„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Hatásvadász Oscar-jelölt

2019. febr. 28.
Szathmáry István

MEGOSZTÁS

Hidegen hagyó hidegháború – Kritika az idei nagy lengyel filmsikerről

Hűvös, télies időjárás közepette látjuk, ahogy fújnak a „fényes szelek” Lengyelországban. Wiktor, a tehetséges zenész, valamint az épülő szocializmus kulturális életének fellendítésén (egyúttal saját karrierje építésén) fáradozó, a folklór csoportot vezető Lech a vidéket járja. Tehetségeket próbálnak felfedezni. Így akadnak rá a gyöngytorkú falusi szépségre, Zuzannára (Zulára). Közte és Wiktor között halálos szerelem szövődik. Közben Lech irányításával a folklór műsor is egyre sikeresebb, ám Wiktornak elege lesz a bárgyú, ideologikus esztrád esztétikából, és Párizsba emigrál egy nyugati fellépés örvén. Zula egy kamuházasság leple alatt követi őt, ám a „dekadens” párizsi művészvilág semmivel sem bizonyul jótékonyabb közegnek szerelmük számára, így a nő visszamenekül szülőhazájába. Wiktor követi, ami egyenes út lesz számára a munkatáborba, ahonnan testi és lelki nyomorékként kerül ki, miközben Zula Lech mellett lehorgonyozva próbál túlélni. Végül közös, végzetes döntésük vet véget a szenvedéllyel és szenvedéssel teli kapcsolatnak.



Régen nem találkoztam ennyire félrevezető – vagy inkább feleslegesen hatásvadász – címmel, mint amilyen az új lengyel sikerfilmé. Hidegháború. Maga a szó persze kétségkívül rögtön képzettársítások sorát kínálja. Ha a történelemkönyvekből ismert jelentését vesszük, akkor várhatnánk, hogy esetleg az epikus méretű, több évtizedes geopolitikai iszapbirkózás árnyékában meglapuló érzelmes tanmesét kapunk a magánsorsokba végzetes beletenyerelő történeti realitásokról.

„Ám a történelem finoman szólva is csak erőtlenül felvázolt és klisékből összerakott díszletként jelenik meg a filmbéli szerelmespár tragikus históriája mögött, legyen szó a lengyelországi vagy a nyugat-európai helyszínekről”

Kínálná még magát az a megoldás is, hogy a két főszereplő közötti érzelmi hadviselés leírásaként értelmezzük a kifejezést. És itt már közelebb járunk az igazsághoz, hiszen hamisítatlan héja-nász, se veled, se nélküled kapcsolat az, aminek alakulását követhetjük, és ami éveken, sőt évtizedeken át köti össze és vezeti a tragikus végkifejlet felé ezt a két jobb sorsra érdemes embert. Akik a vasfüggöny keleti és nyugati oldalán is ugyanazt a harcot vívják.

„De félreértés lenne azt kiolvasni Pawlikowski filmjéből, hogy a politika az, ami a szerelmi beteljesülést megakadályozza”

Persze, jelen van, ott szaglik a lengyelországi valóság minden pórusában az eleve rothadásra és korrupcióra ítélt, a tiszta szándékokat és az értékfelmutatást egyből sárba rántó rendszer fullasztó bukéja, de a nyugati emigráció sem hoz megváltást és kiteljesedést az egyébként kiváló színészi alakításokkal formált érzelmi közdelemben. Talán akkor járunk a legjobban, ha eltekintünk a cím keltette várakozásoktól, és nem akarjuk másnak és többnek látni ezt a filmet, mint ami: nagyon szép képekből kibontakozó (nem egy olyan jelenet van, aminek hatásos kompozíciója sokáig elkíséri az embert), a hatásvadászattól sem visszariadó romantikus alkotás.

Mindenesetre a rendező Paweł Pawlikowski (akit a történet vászonra álmodásában szülei története inspirált) abból a szempontból jól választott, hogy a Hidegháború, mint kifejezés a nyugati fesztivál zsűrik és az ottani közönség számára is jelentéses, és nehéz is szabadulni attól az érzéstől, hogy épp ez volt a cél: jól eladható terméket készíteni. Egy kis történelmi sűrítmény Kelet-Európa ízeivel a szívhez szóló love story prizmáján átszűrve, finom zenei fűszerrel megbolondítva, és persze mindez gondosan megkomponált képi világgal tálalva. Nagyjából így foglalható össze az idei lengyel sikerfilm receptje, amit február 14-étől a magyar nézők is megtekinthetnek a mozikban.



A lengyelek idei Oscar-jelöltje mindenesetre valóban komoly érdeklődést váltott ki a Lajtától nyugatra és a tengerentúlon is, így Pawlikowski – aki Ida című filmjével már elhozta egyszer a vágyott aranyszobrot – immár egyértelműen az egyik legmegbízhatóbb kulturális exportőr hazájában. Ha a rendezők névsorát vesszük, akkor mostanság még Małgorzata Szumowska fér bele ebbe a kategóriába, hiszen az ő filmjei esetében is elmondható, hogy míg szülőföldjén rendre komoly – politikailag is motivált – vitákat kavarnak, addig a nagy nyugati fesztiválokon rendre jól szerepelnek. Pawlikowski Ida című remekműve kapcsán is elszabadultak pár éve az indulatok, a zsidó származására ráébredő, és a helyi zsidósággal szemben nem éppen barátságos falusi lengyelek kegyetlenségével szembesülő címszereplő története jobboldalról megkapta a mostanság igencsak gyakran előkerülő „antypolski”, azaz lengyelellenes jelzőt.

Mostani filmje körül nem kavarognak ilyen mély indulatok, mi több, a közvélemény és a média jó része erős rokonszenvvel követi a film sorsát, és legalább ilyen nagy lelkesedés kíséri a női főszereplő, Joanna Kulig amerikai hódító útját. A vidéki Lengyelország egyik kisvárosából indult színésznő már bezsebelhette a legjobb európai színésznő díját Cannesban, és a tavaly ősszel zajlott Egyesült Államok-beli körútja is azzal kecsegtet, hogy komolyabb nemzetközi karrierlehetőség vár rá.

„Ha kicsit madártávlatból tekintünk le a jelenlegi lengyel mozgóképes tájképre, szembetűnő a műfaji sokszínűség, és a hazai filmek esetében is nem egyszer felmutatott milliós nézőszámok is jelzik, hogy üzembiztos filmiparról van szó”

Ugyanakkor mintha egyfajta hiány keletkezett volna azt követően, hogy sorra elhunytak azok a rendezőzsenik – élükön Andrzej Wajdával –, akik alakították is filmjeikkel a nem éppen eseménytelen lengyel történelmet, erkölcsi zsinórmértékként szolgáltak és nem mellesleg így tudtak a nemzetközi filmművészet megkerülhetetlen hivatkozási pontjaivá válni. Jelenleg talán Wojciech Smarzowski esetében beszélhetünk hasonló szerepről, bár ebben a tekintetben messze nincs közmegegyezés sem a kritikusok berkeiben, sem a szélesebb közönségen belül.



Smarzowski volt az, aki tavaly minden idők legsikeresebb – már, ha a nézőszámot vesszük alapul – filmjével rukkolt elő. A katolikus papság viselt dolgait kipellengérező Kler (Klérus) című alkotása olyan tömeghisztériát keltett, amire tényleg csak nagyon kevés hasonló példa hozható fel. Voltak mozik, amielyek a nap 24 órájában, megállás nélkül vetítették a filmet, miközben a nyilvánosság színterein egymásnak ugrottak a különböző politikai oldalakat képviselő publicisták is. Érdekesség, hogy Smarzsowski ezúttal a kormányzó konzervatív párt híveinek került a célkeresztjébe, míg korábbi filmje, az ukránok által a második világháború alatt a keleti területeken élő lengyelek ellen elkövetett borzasztó rémtetteknek emléket állító Wołyń esetében a baloldal átkozta ki.

„Érdekes kérdés, hogy a Kler vajon milyen karriert futna be nálunk, ha akadna bátor forgalmazó, aki behozza?”

Kinek ajánlható a Hidegháború? A sajátos filmélmények kedvelőinek mindenképpen, hiszen nem tucatalkotásról van szó, ami főként az erős, fekete-fehér képi világ és a gondosan felépített zenei kulissza, meg persze a kimagasló színészi játéknak köszönhető. Ha valaki azonban a „lengyelség élményt” óhajtja átélni, vagyis olyan filmalkotásra vágyik, ami a lengyel múltról és annak feldolgozásáról valóban érvényes, vitára érdemes állításokat kínál, még mindig jobban jár, ha az Ida mellett teszi le a voksát.

MEGOSZTÁS

Szathmáry István

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Suwalki, a NATO sebezhető pontja

    2025. jún. 6.
    A Lengyelország és Litvánia közötti keskeny földsáv ismét a katonai stratégák és a média figyelmének középpontjába került mint a potenciális...

    Konzervatív győzelem a lengyel elnökválasztáson

    2025. jún. 3.
    A konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Karol Nawrocki nyerte a lengyel elnökválasztást, ezzel továbbra is nehéz idők várna...

    Gyengülő európai „progresszívek”

    2025. jún. 3.
    Európa egyre mélyülő gazdasági, politikai válságának egyik következménye, hogy gyengülnek az fősodor balliberális pártjai, az úgynevezett ha...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    Hirdetés
    Hirdetés
    Hirdetés