//Horvát AfD a láthatáron?
Andrej Plenković #moszkvater

Horvát AfD a láthatáron?

A HDZ mélyrepülése ellenére megtartotta elnöki posztját a pártban Andrej Plenković miniszterelnök, így egyelőre nem lesz változás a horvát politikában. Ez azonban végzetes lehet a kormányzó pártra.

Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára

Andrej Plenković #moszkvater
Andrej Plenković
Fotó:EUROPRESS/Damir SENCAR/AFP

Tisztújítás volt március 15-én a legnagyobb horvát kormányerő, a Horvát Demokratikus Közösségben (HDZ). Andrej Plenković hivatalban lévő elnök, kormányfő és Miro Kovač volt külügyminiszter, jelenleg a Szábor külügyi bizottságának elnöke szállt versenybe a pártvezetői pozícióért. Az utóbbi köré szerveződött csapat, amelynek tagja volt Ivan Penava, a cirill betűs táblák ellen küzdő vukovári polgármester is, „Opció a változásokért” névvel különböztette meg magát az aktuális elnök általa károsnak ítélt politikájától.

„Jóllehet ezzel az irányvonallal a szavazó bázison belül is nagy volt az elégedetlenség, Plenković mégis nagyarányú győzelmet aratott”

A szavazatoknak közel 80 százalékát söpörte be, míg ellenfele mintegy 20 százalékot kapott. Plenković emberei szerezték meg az összes pozíciót a párt legfelső vezetésében is, vagyis működésének ellentmondásossága ellenére gyakorlatilag szabad kezet kapott a HDZ, és ezzel együtt Horvátország politikájának irányításában. Legalábbis az idei év végén sorra kerülő törvényhozási választásokig.

Plenković győzelme nem volt váratlan, bár még az utolsó héten készült felmérések sem jósoltak ilyen szavazati arányt a javára. Figyelemre méltó volt azonban, hogy leginkább a baloldali szavazók vágytak az újraválasztására. Az ellentábor viszont még a vártnál is kevesebbet kapott. A HDZ saját bevallása szerint 211 ezer párttag rendelkezik szavazati joggal, ezt a számot azonban többen – párton belüliek is – túlzottnak tartják. A választás előtt nem zárták ki, hogy a küzdelmet „fantomvoksok” fogják eldönteni.

„Valóban, Plenković vezetése alatt a párt folyamatosan veszített támogatottságából, s az ilyesmit a párttagság nem szokta újraválasztással honorálni”

Hogy csak a két legutóbbit említsük, a tavalyi európai parlamenti választáson elért 23 százalékos szavazati aránya a legrosszabb eredmény volt a HDZ történetében. Ezt a fiaskót még tetézte jelöltjének, Kolinda Grabar-Kitarovićnak a veresége a januári elnökválasztáson. Ez az idei téli parlamenti voksolás kimenetelére nézvést sem túlságosan biztató.

Kovač már az EP-választás lesújtó eredménye kapcsán a változások fontosságát sürgette, amelyek nélkül lehetetlen a HDZ jó szereplése a törvényhozási választáson. Szerinte a párt Plenković vezetése alatt eltávolodott a független Horvátország első elnöke és a HDZ alapítója, Franjo Tudjman által kijelölt konzervatív, kereszténydemokrata-néppárti irányvonaltól, s ez által a bázisától is. Ahhoz, hogy újra elnyerje szavazók bizalmát, vissza kell térnie az eredetileg kijelölt útra, ellenkező esetben az elégedetlenség más pártok felé tereli a keresztény és nemzeti-konzervatív beállítottságú polgárokat.

„Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva fogalmazott, hogy a HDZ reformjával egy AfD típusú párt létrejöttét kívánja megakadályozni Horvátországban”

Plenković táborában viszont éppen azzal vádolták, hogy ő maga akarta ilyen párttá „gyúrni” a HDZ-t, s roppant szerencsés, hogy ebben most sikerült megakadályozni. Kinek van igaza? Hogy mi lett volna, ha Kovač átveszi a HDZ vezetését, azt most nem fogjuk megtudni. A választásokig aligha lett volna ideje sok változtatásra a pártban, a Horvátországban sokat kárhoztatott nepotizmus és korrupció visszaszorításában még kevésbé. A döntéshozatal demokratikusabbá tételére a párton belül talán igen.

Az a tény, hogy a veszteseket Plenković azonnal felmentette párt-, illetve parlamenti tisztségükből, valóban nem éppen demokratikus pártvezetési módszereiről tanúskodik. Ahogyan az sem, hogy a neki leggyakrabban felrótt Isztambuli Konvenció aláírásáról például még a pártvezetéssel sem egyeztetett. Hogy az annulálását követelő közakaratot lefegyverezze, megakadályozta népszavazás megtartását, amelynek – Kovač szerint – egyenes következménye volt az európai választáson elszenvedett szavazatveszteség.

„Ellenfelei és a zömében a politikai ellentábor által uralt média viszont Kovač és Orbán Viktor között vél hasonlóságot vél felfedezni, és azzal gyanúsítja, hogy még inkább jobbra tolná a pártot”

Plenković győzelmével azonban ez a veszély egyelőre elhárult. Ettől az EU is fellélegezhet, mert a jelenlegi horvát kormányfő és HDZ-elnök jól kezeli a brüsszeli hatalmasságokat. Ami mindenképpen előnyös, különösen ebben a félévben, amíg Horvátország elnököl az Európai Tanácsban. Kellőképpen engedékeny, vagy legalább is nem konfrontálódik- például a migráns-kérdésben – , amit azonban otthon nem mindenki fogad egyértelmű lelkesedéssel. Az a tény, hogy most bebetonozta magát a HDZ-ben, azzal járhat, hogy a csalódott szavazók, sőt a párt némely prominens tagja is átpártolnak más, a horvát nemzeti érdekeket szerintük határozottabban képviselő politikai formációkba. Így az elnökválasztáson tisztes vereséget szenvedett Miroslav Škoro újonnan alapított pártjába, a Hazafias Szövetségbe.

„Ez nemcsak azt a veszélyt hordozza magában, hogy tovább aprózódik a konzervatív tábor, hanem azt is, hogy a téli választások után a HDZ koalíciós partner nélkül maradhat. A jelenlegi liberális szövetségesei ugyanis nem biztos, hogy átlépik a parlamenti küszöböt. Így nem marad más hátra számára, mint a koalíció a Szociáldemokrata Párttal (SDP)”

Egy ilyennek az eredményessége közismerten korlátozott, ami a horvát gazdasági és demográfiai helyzetben komoly veszélyt jelent, s a HDZ teljes identitásvesztésével járhat. Plenkovićot régóta ennek tudatos előkészítésével vádolják. Az pedig, hogy a Kovač-féle csoport által követelt változásokat leginkább ellenző szerb kisebbség vezetői, illetve egy új délszláv szövetség szószólói ünnepelték leghangosabban a győzelmét, könnyen előidézheti egy horvát AfD felbukkanását.

MEGOSZTÁS