Moszkvában ugyan jelenleg mínusz 1 fok van és enyhén havazik, a napokban azonban plusz 2 fokos volt a hőmérséklet, és holnaptól ismét pluszok várhatók. Egyes fák rügyezni kezdtek, az újévi hangulat kedvéért pedig a nagyobb sugárutak környékére teherautóval vittek havat. Hol vannak már azok az idők, amikor novemberben leesett a hó, aztán áprilisig fehér lepel borította egész Oroszországot. Emlékszem, a ’80-as évek elején vizsgaidőszakban felváltva jártunk a boltba a mínusz 36 Celsius fokban. De még 15-20 éve is nehéz lett volna elképzelni a moszkvai decembereket és januárokat fagy nélkül. Manapság pedig már a moszkvaiak is jakutszki képeket nézegetnek, ha havat akarnak látni. Hiába, arrafelé még nem meglepő a mínusz 50 Celsius fok sem.
„Oroszországban a 2019-es év volt a legmelegebb azóta, hogy műszerekkel figyelik az időjárás alakulását”
Ezt Moszkvában 1879, országszerte pedig 1891 óta teszik. Moszkvában az elmúlt évben 7,6-7,7 Celsius fok volt az éves átlaghőmérséklet, ami 0,3 fokkal haladja meg a korábbi rekordot. Moszkvában a december átlaghőmérséklet nagyjából 10 fokkal volt magasabb az átlagosnál, a megszokott mínusz 6 fok helyett plusz 4 fokot mértek. Országos viszonylatban 2019 ősze már korábban bekerült a három legmelegebb ősz közé. Már Jakutföldön is 20 fokkal magasabb az átlag hőmérséklet, mint korábban.
A klímaváltozásra tehát nagyon is oda kell figyelni. Még akkor is, ha Greta Thunberg kissé túljátssza a szerepét, és sokan ezért csupán újabb liberális riogatásként tekintenek a globális felmelegedésre figyelmeztetőkre. Ám miközben a moszkvaiak lassan nem tudnak mit kezdeni a csodaszép bundáikkal, a kutatók már azt találgatják, hogy miként rendezhetik át az erőviszonyokat a természeti változások. Azt biztosra vehetjük, hogy az egyik nagy vesztes ismét Afrika lesz, miközben
„Oroszország lehet a klímaváltozás egyik legnagyobb nyertese”
A globális felmelegedés ugyanis az európai kontinensnél is nagyobb területeket tesz majd lakhatóvá, de Moszkva előtt új hajózási útvonalak is megnyílnak majd. A világ legnagyobb kiterjedésű, mintegy 11,1 millió négyzetkilométeres örök fagy birodalma a globális felmelegedéssel lassan termőfölddé alakul majd át. S ha figyelembe vesszük, hogy az ország területének jelenleg nagyrészt lakatlan kétharmadáról van szó, akkor felfoghatjuk az ebben rejlő potenciált.
„Ez az európai kontinensnél is nagyobb, állandóan fagyott föld 2080-ra jelentősen, mintegy 20-25 százalékkal csökkenhet, így idővel lakhatóvá, és megművelhető mezőgazdasági területté válhat az orosz tajga jelentős része”
Ez pedig elősegíti, hogy Oroszország minél önellátóbb legyen élelmiszerekben. Oroszország geopolitikai pozícióját jelentős javítja a Jeges-tenger hajózhatóvá válása is. Az egyre melegedő Északi-sarkon az a helyzet állt elő, hogy júliusban a hajók könnyedén átkelhetnek az Északi-Nyugati Átjárón, amelynek keresése közben 1845-ben Sir John Franklin brit felfedező még jéggé fagyott a Vilmos király-sziget közelében, legénysége 129 tagjával együtt.
Ezzel az eddig kizárólag szárazföldi hatalom Oroszország előtt új perspektívák nyílnak. Tengeri hatalommá válásának a legnagyobb akadálya ugyanis az, hogy partvonalának legnagyobb része a hideg tengereken fekszik, és az év nagy részében hajózhatatlan.
„A globális felmelegedés révén azonban Oroszország új tengeri szállítási lehetőségekhez juthat, ezáltal Moszkva a világgazdaságra is nagyobb hatással lehet”
Erre a lehetőségre a jeges-tengeri hajózási útvonal és a flotta fejlesztésével készül Oroszország is. De igyekszik az eseményekkel lépést tartani a NATO is, amely arra számít, hogy a globális felmelegedés az Északi-sarkon esetleges orosz-amerikai összeütközéshez vezethet. Ezért a legutóbbi északi-sarki NATO-hadgyakorlat célja papíron a katonák hidegtűrő képességének felmérése volt, valójában azonban már az új geopolitikai realitásokra készültek.
Még egy adalék tehát ahhoz, hogy a globális felmelegedés jelentősen megváltoztatja az életünket. Hiszen gondoljunk csak bele, mi lett volna ilyen telek mellett Napóleon vagy Hitler hadjáratának vége.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater