//Hanyatlik a lengyel gazdaság aktivitása
Lengyelország fenntartja az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgó importjára vonatkozó embargót, azt követően is, hogy az Európai Unió azt megszünteti. Az erről szóló, határozatlan ideig érvényben maradó rendeletet Waldemar Buda fejlesztési és technológiai miniszter írta alá – közölte a PAP hírügynökség. A rendelet a lengyel farmerek érdekeit védi és 2023. szeptember 16-án éjfélkor lép életbe – jelentette be a miniszter. Ugyanakkor továbbra is engedik ezeknek a terményeknek a tranzitját más országokba vagy lengyel kikötőkbe #moszkvater

Hanyatlik a lengyel gazdaság aktivitása

MEGOSZTÁS

Vasárnap választ Lengyelország. Nézzük, milyen állapotban van a megméretés előtt a gazdaság! A Központi Statisztikai Hivatal (GUS) kimutatása szerint a második negyedévben az éves GDP növekedés -0,6 százalék volt, csökkenő fogyasztói kereslet mellett. Ugyanakkor a beruházások növekedése folytatódik, annak ellenére, hogy a kiskereskedelmi eladások és az ipar kibocsátása júliusban éves összehasonlításban visszaesett. A növekedési aktivitás lassulása ellenére a munkaerőpiaci helyzet jó maradt, alacsony a munkanélküliség. A maginfláció gyors ütemű csökkenésére lehet számítani.

Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára

Lengyelország fenntartja az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgó importjára vonatkozó embargót, azt követően is, hogy az Európai Unió azt megszünteti. Az erről szóló, határozatlan ideig érvényben maradó rendeletet Waldemar Buda fejlesztési és technológiai miniszter írta alá – közölte a PAP hírügynökség. A rendelet a lengyel farmerek érdekeit védi és 2023. szeptember 16-án éjfélkor lép életbe – jelentette be a miniszter. Ugyanakkor továbbra is engedik ezeknek a terményeknek a tranzitját más országokba vagy lengyel kikötőkbe #moszkvater
Lengyelország fenntartja az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgó importjára vonatkozó embargót, azt követően is, hogy az Európai Unió azt megszünteti. Az erről szóló, határozatlan ideig érvényben maradó rendeletet Waldemar Buda fejlesztési és technológiai miniszter írta alá – közölte a PAP hírügynökség. A rendelet a lengyel farmerek érdekeit védi és 2023. szeptember 16-án éjfélkor lép életbe – jelentette be a miniszter. Ugyanakkor továbbra is engedik ezeknek a terményeknek a tranzitját más országokba vagy lengyel kikötőkbe
Fotó:EUROPRESS/Wojtek RADWANSKI/AFP
Egy számjegyű volt az éves infláció szeptemberben

Szeptemberben a fogyasztási cikkek árai 8,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A Központi Statisztikai Hivatal (GUS) gyorsjelentésében – amelyet a PAP hírügynökség ismertetett – rámutat, hogy 2022 februárja óta nem volt egy számjegyű az éves infláció.

A lengyelek 41 százaléka kevesebbet takarít meg az infláció miatt

Az emelkedő árak a lengyelek 41 százalékánál a megtakarításaik csökkenését eredményezték, és csak 13 százalékuk tud felkészülni több megtakarítással a jövőbeli áremelkedésekre – olvasható az ING jelentésében, amelyet az inwestycje.pl pénzügyi portál ismertetett. Az infláció okozta változások hatással vannak a megtakarításokra és a napi kiadásokra egyaránt. A legtöbb lengyel a jövedelmének nagyobb részét költi ételre, élelmiszerre és energiára, mint öt évvel ezelőtt. Ez a trend várhatóan folytatódik a következő öt évben is – vélik a felmérésben részt vevő megkérdezettek. Továbbá 52 százalékuk magasabb adókra számít a jövőben, 49 százalékuk pedig úgy véli, hogy a hitelkamatok nőni fognak és csak 33 százalék gondolja azt, hogy a takarékszámlák kamatjai is nőni fognak.

Tovább esett a PMI index

A lengyel feldolgozóipar teljesítményét mutató index (PMI) a júliusi 43,5 pontról augusztusban 43,1 pontra esett. Kátyúba süllyedt az ágazat. A kibocsátás, az új megrendelés, a foglalkoztatás és a beszerzés egyaránt gyorsabban esett vissza, mint júliusban, és a feldolgozóipar 12 hónapja a leggyengébb teljesítményt mutatja. Az új megrendelések 18. hónapja esnek – ez a harmadik leghosszabb visszaesési periódus mióta 1998-ban elkezdődött az ágazati elemzés-szolgáltatás. Megmaradt az árcsökkentést előidéző nyomás, annak ellenére, hogy a ráfordítási és a kibocsátási árak mérséklődési üteme lassult júliushoz képest. Ezekkel az okokkal indokolta az augusztusi PMI értékelést az S&P Global nemzetközi pénzügyi szolgáltató és üzleti információ nyújtó cég elemzése, ami a Markit Economics portálján olvasható. A 12 hónapos kilátásokban a várakozási bizakodás szintén romlott, tekintettel a gazdaság lassulására.

Változatlan munkanélküliség és foglalkoztatottság, növekvő bérek

Augusztusban a júliusival megegyező, 5,0 százalékos volt a munkanélküliség. A regisztrált munkanélküliek száma augusztusban 782500 volt, jelentette a PAP hírügynökség, a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) közleményét ismertetve. A foglalkoztatottak száma sem változott. Ugyanakkor a kilencnél több dolgozót foglalkoztató vállalatoknál a bruttó átlagbér 7368,97 złoty (1590 euro) volt, 11,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

2,7 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom

Augusztusban a kiskereskedelmi forgalom 2,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől – jelentette a PAP hírügynökség, a Központi Statisztikai Hivatal közleményét ismertetve. Az élelmiszer, ital és dohányáru forgalma 10,0 százalékkal, az újság és könyv eladásé pedig 8,4 százalékkal maradt el a tavaly augusztusitól. A bútor, háztartási készülék és szórakoztató elektronikai cikkek eladása 2,7 százalékkal csökkent, míg a ruha és lábbeli értékesítés 1,6 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a fogyasztói bizalom indexe, amely a személyes fogyasztás trendjére utal, szeptemberben 2 ponttal nagyobb volt, mint augusztusban, azonban mínusz 20,3 ponttal megmaradt a negatív tartományban.

Váratlanul nagy lengyel kamatvágás

A jegybank Monetáris Politikai Tanácsa (RPP) szeptemberi kétnapos ülésén úgy döntött, hogy az irányadó kamatlábat 0,75 százalékponttal 6,0 százalékra csökkenti. A tanács egyúttal a betéti kamatot 5,50, a lombard kamatot 6,50, a leszámítolási kamatot 6,10, a visszleszámítolási kamatot pedig 6,05 százalékra csökkentette. A kamatcsökkentést széles körben várták, de annak mértéke mindenkit meglepett, sokak egyenesen sokkolónak tartották. A The Warsaw Voice multimédia platform beszámolója címében is ezt a jelzőt használta. A Lengyel Nemzeti Bank honlapján megjelent közlemény szerint az RPP döntésekor azt vette figyelembe, hogy a globális gazdaság körülményei változatlanul gyengék, a nagy gazdaságok tevékenységének kilátásai bizonytalanok. Az eurozóna éves GDP növekedése a második negyedévben lassult, Németországban pedig negatívba fordult. A harmadik negyedévi előrejelzések további romlást jeleznek az eurozónában.

Lengyelország aranytartaléka meghaladja Nagy-Britanniáét?

A Lengyel Nemzeti Bank (NBP) augusztusi arany vásárlásának eredményeként az ország aranytartaléka valószínűleg több mint Nagy-Britanniáé – írta a bankier.pl portál. Augusztus végén Lengyelország aranytartaléka 19,65 milliárd USA dollárra rúgott, a NBP adata szerint. Ez 10108 millió uncia aranynak felel meg a bankier.pl kalkulációja szerint. Július végén 9628 uncia arannyal rendelkezett az NBP. Súlyban kifejezve: Lengyelország aranytartaléka a júliusi 299,47 tonnáról 314,39 tonnára nőtt augusztusban, az NBP vásárlásainak köszönhetően.

A kormány elfogadta a 2024. évi költségvetés tervezetét

A kormány elfogadta a 2024. évi költségvetés tervezetét, amely 3,0 százalékos GDP növekedéssel és 6,6 százalékos inflációval számol. A Dziennik Gazeta Prawna című napilap hírportálja ismertette a kormány információs központjának (CIR) közleményét. E szerint a jövő évi állami bevételek tervezett értéke 684,5 milliárd złoty lesz, a kiadások pedig 849,3 milliárd złotyt tesznek majd ki. A tervezett 164,8 milliárd złotys hiány a GDP 4,5 százalékával lesz egyenértékű. A GDP 4,2 százalékát, 158,9 milliárd złotyt fordítanak jövőre a haderő fejlesztésére, illetve honvédelemre, szociálpolitikai kiadásokra 167,3 milliárd złotyt, 13. és 14. havi nyugdíjra 30,0 milliárd złotyt, egészségügyre pedig 190,9 milliárd złotyt irányoz elő a költségvetés tervezete.

Védelemre a GDP több mint 4,0 százalékát költi jövő évben Lengyelország

A Kielcében megrendezett XXXI. Nemzetközi Hadiipari Szalon kiállítás megnyitó ünnepségén Andrzej Duda köztársasági elnök bejelentette, hogy a védelmi kiadások 2024-ben 137 milliárd złotyra rúgnak. Lengyelország azt tervezi, hogy GDP-jének több mint 4,0 százalékát fordítja nemzetvédelemre, tekintettel az Ukrajnában dúló háborúra. Ez a mérték sokkal több, mint a NATO szövetségesek 2 százalékos kötelezettségvállalása – mondta. „Ha a keleti határunkon jelentkező veszélyre tekintünk, nagyon jól tudjuk – a történelem és a tapasztalat megtanított bennünket –, hogy jobb bármilyen árat megfizetni Lengyelország szabadságáért, szuverenitásáért, függetlenségéért és azért, hogy a lengyelek biztonságban élhessenek” – idézte az államfőt a The Warsaw Voice multimédia platform.   

Mega légikikötőt terveznek

A Varsó és Łódz közé tervezett repülőtér, az ahhoz csatlakozó vasúti és közúti csomóponttal olyan 21. századi világszínvonalú légikikötő lesz, amely 2028-ban 40 millió utast szolgál majd ki – írta a businessinsider.com.pl üzleti hírportál, beszámolva Andrzej Duda köztársasági elnök ismertetőjéről, amelyet a CPK elnevezésű mega légiközlekedési csomópont terveiről tartott konferencián mondott el. Az államfő azt is közölte, hogy a repülőtéren és környezetében 35 ezer munkahely létesül. Hangsúlyozta, hogy „olyan óriási repülőterünk lesz, ahol a legkülönbözőbb repülőgépek szállhatnak le, nem csak utasszállítók, hanem – ha szükséges – hadi felszereléseket és katonákat szállító óriásgépek is”. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) közlése szerint a későbbi bővítés eredményeként a CPK 2060-ban már 65 millió utast tud fogadni.

Lengyelország fenntartja az ukrán gabonára kivetett embargót

Lengyelország fenntartja az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgó importjára vonatkozó embargót, azt követően is, hogy az Európai Unió azt megszünteti. Az erről szóló, határozatlan ideig érvényben maradó rendeletet Waldemar Buda fejlesztési és technológiai miniszter írta alá – közölte a PAP hírügynökség. A rendelet a lengyel farmerek érdekeit védi és 2023. szeptember 16-án éjfélkor lép életbe – jelentette be a miniszter. Ugyanakkor továbbra is engedik ezeknek a terményeknek a tranzitját más országokba vagy lengyel kikötőkbe.

Telus: az importtilalom alá vont ukrán termékek listája legyen rugalmas

Robert Telus lengyel agrárügyi miniszter sajtótájékoztatót tartott azt követően, hogy az EU agrárminiszterei a gabona behozatalról egyeztettek. A karpathir.com ukrán hírportál beszámolója szerint Lengyelország, valamint Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovákia azt az álláspontot támogatják, hogy az ukrán gabonafélék behozatali tilalmát szeptember 15. után is fenn kell tartani és az intézkedést meg kell hosszabbítani az év végéig. Telus szerint az embargó szeptember 15-i feloldásáról az uniós döntés nem érdemi, hanem politikai jellegű. Lengyelország amellett áll ki, hogy az importtilalom alá vont termékek listája rugalmas legyen.

Egy év alatt 40 százalékkal nőtt az orosz cégek száma Lengyelországban

Varsó a legnagyobb orosz cégek közül csak néhány működését blokkolta szankciókkal. Ugyanakkor egy év alatt az orosz vállalkozók száma 40 százalékkal nőtt. Mindössze három orosz oligarcha vonult ki Lengyelországból azt követően, hogy vállalata a szankciók alá került – írta a The Warsaw Voice multimédia platform, ismertetve a Rzeczpospolita című lapban megjelent tényeket. A szankciók alá eső orosz entitások döntő többsége az ukrajnai háború kitörése után is Lengyelországban maradt, még ha nem is folytatta üzleti tevékenységét. Mi több, 400 új orosz tulajdonú vállalat jött létre egy év alatt. A legtöbb, szankció alá eső cég megmaradt. A Fejlesztési és Technológiai Minisztérium szerint azoknak az aktív, illetve a működésüket felfüggesztett vállalatoknak a száma, amelyeknek a vállalkozója orosz állampolgár, jelenleg 1732. Közülük 1315-öt kizárólag orosz állampolgár működtet. Egy évvel ezelőtt 1120 ilyen orosz vállalatból 903-at csak orosz állampolgárságú személy üzemeltetett.

Forrás: www.gov.pl

MEGOSZTÁS