//Gennagyij Nord, a modern bárd
Gennagyij Nord #moszkvater

Gennagyij Nord, a modern bárd

MEGOSZTÁS

A legtöbb embernek Gennagyij Nord kapcsán eszébe sem jutna Vlagyimir Viszockijra gondolni. A két kortárs művész neve aligha köthető egymáshoz, személyiségük és munkásságuk ugyanakkor több rokon vonást mutat. Viszockijhoz hasonlóan Nord is költő, zeneszerző és színész. A mai kor leginkább talán lírai műveiről ismertté vált emblematikus szovjet–orosz művészegyénisége. Dalainak hangulata alapján személye sanzonénekesként rögzült a köztudatban. Munkásságának legfőbb jellemzői a szuggesztivitás, a zenei és emocionális sokszínűség. Ennek köszönhetően sokan Viszockijhoz hasonlítják.

Viczai Péter írása a #moszkvater.com számára

Gennagyij Nord #moszkvater
Gennagyij Nord
Forrás:gnord.ru

Egyik kedves főszerkesztő barátom Gennagyij Nord erőteljes és rendkívül összetett munkásságát megismerve az alkotó iránti őszinte elismerését az alábbi vicces módon juttatta kifejezésre: Nord olyan sokoldalú, akár egy gömb, de legalább, mint egy henger. Ez most nem pusztán a humor vagy a reklám helye, még csak nem is a művész bombasztikus glorifikálásának szándéka. Aki ugyanis kutatni, netán elemezni készülne Gennagyij Nord alkotói munkásságát, az ebből az alapvetően szellemes, de ugyanakkor talán helyénvaló megállapításból lesz kénytelen kiindulni.

Továbbá abból, hogy Nord több országban ismert kortárs orosz költő, zeneszerző, humorista és előadóművész. Szívszorító lírai dalszövegeit, kellemesen andalító, lágy dallamait hazáján kívül Ukrajnában, Izraelben, Kanadában, és Kazahsztánban is hallgatják. Sokan olvassák kesernyésen csikorgó anekdotáit, valamint a ljaguhi névre keresztelt kacagtató verses négysorosait. Dalait elsősorban oroszul adja elő, de időnként énekel sanzonokat grúz és francia nyelven is. Előszeretettel tűzi programra a közelmúltban elhunyt orosz költőnő, Rimma Kazakova néhány dallamos egykori slágerét, vagy egy-egy közönségsikerré vált megzenésített költeményét.

„A magyar hallgatók számára egyáltalán nem előzmény nélküli Nord zenéje, amelynek stílusában helyenként Korda György- és Karel Gott-jegyek is találhatók”

Ugyanakkor dalainak tematikai és ezáltal hangulati spektruma az említett énekesekhez képest szélesebb. A ’60-as, ’70-es évek táncdalai így csak kiinduló emlékek, hiszen a dalszövegként szolgáló versek önmagukban is nagyon izgalmas és bonyolult kompozíciók, ami szintén eltérést jelent a Korda, illetve Gott által énekelt legtöbb slágerhez képest. A klasszikus szerzői dalokhoz hasonlóan Nordnál a dalszöveg is csaknem olyan hangsúllyal esik latba, mint a zenei kompozíció. Szerelmes témájú szövegei Szenes Iván egyes műveit is felidézhetik sokak emlékezetében.

 

Nyugat-Európára kitekintve érdemes említést tenni a szembetűnő hasonlóságról Nord művészete, valamint Gilbert Becaud és Maurice Chevalier zeneisége vagy előadói karaktere között. A külföldi előadóművészek közül Nordot Charles Aznavourral és Toto Cutugnóval szokták még együtt említeni. Utóbbival közös koncerten is fellépett, amelynek a kanadai főváros, Ottawa adott helyet a kétezres évek elején.

„Viszockijhoz hasonlóan Nord repertoárjának is jelentős részét teszik ki a szomorkás hangvételű, hősies, háborús vagy hazafias témákat felölelő dalok”

Költészetére ugyancsak jellemző, annak egyik fontos műfaji alkotóeleme az emberi kapcsolatokat, a pozitív vagy negatív életérzéseket kifejező lírai és szerelmes költemények egész sora. A napjainkban szinte páratlanul termékeny szerző 67 évesen mintegy 23 kötettel és 34 zenei albummal rendelkezik. Dalainak zenéjét nagyfokú és sajátos dimenziójú szuggesztivitás jellemzi. Ha egyszer hallottunk tőle pár számot vagy zenei részletet, akkor szinte biztosan később is emlékezni fogunk azok legfontosabb jellemzőire, az előadás hangulatára. Nem tudunk közömbösek maradni, még ha elsőre nem is fogott meg az adott dal, amelynek zenei főtémája vagy egy-egy költőien metaforikus szófordulata bizonyosan visszacseng majd a fülünkben:

Ennyi volt – lecseng lassan a nyár, 

Ennyi volt – elválnak útjaink. 

Ennyi volt – minden a múlté már, 

Ennyi volt – felejtsd hát álmaink! 

„Nord zenéjét műfajilag teljesen egzaktul behatárolni nagyon nehéz, ugyanis erősen műfajközi szerzői, költői dalokról van szó, amelyekben többnyire fellelhető egy olyan pont, ahol a Viszockijnál megismert extrém és feltűnő zenei öntörvényűség is megjelenik”

Az egyik neves orosz zenekritikus, Andrej Hekalo véleménye szerint Nord művészete csaknem egyedi jelenség, napjainkban senkihez nem hasonlítható. Ugyanakkor a tehetséges művész méltó társa lehet az orosz zenetörténet kiváló bárdjainak, a szakma legjelesebb képviselőinek. Úgy gondoltam – mondja Hekalo –, hogy Nord munkássága kapcsán párhuzamot vonok más szerzők művészetével. Később jöttem rá, hogy ez szinte lehetetlen vállalkozás! Egyszerűen nincs kihez hasonlítanom Nordot és egyedi művészetét! Viszont nyugodt szívvel kijelentem, hogy munkássága egy szinten áll Bernesszel és Viszockijjal.

Helyenként Nord költészetében is tetten érhető más szerzők művészi hatása. Például az általa hőn szeretett és tisztelt Rimma Kazakova vagy Vlagyimir Viszockij esetében. Kazakova és Nord versei jól érezhető lírai, hangulati hasonlóságot mutatnak. Viszockijjal összevetve talán az a túlfűtött és magas fokú emocionalitás említhető meg legfőbb rokon vonásként, ami Nord egész költészetére, zenei–dalszerzői, előadói munkásságára egyaránt jellemző.

„Időnként egy-egy konkrét téma- vagy motívumegyezés is könnyen kimutatható náluk. Ez a jelenség például Viszockij Dal Oroszországról költeménye alapján a Kupolák című Nord-műben látványos módon ölt testet”

Cseh Károly költő szavaival élve a legtöbb Viszockij-műben a dal–vers–esemény hármassága egyensúlyoz. Hasonlóan szembetűnő hármas együttállást Nord költeményeiben is fellelhetünk, többek között a humor, a vers és az esemény vonatkozásában. Eme rendeltetésszerű hármasságot Nordnál számos esetben egy belülről jövő, mély lelki fájdalom hatja át.

Viszockijjal ellentétben Nord nem egy meghatározott történelmi korszak üldözött és bálványozott művész fenegyereke, aki az adott kor sajátos helyi jellemzőihez, történéseihez igazodva, azok hatása alatt írja dalait. Így az ő műveinek megértéséhez kevesebb korrajzi ismeretre van szükség, mint brezsnyevi elődeinél. Ugyanakkor, Gennagyij Nord nem pusztán esztrád énekes vagy szimpla előadóművész. Az ő esetében ennél jóval többről van szó. A szerzői dal, mint műfaj főbb jegyeit és sajátosságait Nord művei is kétségkívül magukban hordozzák. Az egyes dalok művészi előadásmódja ugyancsak ezt támasztja alá.

„Ezáltal Nordot, ha második Viszockijnak talán nem, de korunk egyik legnépszerűbb szovjet–orosz bárdjának vagy énekes költőjének méltán tekinthetjük”

Örök aktualitású főbb témái: Oroszhon, barátság, szerelem, háború, emberi kapcsolatok. Akárcsak a szakma klasszikusai, Nord is maga írja dalainak szövegét, zenéjét, és ő is adja őket elő. Gennagyij Nord erőteljes, érzelemvezérelt színpadi fellépéseiből komoly személyes érintettség, az élet igazi mélyrétegeinek megtapasztalása egyaránt sugárzik. A kellemesen andalító, néha pergősebb lírai dallamokon át mindez valósággal végigzsong a szíven, és minél többet hallgatjuk, annál inkább rabjaivá leszünk e sokszínű zenei kavalkádnak, amely a művész karizmatikus előadói–zenei stílusára jellemző.

 

Zenéje egyes dalokban időnként kissé kommersznek, esztrádszerűnek tűnik, azonban ezekben is mindig történik valami zeneileg váratlan, ami világossá teszi, hogy minden tekintetben igényes és kreatív művészi teljesítményt hallunk. Így az ünnepi hangulat és a fesztiválélmény pozitív értelmezést nyer.

„Kis túlzással talán mondhatjuk azt, hogy Nord némelyik dalában a lakodalmas rock hangulatvilágát idéző sajátos zenei motívumok is fellelhetők”

Részünkről azonban, ez inkább dicséret lehet, mint kritika. Ugyanis feltehetően nem véletlen, hogy napjainkban a Viszockij-dalokat is időnként eme furcsa felfogásban próbálják egyes orosz előadók a felnövekvő új nemzedék különböző kultúrájú rétegeinek, illetve modern ízlésvilágának igényeihez igazítani. Az átformázott zenei stílusban hangszerelt és közismert kortárs előadók által újszerű szellemben énekelt Viszockij-dalok így önkéntelenül is hasonlóságot mutatnak Nord dallamaival.

Vlagyimir Viszockijhoz hasonlóan Gennagyij Nord sajátos effektusokkal és ritmusokkal különböző hangulatot tükröző szerzői dalai időnként többfajta hangszerelésben, előadásmódban is hallhatók (Csecsenföld, Ennyi volt). Amennyiben azonban Nord egyedi zenei stílusára jellemző sokszínű hangszeres zenekari kíséretet gitárjáték váltja fel, slágerei kísértetiesen Vlagyimir Viszockij eredeti gitáros dallamait idézik. Például a Csecsenföld című háborús költemény gitárral megszólaltatott változata esetén. Ilyenkor a dalok eszmeisége erőteljesebben jut el a befogadóhoz, ahogy ezt már Viszockijnál megszokhattuk.

„Gennagyij Nord előszeretettel lép ki a szokványos hangnemi keretekből. Érezhetően kedveli a kromatikus szekvenciákat”

Kiemelkedően jó az előadói prozódiája, a dalok szövege szinte minden esetben – gyors tempónál vagy akár magas hangfekvésben – kifogástalanul hallható. Ez, mint a legtöbb szláv nyelv, így az orosz esetében is, különösen komoly teljesítményt jelent. Némelyik anekdota vagy aforizma kivételével Nord alapvetően igényes és cizellált oroszt használ, gazdag szókinccsel, többnyire veretes puskini nyelven. Viszockijjal szemben rá nem jellemző a groteszk, humoros nyelvújítás, és nem szívesen alkalmaz börtönzsargont, tolvajnyelvi kifejezéseket sem.

„Szenvedélyes, lírai műveit nem eltúlzott, de patetikus hazaszeretet, nosztalgia, visszavágyódás, fájdalom és melankólia egyaránt áthatja”

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy Viszockijhoz hasonlóan verses dalszövegei a nagybetűs Életről szólnak. A szerelmes költeményekben nincs mindig happy end, ugyanakkor a balladaian komor hangulatú alkotások sem feltétlenül közvetítenek végzetes elkeseredettséget, miközben komoly üzeneteket fogalmaznak meg. Hangulati jellemzőik, egyes motívumaik, talán még a művek címei is ismerősek lehetnek Viszockij munkásságából. Gondoljunk a Kupolák, a Szent Oroszhon, az Ennyi voltA háborúbanA cigányélet, vagy akár a Tölts, barátom! című Nord-dalokra.

A legtöbb Nord-album címe (Eszement lombok, Dupla orgona, Lepkék a havon) szintén rendkívül metaforikus, emocionális, fantáziadús, ami nem csupán véletlen jelenség. Nord ugyanis 1980 áprilisában, három hónappal a költő halála előtt találkozott Kalinyingrádban az akkor már élő legendának számító Vlagyimir Szemjonoviccsal. Teljesen spontán találkozás volt, egy baráti körben szerveződött zenés irodalmi est alkalmával. Viszockij meghívott vendégként érkezett a szép számú rajongók körébe, akik az ő tiszteletére gyűltek össze. A művésznél mintegy 16 évvel fiatalabb Nord, gitárral a kezében, pár saját szerzeményével, mély alázattal és tisztelettel adózott az egész orosz nép által elismert mester nagysága előtt.

„Viszockij figyelmesen meghallgatta a dalokat, majd mindössze annyit mondott: Írj! Gennagyij azóta is szüntelenül ír és alkot! Számára ugyanis Vlagyimir Viszockij adta meg az igazi lökést”

Ő volt az etalon, vagyis az a művész–példakép, aki a legfőbb hatást gyakorolta az akkoriban még pályakezdő, szárnyait bontogató ifjú tehetség formálódó személyiségére, gondolkodásmódjára és művészetére. A modern kor elvárásait is figyelembe véve Nord máig Viszockij szellemében, a neves mester tanai szerint alkot. A fájón gyötrő vagy idegtépő szellemiség, a túlfűtött emocionalitás és kínzó kételyek jegyében:

Légy hát boldog nélkülem, 

Bár gyertyánk ne oltsd el még. 

Csak ne zokogj az éjben, 

Üvöltök így is már rég. 

E fájdalmasan szívszorító néhány romantikus sor hiányában nem létezhetne sem Nord, sem pedig költői vagy dalszövegírói munkássága, mint ahogy Vlagyimir Viszockij sem lenne igazán hiteles Az én cigánynótám című költeménye ismert részlete nélkül: Templom se, kocsma se szent, /Nem szent fiúk, semmi! /Nem úgy van se lent, se fent, /Mint kellene lenni!

„Nord dalait tovább vizsgálva, kettős karakter mutatkozik meg abban, hogy a nyugatias kozmopolita hatást keltő, elegáns stílus, valamint az orosz tradicionális zene váltakozva hangzik fel a lemezeken”

Bizonyos tekintetben olykor fuzionál is a dalokban. Több más mellett közép-ázsiai, orosz–ukrán és közép-európai jiddis zenei motívumok is felismerhetők a Nord-dalok hangzásvilágban. Ugyancsak figyelemre méltó tény, hogy egyes slágerek hallgatása közben sokakban óhatatlanul az orosz ortodox kántorének emlékei idéződhetnek fel, például a Prosztyi menya! (Bocsáss meg!) című költemény alapján. A szívhez szóló, romantikus dalszövegekkel szerves egységet alkotva mindez valósággal elvarázsolja az örömittas vagy éppenséggel átszellemült hallgatót, de leginkább a szebbik nem képviselőit:

Üres szavak ritmusát, ha járod, 

Csillagod tán át is verhet. 

Szíved kis kapuját, ha tárod, 

A szív csak igaz ritmust verhet! 

Gennagyij Nord diszkréten rekedtes lírai dallamait, kellemesen andalító, lágy zenéjét és fájón romantikus, szívhez szóló szerelmes dalszövegeit megismerhetők az orosz interneten a www.yandex.ru oldalon, valamint a Youtube-on is. A művész számos verse, anekdotája elérhető az alkotó hivatalos honlapján: http://www.gnord.ru/index.html.

MEGOSZTÁS