//Fölényes győzelem előtt Vucsics pártja
„Alekszandar Vucsicsnak és csapatának már semmi félnivalója, hogy ellenzék nélkül maradnak a szerb parlamentben, ami igen kínos lenne a nemzetközi színtéren” #moszkvater

Fölényes győzelem előtt Vucsics pártja

MEGOSZTÁS

Sikeres lehet-e a szerb ellenzéki bojkott? Habár ez a politikai módszer súlyos kudarcot vallott a Milosevics-rendszer idején, a bojkottpárti ellenzék szerint, ha a szavazóiknak megszűnik a politikai képviselete, újra mozgósíthatók lesznek.

„Alekszandar Vucsicsnak és csapatának már semmi félnivalója, hogy ellenzék nélkül maradnak a szerb parlamentben, ami igen kínos lenne a nemzetközi színtéren” #moszkvater
„Alekszandar Vucsicsnak és csapatának már semmi félnivalója, hogy ellenzék nélkül maradnak a szerb parlamentben, ami igen kínos lenne a nemzetközi színtéren”
Fotó:EUROPRESS/Milos Miskov/Anadolu Agency

Választási fogadás. Így hívják Szerbiában azt a különös szokást, amikor a fogadóirodákban pénzt lehet tenni arra, hogy melyik párt hány százaléknyi szavazatot kap a választásokon. Az ilyen fogadások népszerűségét jelzi, hogy sokszor a politikai szakértők is figyelemmel kísérik ezeket, hiszen közvélemény-kutatások viszonylag ritkán készülnek Szerbiában. Ezzel szemben az aktuális fogadási átlagokat bármelyik pillanatban nyomon lehet követni. Sőt, ma már Szerbiában igen sokan tudják, hogy a választási fogadások sokszor még a közvélemény-kutatásoknál is pontosabb végeredményeket tippelnek, nem csoda, hogy a most vasárnap sorra kerülő választások előtt a fogadások állásáról a szerb sajtó napról napra tudósított.

„Ami a mostani előrejelzésekből világosan látszik, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) most vasárnap akár a szavazatok 58-60 százalékát is bezsebelheti a parlamenti választásokon. Ez nem csak Szerbiában lenne kiugró eredmény, hanem egész Európában”

Azonban van itt egy fontosabb kérdés is. Mégpedig az, hogy mekkora lesz a választási részvétel. A szerb ellenzék egy része ugyanis most úgy döntött, bojkottálja a választásokat, hogy ne legyen eredményes a választás.

Ez a módszer ugyanakkor nem teljesen idegen a szerb politikai életben, hiszen az elmúlt 30 évben már többen is megkísérelték így térdre kényszeríteni a vezető kormánypártot. Az egyik legnagyobb ilyen kísérlet az 1997-es választásokon történt, ahol összesen 16 ellenzéki párt döntött úgy, hogy bojkottálja a választást. Tették mindezt abból a célból, hogy Szlobodan Milosevics Szerbia Szocialista Pártjának (SPS) és színpadi ellenzékének ne legyen meg a választás érvényességéhez szükséges szavazatszámuk.

„Azonban 23 éve ez a kísérlet csúfosan elbukott”

Mivel az ellenzéki bojkottnak köszönhetően a szocialisták, a Seselj-féle radikálisok, illetve Milosevics felesége, Mirjana Markovics ex-kommunistái kitűnően szerepeltek a választásokon, majd koalícióra is léptek egymással, aminek a „Nemzeti egység kormánya” nevet adták (mások csak vörös-fekete koalíciónak nevezték).

A szerb ellenzék egy része viszont most azért döntött a választási bojkott mellett, mert állításuk szerint nem teljesülnek azok a minimális feltételek sem, amelyek egy törvényes választás lebonyolításához szükségesek. Még 2018 novemberében ismeretlenek megverték Borko Sztefanovics ellenzéki politikust, aki egy önkormányzati választási gyűlésre tartott, aminek nyomán hatalmas tüntetések kezdődtek az országban. A szombatonként sorra kerülő belgrádi demonstrációkon több tízezren jelentek meg hétről hétre, majd a tüntetéshullám az egész országra kiterjedt.

„Az 1 az 5 millióból nevet viselő tüntetések azonban lassan kifulladtak, aminek több oka is volt”

Túl azon, hogy a tüntetőkön már fél év után a fáradtság jelei mutatkoztak, a demonstrációt támogató pártok időnként felelőtlen ígéretet tettek, sőt egy alkalommal a tiltakozók még be is törtek a szerb köztelevízió székházába, ami aztán sok ember kedvét elvette a tüntetésektől. Pedig ekkorra már megszerveződött az ellenzéki pártokat tömörítő Szövetség Szerbiáért (SzS) nevű esernyőszervezet, amely idővel bojkottot hirdetett minden szinten, vagyis nem csak a parlamenti választásokra mondtak nemet, hanem a vajdasági tartományi és önkormányzati választásokra is.

„A kormány azonban gyorsan kifogta a szelet az bojkottálók vitorlájából azzal, hogy a választási küszöböt levitte 3 százalékosra, ami után több párt is úgy döntött, hogy inkább mégis megméretteti magát a választásokon”

Ezek közül a legjelentősebb kétségkívül a Szergej Trifunovics-féle Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) volt, ami bár nem tagja az SzS-nek, az egyik legaktívabb politikai erőként tartják számon Szerbiában. A haladóknak ez az ajánlata ráadásul azzal kecsegteti most a radikálisokat, hogy ők is bekerülhetnek a parlamentbe.

„Alekszandar Vucsicsnak és csapatának már semmi félnivalója, hogy ellenzék nélkül maradnak a szerb parlamentben, ami igen kínos lenne a nemzetközi színtéren”

Így mostanra az a helyzet állt elő, hogy az ellenzéknek csak egy része bojkottálja a választásokat, a részvételt pedig 45 és 50 százalék közé teszik a közvélemény-kutatók és a fogadóirodák, ami természetesen bőven felette van az érvényességi küszöbnek. Hasonló a helyzet vajdasági tartományi és önkormányzati szinten. A haladóknak itt sincs félni valójuk, az elegendő részvétel szinte mindenhol biztosított.

De akkor mégis, miben bízik a bojkottáló szerb ellenzék? Mostanra az SzS tagjai is tisztában vannak azzal, hogy a vasárnap sorra kerülő választások jogilag nehezen lesznek támadhatók – már ami a szükséges részvételt illeti. Ahogy afelől sincs kétség, hogy nemzetközi téren is biztosított a lesz kormány legitimitása, vagyis egyetlen ország sem kérdőjelezi majd meg, hogy a haladók törvényesen nyerték a választásokat.

„Azonban a bojkottálók abban már okkal bízhatnak, hogy a szavazóik innentől teljesen máshogy állnak majd a politikához, mivel innentől nem lesz képviselőjük semmilyen szinten”

Egy ilyen helyzetben pedig a bojkottálók talán könnyebben utcára tudják hívni azokat a támogatóikat, akik az elmúlt egy évben teljesen elfásultak az újabb és újabb, de eredményeket egyáltalán nem hozó tüntetésekből.

Mindezek alapján szinte biztosra vehető a papírforma. A fogadóirodák legfrissebb állása alapján a haladók a szavazatok 60 százalékát szerzik majd meg, a koalíciós partner szocialisták pedig 12 százalékot. Jelenleg biztos befutónak számít Alekszandar Sapics listája is, ami csak nemrég alakult, illetve a korábban említett PSG is. De okkal reménykedhetnek a radikálisok is, hogy ott lesznek a következő parlamentben. Ahhoz pedig így kétség sem fér, hogy a következő kormányt a szerb haladók, a szocialisták, illetve a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) fogja alkotni köztársasági szinten. Hasonló eredményekre lehet számítani vajdasági szinten is, azonban apróbb meglepetések azért mégis csak lehetnek az egyes önkormányzatokban.

„Sokan ezért abban bíznak, hogy Szabadka talán most újra magyar polgármestert kap Pásztor Bálint személyében, ami a legnagyobb vajdasági magyar párt számára már önmagában hatalmas siker lenne”

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.