Kezdőlap » x-demokrata » Fuldoklik a szeméttől a kék Adria
A dél-horvátországi vizekben található műanyag-szennyeződések kilencven százalékban a délebbi országokból érkezik, elsősorban Albánia területéről #moszkvater

Fuldoklik a szeméttől a kék Adria

A Földközi-tenger és a Kelta-tenger után az Adriában található a legtöbb műanyaghulladék egész Európában. A szennyezés nagyobbik részét a part közelében élő négymillió ember okozza, azonban turistaszezonban hatszorosára is növekszik a szennyezés.

A dél-horvátországi vizekben található műanyag-szennyeződések kilencven százalékban a délebbi országokból érkezik, elsősorban Albánia területéről #moszkvater
A dél-horvátországi vizekben található műanyag-szennyeződések kilencven százalékban a délebbi országokból érkezik, elsősorban Albánia területéről
Forrás:WWF

Aggasztó jelekre hívta fel a figyelmet egy jelentés a múlt héten, melyet egy nemzetközi szakértő csoport készített, majd publikált a Marine Pollution Bulletin nevű folyóiratban. A tanulmányban említett következtetések alaposan meglepték a környező országban élőket, mert sokan abban a tudatban voltak, hogy a kék Adria vize a legtisztábbak közé tartozik. Pedig a valóság ennek éppen az ellentéte.

„Az Adria szennyezettségének elsődleges oka abból fakad, hogy egy viszonylag kicsi, sekély és félig zárt tengerről van szó, amely egyedül az Otrantói-szoros 70 kilométerén találkozik a Jón-tengerrel”

Ez azt eredményezi, hogy a tengeri áramlatok és viharok sokszor más vizekről is besodorják ide a szemetet, ami aztán nem tud innen távozni. A dél-horvátországi vizekben található műanyag-szennyeződések kilencven százalékban a délebbi országokból érkezik, elsősorban Albánia területéről. Ez a jelenség általában a délebbi horvát szigeteken fordul elő, a part menti területekre már a horvátországi és bosznia-hercegovinai nagyvárosokból jut ide a szemét, többek között a Neretva folyón.

Az Index.hr horvát portál nemrég megszólaltatta a spliti Óceánográfiai és Halászati Intézet (IZOR) szakértőjét, aki további adatokkal is szolgált, amelyek nem adnak sok optimizmusra okot. Dr. Pero Tutman szerint az Adriában lévő hulladékok 70-80 százaléka a szárazföldről érkezik, míg a többi magának a tengerhasználatnak, vagyis a szállításnak, a turizmusnak, a halászatnak köszönhetően kerül a vízbe. Ami az előbbit, vagyis a szárazföldi hulladékokat illeti, azokat elsősorban a szél sodorja a tengerbe, amelyek ezen a területen igen gyakoriak. Azonban ez a szemét nem a semmiből jön, többnyire a városi utcákról és a szeméttelepekről kapja fel a szél. Az Adria-menti országokban ráadásul a szeméttelepeket nem úgy tervezték meg, hogy azokból a viharok ne tudják elsodorni a kisebb tömegű anyagokat. De a folyóparti szeméttelepek is nagyban felelősek azért, hogy végül az itt tárolt hulladék a tengerben köt ki, hiszen az áradások ezt is könnyedén felkapják. Ilyenkor pedig tonnaszámra vándorol a szemét a tengerbe.

Más a helyzet a kisebb műanyag-darabokkal, amelyek elsősorban a szennyvízzel együtt jutnak a tengerbe. Az IZOR szakértője szerint a vizsgálataik során nagy mennyiségben találtak például fültisztító pálcikákat a vízben, amelyeknek elvileg nem is lehetnének a szennyvízben, hiszen azt a szemeteskukákba kellene dobni.

„A régió bizonyos területein a higiéniai szokások még bőven hagynak maguk után kívánnivalót”

Azonban a partok mentén talált hulladék csak a töredékét képezik – nagyjából 10-15 százalékát –annak a mennyiségnek, amely a tenger fenekén végzi. Hogyan kell ezt elképzelni? Az IZOR a nemrégiben egy 4×100 méteres területen monitorozta az Adriai-tengert, 200 kg (!) hulladékot találtak, ráadásul ez még csak a jéghegy csúcsa, mert ez a szám a tengerparti városok közelében sokkal nagyobb lehet.

Habár a horvátok környezettudatossága messze jobb, mint sok más Adria-menti országban, rossz hír, hogy újrafelhasználás szempontjából még mindig nagyon rosszul áll az ország. Nála csak Málta, Ciprus, Görögország és Bulgária teljesít rosszabbul.

És mi a helyzet az utólagos beavatkozással, vagyis a tisztítással? Horvátországban ezt elsősorban a búvárok végzik, akik a szemét jellegéből szinte azonnal tudják, honnan is került az a tengerbe.

„Az autó-, bicikli- és motorgumik, illetve az építési hulladékok jellemzően a tenger-menti, vidéki településekről kerülnek az Adriába, de kidobott cipők és ruhák is jutnak onnan bőven a tengerbe. Ezzel szemben a turisták inkább különböző üvegekkel szórják tele a vizet anélkül, hogy tudnák, ezeknek az anyagoknak rendkívül lassú a lebomlása”

Így amit ők beleszórnak a vízbe egy fürdőzéskor, azt egyszer majd búvároknak kell majd onnan kikotorniuk. De szomorú tény, hogy ilyenkor gyakran előkerülnek még robbanószerek is, amelyek még a háborúból származnak. Ezek pedig óriási veszélyt jelentenek azokra is, akik éppen a tenger megtisztításán dolgoznak.