozó reaktort használtak, a hőelvezetéshez természetes keringést alkalmaztak mind az első, mind a második körben.
„A hőenergiát termoelektromos technológiával alakítják át elektromos energiává”
„A Jelena-AM bejelentett hőteljesítménye 7 MW, a hőhordozó (víz) természetes keringése mindkét körben biztosított. A kifejlesztett berendezés élettartamának 40 évnek kell lennie”
Forrás:Roszatom
A termoelektromos generátor sajátossága, hogy a hőt közvetlenül a hőmérsékletkülönbséget kihasználva alakítja át villamos energiává: az egyik vezetőre hőt juttatva potenciálkülönbség alakul ki. A termoelektromos modulok a Filda-cső (cső a csőben) elvét hasznosították. A félvezető akkumulátorok alacsony hőmérsékletű háromrétegű ötvözetekből készültek. Az erőmű hőteljesítménye 220 kW, elektromos teljesítménye 6,6 kW volt. Az egész üzemet egy vízmedencében helyezték el, amely biztosította a hőelvezetést és a biztonságot.
„Mind a természetes keringés, mind a termoelektromos átalakítás forradalmi ötlet és műszaki megoldás volt abban az időben”
Mint az írásból kiderül, 1989-ben a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Távol-keleti Részlege javaslatot tett egy hőerőmű-prototípus létrehozására, amely termoelektromos technológiával alakítaná át a villamos energiát, és a Csendes-óceáni Óceánkutató Intézet kis tudományos telepének hő- és áramellátását biztosítaná a Popov-sziget Jelena-öblének közelében.
„Az öböl után az erőművet is Jelenának nevezték el”
Az 1990-es évek elejére elkészültek a vázlatos és műszaki tervek. Az erőmű elektromos teljesítménye 100 kW, hőteljesítménye 3 MW lett volna. Az erőműben a Gamma fő konstrukciós és technológiai megoldásait alkalmazták. A finanszírozás hiánya és az ország gazdasági helyzetének későbbi romlása miatt azonban a projektet nem valósították meg a gyakorlatban.
Az új erőmű, amelyet a Kurcsatov Intézet a Roszatom megbízásából tervez, a Jelena-AM nevet kapta, ami annyit jelent, hogy „automatizált és modernizált”. Feladata a távoli és nehezen megközelíthető régiók hőellátásának biztosítása, ahol nincs központi áramellátás, és a hagyományos fosszilis tüzelőanyagot messziről, és költségesen kellene a helyszínre szállítani.
„A Jelena-AM bejelentett hőteljesítménye 7 MW, a hőhordozó (víz) természetes keringése mindkét körben biztosított. A kifejlesztett berendezés élettartamának 40 évnek kell lennie”
A 120 cm magas magot 241 darab, legfeljebb 19,5 százalékos üzemanyag-dúsítású fűtőelemmel töltik meg. A víz-víz típusú reaktornak önszabályozást kell biztosítania az elektromos és termikus terhelések teljes tartományában a reaktivitás (minél magasabb a hőmérséklet, annál alacsonyabb a reaktivitás) és a hőelnyelő negatív hőmérsékleti hatása miatt.
A termoelektromos generátor elektromos teljesítménye nem kevesebb, mint 200 kW. Az egységnek minden nap villamos terheléskövető üzemmódban kell működnie a névleges értékek 20 százalék és 100 százalék közötti tartományában. A termelt villamos energia várhatóan elegendő lesz az erőmű saját szükségleteinek kielégítésére, és a közelben található fogyasztók ellátására.
„A leendő erőmű másik fontos jellemzője, hogy karbantartásmentes. A Jelena-AM-et automatizált folyamatirányító rendszerrel, valamint segéd- és támogató rendszerekkel szerelik fel”
A tervek szerint egy vízzel töltött fém tartály szolgál majd alapszerkezetként a fő berendezések elhelyezésére. Ez az ionizáló sugárzással szembeni biológiai védelem funkcióját is betölti majd. A kis teljesítmény miatt az erőmű alacsony tárolt hővel rendelkezik: az üzemanyag és a víz hőmérséklete közötti különbség nem haladja meg az 50 ℃-ot.
„A szivattyúk és szerelvények hiánya miatt a konstrukció megbízhatósága megnő – egyszerűen nincs semmi, ami elromolhatna”
Az állomásnak az MSK-64 skálán 8-as intenzitású földrengés alatt és után is kell működnie, 9-es erősségű rengés esetén pedig garantálnia kell a reaktorüzem és a fő technológiai berendezések biztonságát. A Jelena-AM-nek ki kell állnia egy 20 tonnás repülőgép 215 m/s sebességű zuhanását is. Számításokat végeznek a tervezésben szereplő balesetnél súlyosabb események bekövetkeztére is, például legfeljebb 200 tonnás repülőgép lezuhanása legfeljebb 100 m/s sebességgel.
„Az üzemnek évente 350 napot kell működnie, majd két hétre le kell állnia diagnosztika és karbantartás céljából”
A tervek szerint minden megelőző karbantartási és javítási munkát évente két hétig egy erre szakosodott látogatócsoport végez el.
A Jelena-AM egyelőre a kutatás-fejlesztés szakaszában van. Az állomás paramétereit a projekt előrehaladtával határozzák meg.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
csakafidesz says:
Akkor lesz igazán érdekes ez a találmány, ha minden falú határában áll majd egy minierőmű, és az elektromos kocsikat is ennek segítségével töltik fel. Jelenleg a villanyautó terjedése totális kudarcnak látszik, mert az elektromos hálózat és az áramtermelés is messze elmarad a mobilizációhoz szükséges többlet energiamennyiség biztosításával. Az elektromos hálózat tudatos szétbontása, különálló, de valahogy mégis összekapcsolható lokális energia-termelés stratégiailag és biztonság szempontjából is előnyösebb, mint a globális, legalábbis a regionális rendszerek fenntartása. Talán még az is felülbírálható a jövőben, hogy szükséges-e 220 (pontosabban 230) Voltos hálózatot kiépíteni, és a berendezések többségét transzformátorokkal ellátni.