„Lássuk a látnok (és kókler) szerzetes világtörténelmi szerepét. A Raszputyin meggyilkolása előtti pár hónap az orosz történelem legzűrzavaros időszaka. Az utána következők meginkább azok. 1916 decemberében húzzák ki a szerzetes holttestét a Néva folyó jege alól”
Bombasztikus közhellyel indul Peterdi Nagy László írása. Nem érdemes vitát nyitni arról, hogy kinek jövedelmező egy háború. Ha jól tudom, Magyarországnak is van hadiipara, s aligha hiszem, hogy a fegyverek eladásánál a magyar exportőröket erkölcsi szempontok vezérelnék. Miként kollégáikat sem a nemzetközi fegyverpiacon. Már azért sem, mert az eladott fegyverek első vevői általában nem azok, akik majd használni fogják őket.
„A gyilkos eszközök útja több kézen vezet át, nehezen követhető. Busás hasznot hoznak a közvetítőknek is, míg eljutnak rendeltetési helyükre”
Nem láttam, nem olvastam Szőcs Géza Raszputyinról szóló művét, amelyet Peterdi Nagy László példaként említ, így észrevételeim nem rá vonatkoznak, nem is vonatkozhatnak. Az irodalomban az abszurditás gyakran az igazság teljesebb felfedéséhez segít, főként, ha alkotói invencióval párosul. S hogy ez megvan a színdarab szerzőjében, abban sem kételkedem. Egy dolog aggaszt. Raszputyinra, a nemzetközi hírű erotomán és erkölcstelen kalandorra, egy „moral insanityre” a béke nagyköveteként hivatkozni, egyáltalán, ebben az összefügésben, akár a darabra is utalva őt emlegetni, meglehetősen merész gondolat.
„Olyan, mintha Casanovával hirdetnénk az egészséges családpolitikát”
Miért Raszputyin Szőcs Géza darabjának főszereplője? A cikk írója erre így válaszol: „Gondolom, azért is, mert az sok mindenben hozzá (a szerzőhöz) hasonlóan tanácsadója és bizalmasa volt II. Miklósnak és családjának, és ezért, Európa legbefolyásosabb embere lehetett volna az I. világháborút megelőző válságos években.” Hogy Szőcs Géza hasonlítana Raszputyinra? Ez sértéssel felérő kijelentés. Kinek és miben volt bizalmas tanácsadója a magyar író?
„Lássuk a látnok (és kókler) szerzetes világtörténelmi szerepét. A Raszputyin meggyilkolása előtti pár hónap az orosz történelem legzűrzavaros időszaka. Az utána következők meginkább azok. 1916 decemberében húzzák ki a szerzetes holttestét a Néva folyó jege alól”
Az utolsó orosz cár, II. Miklós talán a világtörténelem egyik legpuhább és szellemileg legkorlátoltabb uralkodója volt. Rendszere akkor már összeomlóban volt, három hónap múlva saját palotájának foglya lesz. Erős kezű, őt keményen kordában tartó, ám közutálatnak örvendő német asszonya fennakad a ravasz muzsik, Raszputyin hálóján. Ahogy több száz szerelemre éhes nagyvilági hölgy, akit a karizmatikus szerzetes egyéniségével, és férfiúi erejével meghódított. S akik segítségével az lett, aki. Ami végül a pusztulását is okozta. De ahogy nem túl látnokian megjósolta, követte őt a rendszer is.
„Az a kijelentés pedig még kínosabb, hogy Raszputyin, úgymond az <Arkangyal által neki sugallt történelmi küldetést> hajtott végre”
Hogy mi az orosz nép küldetése, mi az orosz kultúra (nem civilizáció!) szerepe az hosszú és nagy, érdemi vita témája lehetne, Ez az idő azonban nem alkalmas objektív lefolytatására, azt hiszem, ebben valamennyien egyetértünk.
Végképp nem tisztem, hogy értékeljem a cikk írójának azt a kijelentését, hogy a darab igen tisztelt szerzője, a kalandor szerzetes „megidézője pedig nem a többször csak egy különcként kezelt költő-politikus, hanem egy, a bársony székénél jóval messzebb látó európai gondolkodó, aki egyszerre harcolt a Kontinens végzetével, és a drámai gyorsasággal fogyó idővel”.
„Szőcs Géza írói nagyságának megítéléséhez még kevés a rálátásunk, de ami késik, nem múlik. Ugyanez a helyzet kultúrpolitikai működésének megítélésével”
No de lássuk, hogy jön a csizma az asztalra, Attila és annyi más, hozzánk közelebb álló nagy történelmi személyiség, Ferenc pápa, Jorge Bergoglio, Buenos Aires egykori érseke, Bánffy Miklós Raszputyin és a világot fojtogató háború kapcsán? És persze az elmaradhatatlan Trianon, állandóan földörzsölt sebével. Szerintem sehogy.
Meg kell fogalmazni, és át kell adni nekünk azt a történelmi tapasztalatot, amelyet a „kisebbségek” Trianon óta megéltek, megszenvedtek, és a kultúrájukban talán fel is tudtak dolgozni már.
Közhely ez is a javából, de hogy mi köze Raszputyinhoz, azt fel nem foghatom. Na és lássuk a határon túli és közülük a hozzánk költözött magyar írókat sommásan értékelő mondatot:
Páskándi Géza és a többi „erdélyi ejtőernyős” művei Kádár János túl óvatos szomszédsági politikájának, és Aczél György szimpla sznobságának az áldozatai lettek.
23 évig dolgoztam az „átkosban” az Írószövetségben. Akkor még a határon túli magyar írók nem lehettek tagjai, de havi rendszerességgel küldtünk számukra hazai irodalmi folyóiratokat, a Kortárst, Új Írást, Élet és Irodalmat. S rendszeresen sokakat meghívtuk néhány napos vagy hosszabb hazai tartózkodásra. Próbáltunk tenni a dolgunk, hozzáadva a magunk szerény obulusát a nagy ügyhöz. Igaz, nem, ilyen emelkedett hangnemben.
„Hogy Kádár és Aczél az adott koordináta rendszeren belül mit tett meg, és mit nem a határon túli magyar írókért, arról szakmai vitát lehet nyitni. Milyen művek lettek áldozatai – ma kideríthetetlen. A rendszerváltáskor nem volt betiltott remekmű az írói íróasztalok fiókjaiban”
Summa summárum, hogy ki volt a vagányul csengő, de rosszízű kifejezéssel „ejtőernyős” vagy sem, ezt nem én fogom eldönteni. Páskándi Géza vagy Bodor Pál? Nem vállalkozok rá. Erkölcsi ítéletre pedig végképp nem, hiszen az átköltözések mögött gyakran nem csak kultúrpolitikai, de bonyolult, nemritkán szövevényes egzisztenciális és magánéleti okok voltak. Az évek elszálltak, sajnos kevés korabeli és hiteles résztvevője él ennek a korszaknak.
Mindig eszembe jut Balogh Edgárnak az Írószövetség vezetőit figyelmeztető kérése, „ne lőjetek a repülőre, amelyiken a túszok ülnek”. Fegyvernyugvást akarunk valamennyien. Csak nem éppen Raszputyint képzeljük el fehér galambként a béke hordozójának.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater