„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Párizs évtizedek óta a legolcsóbb, legkevésbé puccos nyári játékoknak adhat otthont”
Fotó:EUROPRESS/Kirill KUDRYAVTSEV/AFP
Megválasztása után nem sokkal igazi ajándékként értékelhette Emmanuel Macron, hogy Párizs 1900 és 1924 után harmadszor is megrendezheti a nyári olimpiai játékokat. Ezzel ugyanis olyan kivételes lehetőség pottyant az ölébe, amely a beruházásaival, a versenyekre látogató mintegy 15 millió turistával nemcsak a gazdaságot húzza, de az ország imázsát is emeli. A soft powernek olyan kiváló eszköze az olimpia, amely tökéletesen beleillik a magát általában a helyzeténél egy polccal mindig magasabbra helyező, egykor szebb napokat látott európai hatalom politikájába.
„A kezdettől ambiciózus Macron tehát igyekezett kihasználni ezt a lehetőséget, amely a szándékai szerint mintegy bearanyozta volna az elnökségét. Úgy gondolta, a 2024-es olimpia sikeres megrendezésével megalapozza második ciklusát, amelynek végére visszahozza Franciaország régi dicsőségét, így beírja a nevét a történelembe”
Az olimpiai játékok rendezése tehát elnöksége kezdetétől Macron egyik legfontosabb prioritása. Nem sokkal 2017-es megválasztása után személyesen jelent meg a svájci Lausanne-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság rendezvényén, hogy lobbizásával is segítse Párizst a játékok rendezési jogának megszerzésében. Végül a francia főváros sikerrel járt, Macron és kormánya pedig nagy lendülettel vetették be magukat a játékok előkészítésébe. Egy 2018-ban előterjesztett speciális törvénytervezettel például csökkentették az olimpiai létesítmények építésének bürokratikus terheit, és így például az idei év elejére rohamos gyorsasággal készültek el az olimpiai falu épületei. Az Élysée-palotában több, az olimpiával kapcsolatos találkozón is személyesen elnökölt Macron, aki szorgalmasan építette bele a napirendjébe az olimpiai helyszínek felavatását is. Ezzel is azt hirdette, hogy a játékok megrendezése a francia büszkeség nagy pillanata.
„Macron annak ellenére erőteljesen támaszkodott kommunikációs stratégiájában is az olimpiai játékokra, hogy a rendezés dátumának közeledtével a nagy lehetőség egyre inkább rémálommá vált”
Kezdődött a koronavírus járvánnyal, amely a sportolók, a sportszeretők és a rendezők számára egyaránt tönkretette a tokiói játékokat. Közben a világrend átalakulásának felgyorsulásával egyre feszültebbé vált a nemzetközi helyzet is, 2022 februárjában kitört az orosz-ukrán háború. Ez nemcsak az európai biztonságot gyengítette, de a kibontakozó gazdasági háborúval, a szankciók sokszor öngyilkos hatásaival a kontinens országainak versenyképességét is.
S ha ez még nem lett volna elég, az olimpiai játékok kezdete előtti hetekben a Nemzetgyűlés feloszlatásával, és idő előtti választások kiírásával Emmanuel Macron kockázatos politikai játszmába kezdett, amelynek eredményeképpen Franciaország politikai káoszba süllyedt, lényegében kormányozhatatlanná vált. „Megfulladunk a groteszkben” – írta le a helyzetet Philippe Labro, író és politikai kommentátor. Franciaország finoman szólva is elakadt, méghozzá a legrosszabbkor. A választások egyetlen „eredménye”, hogy Marine Le Pen radikális jobboldali Nemzeti Tömörülése mégsem törte át azt a bizonyos üvegplafont, a fősodor pártjai összefogtak, és „megvédték” az ötödik köztársaságot.
„Ennek azonban az lett az ára, hogy a politikai mező háromosztatúvá vált, és mindegyik erő messze van a többségtől, egymással pedig képtelenek megegyezni. Senki nem tudja, ki fog így kormányt alakítani”
A győztes baloldal eddig erre képtelen volt, így az olimpia belpolitikai viszály és bizonytalanság közepette kezdődik. Az ügyvezető kormányt a Nemzetgyűlés feloszlatása miatt sértett Gabriel Attal irányítja. A baloldali pártszövetség, az Új Népfront azt hiszi, hogy nyert, a Nemzeti Tömörülés az első forduló alapján ugyanezt állítja, a Macron pártja fémjelezte centrum megfogyatkozott, át akarja hidalni a megosztottságot, de a híd szerepe most már senkit nem érdekel. A jobboldali radikálisok után most a baloldali radikálisokkal harcoló Macront meggyengítette az egyre mélyülő válság, apró sikere, hogy újraválaszották a Nemzetgyűlés elnökének a táborához tartozó Yael Braun-Pivet-t, miután az államfő centrista pártszövetsége megállapodást kötött a hagyományos jobboldallal, a negyedik helyén végzett jobbközép Köztársaságiakkal, akik a Köztársasági Jobboldal nevet vették fel az újjáalakult parlamentben.
„Franciaország tehát politikai zsákutcába került a 2024-es olimpia előtt, Emmanuel Macron pedig a nagy egyesítő akart lenni, miközben megosztotta Franciaországot”
Az olimpiával időt akar nyerni, hátha ez alatt a három hét alatt kitalál valamit. Közben abban bízik, hogy a játékok sikeres megrendezésével visszaszerez valamit az elvesztett politikai lendületből. Jelenleg legfeljebb ebben reménykedhet, pedig eredetileg az volt a célja az olimpiával, hogy visszaadja a franciáknak az optimizmust, egységbe kovácsolja a nemzetet egy olyan időszakban, amikor a világban erősödnek a széttartó folyamatok, országok sora süllyed egyre mélyebb politikai és gazdasági válságba. Ezek után egyre nagyobb kérdés, hogy a 2022-ben újraválasztott Macronnak milyen lesz az öröksége. Az elnök mindenképpen reméli, hogy ennek része lesz egy sikeres olimpia. Erősíti z ország imázsát, és ezzel segít abban, hogy Franciaország korlátozott erőforrásai és nemzetközi befolyása ellenére eljátssza egy nagyhatalom szerepét a világ színpadán.
Az ukrajnai „olimpiai fegyverszünet” langyos kísérletével kudarcot vallott. A következő lépés egy az olimpiai megnyitó ünnepség előestéjén a sportra és a fenntartható fejlődésre összpontosító csúcstalálkozó lesz.
„Aztán jöhet a kültéri megnyitó ünnepség 100 ezer nézővel a Szajna partján, amely eleve minden rendőr és biztonsági ember rémálma”
Az orosz és belarusz sportolók azonban nem vehetnek részt a megnyitón sem. Az orosz és belorusz sportolók csak semlegesként, nemzeti zászlók és himnuszok nélkül indulhatnak az idei párizsi olimpián. További ellenőrzési eljárások biztosítják, hogy a sportolók ne támogassák aktívan Oroszország ukrajnai invázióját, és ne legyenek kapcsolatban országuk hadseregével. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) honlapja szerint csak 16 orosz és 17 belorusz versenyző fogadta el a meghívást, hogy semleges zászló alatt induljon a közelgő nyári játékokon. Ehhez képest a 2020-as tokiói olimpián 330 orosz és 104 belorusz sportoló indult. A sportolóinak szinte teljes távolmaradására hivatkozva egyébként az orosz televízió a Los Angeles-i bojkott óta először nem közvetíti az olimpiát sportolóinak szinte teljes távolmaradására hivatkozva.
„A szervezők azt állítják, hogy tőlük kezdődhetnek a 33. Olimpiai és Paralimpiai Játékok, a kormány nagyjából elvégzett mindent, amit vállalt. A Szajna vízminősége és a terrorveszély az, ami túlnőni látszik a hatáskörén”
Prioritás volt a fenntarthatóság, így a már meglévő infrastruktúrát hasznosítása. Ez a beruházások 95 százalékával teljesült is. Rendbe hozták a nagy múltú stadiont, a Stade de France-t, a kerékpárversenyek színhelyét (Vélodrome national de Saint-Quentin-en-Yvelines) és a Georges Vallerey úszodát is, amely 1924-ben épült az akkori olimpiára, és most a versenyzők felkészülését szolgálja majd, később pedig uszoda lesz mindenki örömére. Ami az új építésű olimpiai létesítményeket illeti, a francia főváros gazdagodott egy nyolcezer férőhelyes stadionnal és az olimpiai faluval, utóbbi az egyik külvárosban, Seine-Saint-Denisben. Előző koncert aréna lesz és a helyi kosárcsapat bázisa, utóbbi pedig értelemszerűen lakónegyeddé válik.
Az amúgy is zsúfolt tömegközlekedés nem tudta volna befogadni a turistaszezon kellős közepén kifejezetten az olimpiára érkező több millió külföldit, úgyhogy ezzel mindenképpen kezdenie kellett valamit a kormánynak és a városvezetésnek. De még így is nagyon sok párizsi már július elején elhagyta a várost, hogy ne érje még csak az előszele sem annak, ami július végén betör majd Párizsba. Az azonban nekik is jó hír, hogy az olimpia miatt meghosszabbítottak két metró- és egy HÉV-vonalat. Arról nem is beszélve, milyen nagy könnyebbség lesz turistáknák, helyieknek egyaránt, hogy mostantól közvetlen metró visz Párizs egyik forgalmas repteréről, az Orlyról egészen a városközpontig.
„Párizs évtizedek óta a legolcsóbb, legkevésbé puccos nyári játékoknak adhat otthont”
Ez az olimpia lesz a pénzügyi fenntarthatóság jegyében szervezett ötkarikás játékok vizsgája. Korábban még nem rendeztek olyan olimpiát, amelynek ez lett volna az egyik legfontosabb szervezési elve. Az elemzők szerint a 2024-es olimpia megtérülő lesz, a gazdaságösztönző impulzus pedig 6,7 vagy akár 11,1 milliárd euró is lehet a Párizs környéki régió számára. Fontos látni, hogy ez a fenntarthatósági szemlélet megnövelte a jövőbeli olimpiák rendezésére pályázó városok számát. A 2036-os olimpiára már 4 hivatalos pályázat érkezett, és további 10 város, köztük Budapest is érdeklődik.
„De egyes előjelek alapján ez lesz a legszexisebb olimpia is”
Mintegy 300 ezer óvszert, orális szexhez 10 ezer törlőkendőt és 20 ezer női fogamzás elleni eszközt osztottak ki a résztvevők között. Még korábban megszüntették az Olimpiai faluban az egymáshoz közeledés tiltását, a sokat bírált karton ágyak pedig 250 kilogrammnyi terhelést is kibírnak.
Ami pedig a Szajnát illeti, Anne Hidalgo látványosan megfürdött a folyóban, ám nem mindenki bízik a vízminőség rendbehozatalában. A szervezők minden esetre állítják, hogy a júniusi özönvíz után a hátralévő időben ismét formába hozzák a folyót, egyébként meg van B-terv.
„A terrorelhárítás pedig szinte minden sarkon ott van”
Elsősorban a közvélemény megnyugtatására, de jókora létszámban masíroznak Párizs környékén a rendőrök. A franciák főként az Iszlám Állam támadásaitól tartanak Éppen ezért 20 ezer katona vesz részt a játékok biztosításában, mintegy 40 ezer rendőr és csendőr mellett. A házigazdák rendkívül nagy erőket vonultatnak fel a biztonságos lebonyolítása érdekében. A hazai csendőrök, rendőrök, katonák és más biztonsági emberek mellett külföldről is, 43 országból érkeznek különböző biztonsági egységek, csapatok Franciaországba. A játékok előtt már mintegy három és fél ezer potenciálisan veszélyt jelentő személyt zártak ki az olimpiáról. Mint Gérald Darmanin belügyminiszter ennek kapcsán elmondta, hogy azon személyek kizárására, akik veszélyt jelenthetnek a játékok biztonságára, mintegy 770 ezer ellenőrzés eredményeként került sor. Az elutasítottak között „több tucat iszlamista, szélsőbal- és szélsőjobboldali körhöz közel álló radikális személy” is volt. A biztonsági lépések részeként április elején az olimpiai és paralimpiai játékokon közreműködni kívánók közül 800 önkéntes jelentkezőt utasítottak el, és ezer magánügynök alkalmazásától is eltekintettek.
„De akadnak egyéb kihívások is. Így szinte a sportolók maradnak az egyedüliek, akik nem akartak sztrájkba lépni a párizsi olimpia előtt”
Legutóbb a francia előadóművészek szakszervezete (SFA) jelentette be, hogy sztrájkot helyez kilátásba megnyitó ünnepségre, valamint a paralimpiához kapcsolódó próbákra. A ceremóniához szerződtetett színészek, táncosok és akrobaták csoportja az alacsony bérek és a szervezők által alkalmazott munkaügyi egyenlőtlenségek ellen tiltakozik. A szakszervezet szerint aggodalmaikat többször figyelmen kívül hagyták. A megnyitón mintegy 3000 táncos, zenész és színész vesz majd részt a Szajnán és a környező hidak mentén. Az olimpia előtt több terület dolgozói fenyegettek sztrájkokkal, vagy tartottak is munkabeszüntetéseket, hogy jobb feltételeket harcoljanak ki. Az elmúlt hónapokban a rendőrök, mozdonyvezetők, közalkalmazottak, szemétszállítók, legutóbb pedig a reptéri dolgozók alkalmazták ezt a módszert.
„Tiltakoznak az emberi jogi aktivisták is, akik a migránsok és hajléktalanok <társadalmi megtisztításával> vádolják a francia hatóságokat, akik tagadják, hogy eltávolít a városból a hajléktalanokat”
Számos non-profit szervezet azonban bizonyítékokat mutatott be, amelyek dokumentálják a hatóságok által a párizsi régió legsebezhetőbb lakosságának „kezelésére” használt módszereket a játékok előtt és alatt egyaránt. Közben állítólag alig egy nappal a 2024-es párizsi olimpiai láng ünnepélyes meggyújtása után, még április 16-án megkezdték migránsok százainak kilakoltatását. A kilakoltatottakat arra ösztönözték, hogy szálljanak fel olyan buszokra, amelyek Franciaország más részeire szállítják őket. Állítólag 2023 eleje óta ez volt a harmadik jelentős kilakoltatási művelet a Párizst és környező területeit magában foglaló Île-de-France régióban. Harcot indítottak az utcai bűnözés ellen is. Több külvárost is megtisztítanak a „piti” bűnözőktől, és az utcai árusoktól, ami még inkább túlterheli az amúgy is túlzsúfolt börtönöket. Az Európa Tanács adatai szerint Románia és Ciprus után Franciaországban leginkább túlzsúfoltak a börtönök Európában.
„E kihívások jelentős része természetesen minden ilyen nagyszabású világverseny velejárója”
Így aztán Macron és a franciák joggal bízhatnak abban, hogy más városokhoz hasonlóan Párizs is megbirkózik ezzel a feladattal, és visszatekintve a játékokra, inkább lehetőségként és nem súlyos teherként marad meg majd az emlékezetben ez az olimpia. Azon minden esetre nem lepődhetnénk meg, ha a francia rendezők ma már inkább szeretnének nagyobb gondok, ne adj’ Isten, tragédiák nélkül túl lenni a játékokon.
(A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Krötinger says:
Nem erdekelnek a sportrendezvenyek, az olimpia megnyitojat most viszont azert neztem meg, mert erdekelt volna, hogy – az 1936-os berlini olimpiara gondolva – mennyiben tükrözi a valosagot es mennyiben erezhetö egy Europaban talan fenyegetö haboru elöszele. Szerintem nem csak a “gloire”, hanem az egesz “grande nation” leszerepelt. A kereszteny szimbolumok gyalazatos kigunyolasarol most nem is ejtenek szot, de a megnyito LGBTQXYZ…-resze szerintem versenyezhet a közepkori vasarokkal, ahol a nep szorakoztatasara a torzszülötteket mutogattak. Csak hat azota eltelt parszaz ev… Ha elkepzelem azt, hogy a megnyitot a vilag olyan orszagaiban is megneztek, ahol nem a woke diktatura uralkodik… szoval ök ebböl azt ertsek meg, hogy ERRE büszke Franciaorszag? Abbol, hogy a rappelö enekesnö több szazmillio, különbözö kulturaju es vallasu nezö elött az intimzonajahoz nyul – ebböl Europan kivüli nepek majd azt fogjak levonni, hogy milyen kultivalt Franciaorszag, milyen kifinomult kulturaval rendelkeznek a francia emberek? Amit en lattam, az sajnos egy dekadens, kifulladt es a sajat eltevelyedeseiben fuldoklo civilizacio jeleit mutatta, amelyböl mar sem Isten, sem ember, sem barmilyen alapvetö emberi, civilizacios ertek nem tud tiszteletet kivivni. Rombolnak, de nem epitenek helyette semmit. Ennyiböl nagyon jol tükrözi nem csak a francia, hanem altalanossagban a woke diktatura alatt allo europai tarsadalmak helyzetet es ami a(z esetleges) haboru elötti helyzetet illeti, vannak azert parhuzamok: a Weimari köztarsasag vegnapjait többek között szinten hasonloan felturbozott, tulszexualizalt dekadencia jellemezte (a bombasztikus, igencsak naciesztetikara hajazo feny-showrol nem is szolva)
Rác Gábor says:
Ez nem olimpia, hanem a Haláltánc, amt a megnyitó pontosan igazolt…