„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Avagy a korábbi, Oroszország elleni támadásokhoz hasonlóan ismét a cél egy minimális PR siker elérése, amelyet Kijev eredményként mutathat fel saját lakosságának”
Fotó:EUROPRESS/STRINGER/AFP
Hétfő hajnalban Kijev újabb támadást hajtott végre a Krími-félszigetet Krasznodarral összekötő kercsi híd ellen. A jelenleg elérhető információk alapján az incidensre hajnali 4:21-kor került sor a 145. hídnyílás térségében, a Tuzla-szigettől keletre. Szemben az októberi terrortámadással, a jelenlegi incidens során maga a vasúti felépítmény minimális mértékben, a közlekedést nem befolyásolva sérült meg, azon a forgalom már aznap délelőtt 9-kor újraindult.
Vasúti szerelvény áthaladása a hídon az incidenst követően
„Ellenben az autóforgalmat elvezető közúti felépítmény mindkét irányban károkat szenvedett”
Míg a Krasznodar fele tartó egyik pályaszakasz a kisebb sérülések mellett elmozdult a helyéről, addig a Krímbe vezető párja részben a tengerbe szakadt. A támadásban egyben két civil életét vesztette, ugyanis egy belgorodi család éppen a robbanás időpontjában hajtott át az említett pályaszakasz felett. A szülők sajnos nem élték túl a robbanást, míg 14 éves lányukat jelenleg is súlyos sérülésekkel kezelik.
A sérült felépítményről készült videófelvétel
Bár már az incidens estéjén a hatóságok ismét megnyitották a közúti pálya kevésbé sérült szakaszát az autóforgalomnak, azt az elkövetkező időszakban csak korlátozottan lehet használni. A nehézgépjárművek közúton az Azovi-tengert északi irányból, a Donyecki, Zaporozsjei és Herszoni területeken keresztül tudják a Krímet megközelíteni, illetve a félszigetre tartó vagy onnan távozó buszok utasainak is át kell szállniuk az átkelés idejére a vasútra.
Az incidens pontos helyszíne a Rybar Telegram csatorna infografikáján
Forrás:Rybar
„A helyreállítási munkálatokkal megbízott Marat Husznullin szerint a közúti pálya részleges rekonstrukciójára szeptember 15-ig kerülhet sor, míg a második hídág sérüléseinek kijavítása novemberben fejeződhet be”
A beruházásokért felelős miniszterelnök-helyettes elmondása szerint bár a közúti felépítmény egy szakaszát ki kell cserélni, ám az elszenvedett sérülések alulmúlták az előzetes várakozásokat. Egyben a tartószerkezet akárcsak tavaly októberben, úgy most sem sérült meg, lehetővé téve a jóval gyorsabb helyreállítási munkálatokat.
A turistaszezon által okozott nagyobb forgalom enyhítése érdekében újraindultak a Krímet kiszolgáló kompjáratok, valamint a Fekete-tengeri Flotta is felajánlotta két partraszálló hajóját ideiglenes használatra. Továbbá a szárazföldi folyosó forgalmának felgyorsítása érdekében ideiglenes jelleggel megszűnt a Herszon és a Krím közti átkelők esetében az okmányellenőrzés. A nyári szezonhoz kapcsolódva helyi beszámolók szerint a támadás mindeddig nem érzékeltette hatását a turistaforgalomban, mivel az előrejelzésekhez képest továbbra is jóval nagyobb számú turista érkezik a félszigetre.
Orosz turisták várnak az átkelésre
„Hogyan hajtotta végre Ukrajna a támadást?”
Szemben az októberi terrorakcióval, jelen esetben Kijev nagy valószínűséggel a vízfelszínen közlekedő tengeri drónokat alkalmazott, amelyek Odessza kikötőjéből vagy a Kígyó-szigetről indítva érkeztek. A jet ski-hez hasonló elven működő eszköz pontos típusa egyelőre nem ismert, ám mind saját fejlesztései, mind pedig az amerikai MANTAS T-széria képében Ukrajna rendelkezik az említett kategóriájú – USV – fegyverzettel. Az ukrán partoktól való nagy távolság, valamint az orosz felségvizek környezetében kialakított védelmi rendszereket figyelembe véve viszont a mindössze 60 tengeri mérföld – 111 km – hatótávolságú MANTAS drónok aligha voltak alkalmasak a támadás végrehajtására.
Az ukrán tengeri drónok fejlődése a jelenlegi háború során
Forrás:H.I. Sutton
Az ukrán fejlesztésű eszközök közül nem egy akár 200 kilogrammnyi rakományt is képes hordozni 800 kilométeres maximális hatótávolság mellett, így mind Odesszából, mind a Kígyó-szigetről kiindulva képesek magát a Krími hidat támadni. Miután pedig a drónok elérték a számokra kijelölt koordinátákat, a robbanásra közvetlenül a hídpálya alatt kerülhetett sor a károk maximalizálása érdekében. Ugyanis az érintett szakasz csupán pár méterre halad el a vízszint felett.
A támadás során potenciálisan alkalmazott ukrán tengeri drón felépítése
Forrás:H.I. Sutton
„A tengeri drónok vélhetően épp a gabonaszállítási megállapodás során kialakított humanitárius folyosókat használva közelíthették meg a Krím megkerülésével a kercsi hidat”
Mindez nem újdonság, mivel Moszkva részben épp utóbbira hivatkozva függesztette fel ideiglenesen 2022 novemberében a gabonaszállítási megállapodást, ám az azóta eltelt időben sem következett be érdemi változás e téren. Odessza térségéből kiindulva a Krímet ért ukrán dróntámadások – legyen szó légi vagy tengeri esetről – hagyományosan ezeket a korridorokat használták fel a félsziget megközelítésére.
Az alkalmazott drónok potenciális útvonala
Forrás:Calcmaps
„A Szevasztopol elleni július 16-i ukrán dróntámadás pedig elsődlegesen elterelésként szolgált”
Ugyanis közvetlenül a kercsi híd elleni akciót megelőző napon Ukrajna 7 légi és 2 tengeri drónnal indított támadást a szevasztopoli haditengerészeti kikötő ellen. Noha elsőre úgy tűnhet, hogy a próbálkozás sikertelenül zárult, mivel az orosz elektronikai zavaróberendezéseknek és telepített fegyverzetnek sikerült megsemmisítenie a beérkező ukrán drónokat, ám ezzel Kijev éppen a számára szükséges információhoz juthatott hozzá.
Avagy az elsődleges célt nem a károkozás, hanem az orosz reakciók és telepített védelmi rendszerek, valamint azok elhelyezkedésének feltérképezése jelentette. Utóbbiak meglétével ugyanis az orosz védelem szürke zónáit és esetleges hiányosságait kihasználva lehetett megtervezni a kercsi híd elleni tengeri dróntámadást.
Ukrán tengeri drón megsemmisítése Szevasztopolban
„Miért támadta Kijev ismét a krími hidat?”
Az akciót ukrán részről több dolog is motiválhatta. Egyrészt az építmény szimbolikus jelentőséggel bír, mivel gyakorlatilag egyfajta ütőeret képez a félsziget és Oroszország közt, valamint jelképe a 2014 utáni Krím fejlődésének, immár orosz égisz alatt. Ám mindez igazából másodlagos, ha megnézzük az elmúlt egy-másfél hónap eseményeit.
Mind a júniusban indított zaporozsjei ellentámadás, mind pedig a vilniusi NATO csúcs kudarc ukrán szempontból, mivel Kijev mindkettő esetében képtelen volt a kitűzött céljait elérni. Előbbi esetében több ezer fős áldozatok és tucatnyi kilőtt haditechnikai eszköz mellett nagyjából 200 négyzetkilométernyi pufferzóna került ukrán kézbe, ám Kijev csapatai még mindig nem érték el igazán az orosz védelem első vonalát, nemhogy áttörték volna azt.
A sérült hídszakaszról készült műholdfelvételek
„Vilniusban pedig NATO tagság helyett Ukrajna lényegében a szokásos katonai segélycsomagon túl egy szépen becsomagolt semmit kapott”
Vegyük mindezekhez a frusztrációkhoz hozzá a gabonaszállítási megállapodás akkorra már biztosnak tűnő július 17-i lejárati dátumát, és egyből megértjük miért pont akkor, és miért pont a krími hidat támadta Ukrajna.
„Avagy a korábbi, Oroszország elleni támadásokhoz hasonlóan ismét a cél egy minimális PR siker elérése, amelyet Kijev eredményként mutathat fel saját lakosságának”
Egyúttal az ukrán fél az októberi terrortámadással szemben most már nem is tagadta az esetet, ugyanis Andrej Juszov, a Katonai Hírszerzés – GUR – szóvivője a támadás napján egyszerűen „felesleges építménynek” nevezte a kercsi hidat. Mindezt csak tetézte Dmitro Kuleba későbbi nyilatkozata, amelyben az ukrán külügyminiszter katonai jellegű objektumnak nevezte a hidat, ezáltal legitimizálva az ellene végrehajtott támadásokat.
Dmitro Kuleba nyilatkozata
Ráadásul nem a krími híd elleni volt az első ilyen jellegű, orosz stratégiai objektumot érintő akció, mivel július 14-én Kijev már dróntámadást kísérelt meg a kurszki atomerőmű, valamint ahogy már bemutattuk július 16-án Szevasztopol városa ellen.
A kurszki atomerőművet támadó egyik ukrán drón maradványai
Forrás:Telegram
„Hogyan lehetne az ilyen jellegű későbbi támadásokat megakadályozni?”
Elsőként fontos leszögezni, hogy az orosz felet a saját bürokratikus problémái hátráltatják, a kezdeményezést részben átadva az ukrán félnek. Ugyanis, ha megvizsgáljuk, pont egy-egy ukrán támadást követően történt csak meg az adott szektor védelmének megerősítése, mint azt láttuk például az októberi incidenst követően. Avagy egy teherautó felrobbantása kellett ahhoz, hogy az orosz hatóságok tüzetesen átvizsgálják az összes áthaladó járművet, míg most ugyanez igaz a vízfelszíni védelem megerősítésére.
„A lehetséges opciók közül érdemes kiemelni a híd környezetének fizikai elhatárolását, valamint további elektronikai zavaró- és megfigyelő rendszerek telepítését”
Előbbi opciót mind az orosz, mind pedig az amerikai fél alkalmazza haditengerészeti bázisai térségében. Avagy fizikai elhatárolás alatt egyfajta tengeri kerítést érdemes elképzeljünk, amely megakadályozza a beérkező eszközök behatolását az adott területre. Természetesen ez nem tudja a híd egészét védeni az ukrán tengeri drónokkal szemben, mivel a Kercsi-szoros egyben fontos hajózási útvonal is.
Demonstratív videó a fizikai akadályok működéséről
A hajóforgalom számára kijelölt területeken így érdemes érzékelő bójákat, valamint az említett elektronikai harcászati rendszereket telepíteni. Továbbá fontos lenne a folyamatos aktív felderítés kiterjesztése is a térségben, amely történhet akár drónok, akár Gracsonok típusú, kifejezetten szabotázsellenes feladatokra kifejlesztett hajók alkalmazásával.
„Milyen következményekkel járhat a támadás?”
Egyik oldalról sok egyéb faktor mellett a Krími híd elleni újabb ukrán támadás volt a végső szög a gabonaszállítási megállapodás koporsójába, amiből kilépve Oroszország ismét a polgári hajózás számára veszélyes területnek nyilvánította a Fekete-tenger északnyugati régióit. Ám a jövőben mindenképpen szükséges számítani újabb esetleges ukrán támadásokra akár ismét a Krími híd, akár egyéb orosz infrastrukturális létesítmény vagy terület – lásd Belgorod – ellen.
Ellenben a támadás sem a herszoni, sem a zaporozsjei orosz csapatok ellátását nem zavarta meg, mivel azok részben már az Azovi-tenger mentén futó szárazföldi útvonalon, illetve a krími híd vasúti ágán haladnak keresztül.
Az Azovi-tenger északi partján futó északi útvonal
Forrás:Telegram
„A kérdés leginkább az orosz válaszcsapás ideje, jellege és kiterjedése lesz”
Ne felejtsük el, ogy a Krími hidat ért 2022 októberi támadást követően indult meg a Szergej Szurovikin nevével fémjelzett átfogó stratégiai légi- és rakétahadjárat az ukrán energetikai hálózat ellen, amely részeként Moszkva gyakorlatilag felmorzsolta Kijev megmaradt légvédelmi kapacitásait. De elég csak Belgorod esetére gondoljunk, amelyet követően az ukrán katonai hírszerzés – GUR – központját érte találat.
Ahogy arra maga az orosz államfő is utalt, Moszkva asztalán számos lehetséges opció fekszik, a kérdés csupán az, hogy a politikai vezetés melyik mellett teszi le a voksát. Lehet akár egy ismételt átfogó légihadjárat az ukrán stratégiai infrastruktúra és vezetési pontok, vagy akár a politikai vezetés ellen.
Robbanás az odesszai kikötő területén 2023. július 19-én
„Minden esetre a valós és tényleges válaszcsapást Oroszország e sorok írásáig még nem hajtotta végre”
Noha a július 18 és 19-re virradó éjszakák folyamán több, a gabonaszállítási megállapodásban és a kercsi híd elleni támadásban érintett odesszai, valamint nyikolajevi létesítményt ért cirkáló rakéta/dróntalálat, azok még inkább csak előkészítésként értelmezhetőek. Moszkva ezekkel elsődlegesen a gabonaszállítási megállapodás következtében érintetlenül hagyott, ám gyakorlatilag kettős hasznosítású kikötői infrastruktúrát kívánja felszámolni, hogy az ne legyen alkalmas az ukrán utánpótlás befogadására.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
